A Kapcsolatokról és a Valódi Önbecsülésről

„A hiány-történet olyan, mint egy hibás forgatókönyv, egy alapvető hazugság arról, hogy kik is vagyunk valójában, amit a gyermekkorból áthurcolunk a felnőttkorba. Közvetlenül kapcsolódik ahhoz a hiedelemhez, hogy elkülönült személyek vagyunk. Valójában nincs elkülönült hiány-én; csak hisszük, hogy van. A hiány-én sok formában jelenik meg: nem szerethető én, gyenge én, tehetetlen én, nem megfelelő én, nem elismert én, elhagyott én, semmibe vett én, nem fontos én, vagy valami más változata annak az alaptörténetnek, hogy: „Nem vagyok elég jó” vagy „Valami baj van velem”. (Scott Kiloby)

A kapcsolatoknak van egy beépített tükröző hatása. Ahogy haladunk az életben, újabb és újabb emberek jelennek meg, hogy visszatükrözzék nekünk ezt a központi hiány-énünket. Amikor a hiány-én szívében rejlő mély seb aktiválódik, fájdalmat és szenvedést tapasztalunk. Ez a hazugság fáj, és a kapcsolatainkban tapasztalt nehézségek nagy részéért felelős. Ha a fájdalom túl nagy, azon kaphatjuk magunkat, hogy próbáljuk elkerülni, másokat hibáztatunk miatta, vagy gyógyszerekkel próbáljuk eltüntetni. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mások a fájdalom forrása. De mások csak egy tükör, ami azt mutatja, hogy mit hiszünk magunkról.

A következő tünetek azt jelzik, hogy a hiány-történet aktiválódott egy kapcsolatban:

·         Ragaszkodunk ahhoz, hogy igazunk van, és mások tévednek

·         Mások szeretetét, dicséretét, figyelmét, elismerését vagy jóváhagyását keressük

·         Jobbnak vagy rosszabbnak ítéljük magunkat másoknál

·         Lekicsinylünk, kigúnyolunk vagy megfélemlítünk másokat

·         Megpróbálunk kontrollálni vagy manipulálni másokat

·         Félelemből meghátrálunk a konfliktus elől, amikor hitelesebb lenne kimondani a véleményünket

·         Negatívan ítélünk meg másokat vagy panaszkodunk rájuk

·         Egészségtelen, romboló módon fejezzük ki a dühünket és más érzelmeket

·         Elidegenítjük magunkat és elkerülünk bizonyos fájdalmas kapcsolatokat

·         Önző célból cselekszünk

·         Elnyomunk fájdalmas érzelmeket és nem fejezzük ki, ahogy valójában érzünk

·         Féltékenyek vagy irigyek vagyunk másokra

Ennek a mentális aktivitásnak a nagy része abból a félelemből fakad, hogy egyenesen ránézzünk arra, hogy tévesen kiként azonosítjuk magunkat. Az életünkben felbukkanó emberek állandóan a központi hiány-én eme illúzióját tükrözik vissza ránk.

Ha megnézed, ez a tükröző hatás minden irányba működik. Amikor sikeresnek látunk másokat, ez gyakran egy sikertelen én-t tükröz vissza. Amikor egy szeretted nem úgy reagál rád, mint ahogy vártad, vagy egy szerelmi kapcsolat véget ér, ez gyakran egy szeretethetetlen én-t tükröz vissza. Vonzó emberek egy nem vonzó én-t tükrözhetnek vissza. A világ szemében fontosnak látszó emberek egy nem-fontos vagy értéktelen én-t tükrözhetnek vissza. Amikor valaki megítél vagy kritizál téged, ez egy olyan én-t tükrözhet vissza, aki hibásnak érzi magát. Amikor mások arrogánsnak vagy uralkodónak tűnnek, ez egy gyenge, jelentéktelen vagy kicsi én-t tükrözhet vissza. Ha mások nagyhatalmúnak tűnnek, csekélyebb hatalmúnak vagy akár tehetetlennek érezheted magad.

De nem csak más emberekről van ám szó. Bármi visszatükrözheti rád az elégtelenséget. Egy drogfüggőség vagy pénz problémák egy hiányt szenvedő én-t tükröznek vissza. Elmúlt események azt tükrözhetik vissza, hogy jelenleg egy áldozat vagy. Jövőbeli dolgok, mint a megvilágosodás, felgyógyulás és önfejlesztés egy olyan én-re mutathatnak vissza, aki jelenleg nem teljes.

Mindez nem mindig egyszerűen csak az ellentétek játéka. Az életed külső körülményei, mindegy, milyenek, általában valamit visszatükröznek arról, hogyan tekintesz magadra. Ha a külső körülmények nem megfelelőnek tűnnek, te is nem megfelelőnek érezheted magad. A lényeg az, hogy a belső és a külső egy, mindegy hogyan darabolod fel. Bármi, ami „ott kint” megjelenik, valamilyen módon azt tükrözi, ami „itt benn” jelenik meg – az önazonosulásban.

A legalapvetőbb értelemben a másokra való kifelé mutogatás a kapcsolatok tükrében azt jelenti, hogy magunkon kívül, az emberekben és dolgokban keressük az önbecsülésünket. Ez a könyv főleg a negatív önazonosulásokra koncentrál, amik meggátolnak minket a valódi boldogság megélésében. Természetesen nem mindenki mélyen boldogtalan állandó jelleggel. Ilyet állítani sértő lenne az összes olyan emberre nézve, akik boldog életet élnek most is. De ha bármikor azt hisszük, hogy az igazi, állandó boldogság más emberektől vagy életünk külső körülményeitől függ, akkor becsapjuk magunkat. Nagyrészt a kapcsolataink tükrén keresztül származtatjuk az önbecsülésünket. Ha valakinek a pozitív énképe a másokkal való összehasonlításon alapul, és azok az emberek vagy külső körülmények véletlenül rosszabbá válnak, akkor gyakran az énkép újra elégtelennek kezd látszani.

A mentális történeteken vagy képeken alapuló identitások nem stabilak. Ahogy e könyv önvizsgálatai feltárják, az igazi önbecsülés az éntelen jelenlétből emelkedik ki. Semmi köze mentális történetekhez vagy képekhez. Semmi köze a kapcsolatok tükrén át való önmeghatározáshoz. Az igazi önbecsülést nem tudják lerombolni mások gondolatai és tettei.

(Scott Kiloby: Élő Kapcsolat)

• Scott Kiloby két könyve magyarul megvásárolható. Katt ide.
• Scott Kiloby összes blogbejegyzés itt.

Scott Kiloby Élő Önvizsgálatai Alapcsomag, csoport+2 egyéni konzuláció. Részleteket itt találsz, gördíts lejjebb az oldalon: Aktuális ÖnMunka Tanfolyamok

Mit Is Tükröznek Pontosan a Kapcsolati Küzdelmeink?

„Éveket tölthetünk önmagunk elemzésével vagy problémák átdolgozásával, egyiket a másik után, ahogy felbukkannak a kapcsolatainkban. Ez fárasztó lehet, még ha valamilyen szinten hasznos is. Ebben a módszerben mi mélyebbre hívunk, a kapcsolatokat arra használva, hogy megvilágítsák a központi elégtelenségi történetet.” (Scott Kiloby)

Elképesztő ereje van a központi hiány-történeteink felismerésének és megkérdőjelezésének. Egészen addig, amíg tévesen azonosítom magam egy hiánnyal, elégtelenséggel, nem rendben levőséggel, nincs más mód, mint hogy ez belőlem kitükröződik a külvilágba, az emberi kapcsolataimba. Ezt fogom visszatükröződve érzékelni másoktól, sokszor még akkor is, ha a lehető legkedvesebb, legszeretőbb módon fordulnak felém. Az én adóvevőm a speciális nem megfelelőségem jeleit fogja érzékelni, és azt fogom hinni, hogy azok a bizonyos „mások” bánnak velem ilyen meg olyan csúnya módon. Ennek következtében, a megoldás is csak nálam lehet: átláthatok ezeken az eredendően téves hiány történeteimen. Scott Kiloby Megtalálhatatlan Önvizsgálata gyengéden, mégis sebészi pontossággal szedi szét ezeket az azonosulásokat. Hihetetlen eszköz, mely valóban a gyökerénél néz rá az összes szenvedésünket okozó „történeteinkre”.

Folytatva a Kiloby-sorozatot, ma egy újabb fejezetet ajánlok figyelmetekbe a készülő magyar változatból.

A központi hiány-elégtelenség és a kapcsolatok

A központi hiány-elégtelenség az én-központ fő története. A legtöbb ember hordoz egy olyan elégtelenségi történetet, ami az énkép legközepébe mér csapást. Az elkülönülés érzése magában hordoz egy olyan érzelmi sebet, ami azzal a mentális történettel együtt jelenik meg, hogy valamilyen módon elégtelenek vagyunk. Ez a központi elégtelenség gyakran belobban a kapcsolatokban.

A kapcsolatoknak van egy beépített tükröző hatása. Úgy növünk fel, hogy valamilyen módon elégtelennek hisszük magunkat. Ahogy haladunk az életben, az emberek és más tárgyak, úgy tűnik, hogy visszatükrözik ránk ezt a központi hiány-ént.

Ez a tükörhatás mindenütt ott van, ha figyelsz. Például az az elképzelés, hogy mások sikeresek, gyakran tükröz vissza egy elégtelen, „sikertelen én”-t. Amikor egy szeretted nem úgy reagál rád, ahogy vártad, vagy amikor véget ér egy szerelmi kapcsolat, ez gyakran egy „nem-szerethető én”-t tükröz vissza. A vonzó emberek egy „visszataszító én”-t tükröznek vissza. A világ szemében fontos emberek egy „jelentéktelen én”-t vagy „értéktelen én”-t tükröznek vissza. Amikor valaki megítél vagy kritizál téged, ez egy nem elég jó én-t tükrözhet vissza. Amikor olyan valaki zaklat téged, aki arrogánsnak vagy parancsolónak tűnik, ez egy gyenge, erőtlen, bizonytalan vagy kicsi én-t tükröz vissza. Még az olyan jövőbeli tárgyak, mint a megvilágosodás, felgyógyulás és önfejlesztés is olyan én-t tükröznek vagy mutatnak vissza rá, amely jelenleg kevés vagy hiányos.

Ahhoz, hogy képet kapj arról, hogy az elégtelenségi történet mennyire befolyásolja azt, ahogyan a világban és a kapcsolatokban mozogsz és cselekszel, próbáld ki a következőt. Képzeld el magad - a hiány-én-t - egy szoba közepén ülve, és körben körülötted az összes ember és más tárgyak az életedből. Menj végig a teljes körön, ránézve minden egyes tárgyra és személyre. Amint ránézel minden egyes személyre vagy tárgyra, figyeld meg, hogyan tükrözik vissza rád, hogy valamilyen módon elégtelen vagy. Ez a panoráma kép az emberekről és tárgyakról az életedből, segíteni fog meglátnod és megnevezned a konkrét hiány-én-t, akinek tartod magad.

A hiány-történet arra hajlamosít, hogy magunkon kívül, tárgyakban és emberekben keressük azt, amit szerintünk belül nélkülözünk. A szeretetet, figyelmet, megerősítést és jóváhagyást keressük. A történet olyan hajlamot is kreál, hogy megítéljünk és kritizáljunk másokat, azért, hogy megkíséreljük kiegyenlíteni az egyensúlyhiányt és ellentétet, amit időnként a kapcsolatokban tapasztalunk. Emiatt akarjuk azt, hogy mindenáron igazunk legyen, mert az a kilátás, hogy tévedünk, felszínre hozza az elégtelenség érzését. Féltékenyek vagy irigyek lehetünk másokra, akik jobbnak, szerethetőbbnek, fontosabbnak, tökéletesebbnek, erősebbnek, vonzóbbnak, értelmesebbnek vagy spirituálisabbnak tűnnek, mint amilyennek magunkat hisszük.

Az ellenkezője is igaz. Amikor tévesen azt hisszük, hogy nagyon is fontosak, hatalmasak vagy másoknál hitelesebbek vagy értékesebbek vagyunk, akkor másoknál keressük ennek a hamis identitásnak a megerősítését és visszatükrözését. Amikor teljesen őszinték vagyunk magunkkal, meglátjuk, hogy csak azért hisszük magunkat jobbnak másoknál, mert mélyen legbelül elégtelennek érezzük magunkat. Az elménk túlkompenzációjával rejtjük el az elégtelenséget, azzal, hogy egy hamis én-t kreálunk, hogy elrejtsük ezt az elégtelenséget magunk és mások elől. Mindez az eredendő elkülönülésbe vetett hiedelemből származik. És az elégtelenségi hiány-történet rejlik e hiedelem magjában.

Amikor nem vagyunk tudatában annak, hogy az elégtelenségi történet hogyan tükröződik vissza ránk minden nap a kapcsolatainkban, akkor folyamatos szenvedést, keresést és konfliktust tapasztalunk. A jó hír az, hogy meg tudjuk változtatni a hozzáállásunkat ezzel a tükörhatással kapcsolatban és eszközként használhatjuk ahhoz, hogy átlássunk az elkülönült hiány-én hiedelmén.

Amikor csak beaktiválódik ez a hiány-én egy kapcsolatban, a következőt csináld: kérdezd meg magadtól, hogy mit tükröz vissza rád ez a személy vagy tárgy a hiány-én-ről. Aztán adj a hiány-én-nek egy konkrét nevet (pl. nem-szerethető én, beteljesületlen én, hiányt szenvedő én, nem teljes én, megtört én, sikertelen én vagy képtelen én, stb.). Mihelyt megnevezed ezt a hiány-én-t, próbáld megtalálni a Megtalálhatatlan Önvizsgálat (MÖ) segítségével.

Éveket tölthetünk önmagunk elemzésével vagy problémák átdolgozásával, egyiket a másik után, ahogy felbukkannak a kapcsolatainkban. Ez fárasztó lehet, még ha valamilyen szinten hasznos is. Ebben a módszerben mi mélyebbre hívunk, a kapcsolatokat arra használva, hogy megvilágítsák a központi elégtelenségi történetet. Nem kell belesüllyedned annak elemzésébe, hogy mennyire vagy elégtelen és hogy lehetsz jobb ember. Ehelyett csak figyelj a testedre. Amikor már a gondolatmentes tudat terében pihensz, a nap folyamán, tökéletes helyzetben vagy ahhoz, hogy egyszerűen észrevedd, milyen érzelmi energiák jelennek meg bizonyos történetekkel kapcsolatban, amiket magadnak mesélsz, vagy bizonyos kapcsolatoknál, amiknek részese vagy. Az elégtelenségi történet főleg a testben mutatkozik meg, mint mély fájdalom, összehúzódás, düh, szomorúság vagy félelem.

Még csak nem is kell használnod a Megtalálhatatlan Önvizsgálatot, ha nyitott vagy arra, hogy egyszerűen néhány másodpercre lelazítod az elégtelenségi történetet és hagyod az érzelmi energiát szabadon felbukkanni és eltűnni. Ülj együtt az elégtelenségi történettel kapcsolatos legfájdalmasabb érzelmekkel, de anélkül, hogy megpróbálnád elemezni, semlegesíteni, megváltoztatni őket vagy megszabadulni tőlük. Ha erre képtelen vagy, a MÖ segíthet meglátnod a hiány-én ürességét.

Amint megtapasztalod a hiány-én hamis érzésétől való szabadságot, természetes módon könnyebbé válik önzetlenebbül és magabiztosabban mozogni, cselekedni és reagálni a kapcsolatokban, tiszta elmével és nyitott, félelem nélküli szívvel. Ekkor a szeretet automatikusan megmutatkozik. Még csak ápolnod sem kell (a szeretetet), vagy felöltened egy szerető vagy spirituális ember hamis álarcát. A szeretet az emberi tapasztalás természete, amikor átlátunk az elkülönülés hiedelmén.

(Scott Kiloby: Élő Felismerés – Living Realization)