2010. október 19., kedd

Mire Jó Két Perc az Életedből és egy Drusza?


 „Mindennek és mindenkinek van feladata. A saját életfeladatod saját magad vagy.”

„Ha nem ártod magad mások dolgába, csodás lehetőségek nyílnak meg előtted.”

A születésnap tán egy kicsit összegzés is: milyen is volt ez az elmúlt év. Röviden: varázslatos. Nem (csak) a külső, hanem (főleg) a belső „történések” miatt. Ahogy egyre nagyobb a barátság magammal, úgy varázsolódnak egyre fantasztikusabbá a körülöttem levő emberek – drága szüleim, kicsi húgom és családja, a Kedvesem és az ő családja, az összes barátom, angoltanítványom, szomszédom, ismerősöm és ’ismeretlenem’ az utcán, a boltban, a metrón, mindenhol. Ez már kézzelfogható bizonyítéka az, ahogy kint úgy bent-nek. Hogy valóban nem a vetített képet kell tisztítgatni, hanem a vetítőt – saját magamat, illetve az elmémet az elhitt stresszes történeteitől.
Hálás vagyok, hogy eljuthattam ide, hogy a druszám lenyomott a számítógép elé – pedig rendesen ellenkeztem, hogy hagyjon máááá’ -, és benyomta nekem azt a videót, ahol Katie végezte a Munkát egy elkeseredett nővel. 2 perc volt körülbelül. 2 perc alatt beleszerettem, megéreztem, hogy milyen kincs ez a módszer. Már egy ideje vártam rá, titkon reménykedtem, hogy valami majd megtalál, amivel sokkal hatékonyabban lehet művelni ezt az „önfeldolgozást”. És amit másoknak is gyorsan át lehet adni, ha van nyitottság és kíváncsiság a fogadására. Hálás vagyok, hogy a School-ba is eljuthattam, életem egyik legmeghatározóbb élménye volt az a 9 nap. Remélem, hogy egyre több magyar is eljut majd Katie Iskolájába. Akik pedig nem, azok olvassák, nézzék őt Munkában, és kezdjék el a saját Munkájukat. Ezen az oldalon minden segítséget megtalálnak hozzá, jobb oldal fent, az Oldalaknál. És tanfolyamokkal is várjuk őket szeretettel.

Ajándékba Kedves Blog Olvasóimnak egy csokorra való idézet Byron Katie-től:

Sztori és ellenség híján a tettek spontának, célratörők és végtelenül szelídek.

Semmiféle külső dolog nem tudja megadni azt, amit keresel.

Jelenben élni: mindig igenelni azt, ami éppen van.

Őszintének lenni pofonegyszerű, ha nem félsz attól, hogy ez által elveszítesz valamit. Az őszinteség a lehető legnagyobb elégedettséget adja; általa beleszeretsz abba, ami van.

A megbocsátás nem más, mint rájönni, hogy amit egy történéssel kapcsolatban gondoltál, nem igaz – hogy valójában sosem volt semmi, amit meg kellene bocsátanod. Mert a valóságban nincsenek szörnyek, csak a saját megkérdőjelezetlen gondolataid, melyekkel a valóságot értelmezed. Ezért, ha szenvedsz, tarts önvizsgálatot. Légy újra gyermek. Ne tudj semmit. Az ártatlanság elvisz téged egészen a szabadságig.

Nem az a lényeg, hogy mások megértsenek bennünket, hanem, hogy mi megértsük önmagunkat. Ez a lehető legnagyobb boldogság kulcsa.

Én rájöttem, hogy a dolgok nélkülem is megtörténnek, és így van ez az emberek elismerésével. Az egésznek semmi köze hozzám. Nem kell mást tennem, mint hogy élem az életem, olyan rendesen és intelligensen, ahogy csak tudom. Ha te ezt nem veszed észre és nem vagy érte hálás, megértem. Nekem csak magammal kell foglalkoznom, és ez bőven elég egy életre.

Alázat: újra és újra rájövök, milyen fontosnak gondoltam magam, holott egyáltalán nem vagyok fontos.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése