Fenntartásaim Vannak az Online-sággal Kapcsolatosan. Tapasztalatok az Online ÖnMunka Kurzus Hallgatóitól

Múlt héten kaptam egy levelet és benne kérdéseket egy online ÖnMunka Kurzus iránt érdeklődő levélírótól. Megkértem a Kurzust már elvégzett Hallgatóimat, hogy osszák meg ők is a témával kapcsolatos tapasztalataikat, hiszen ők már ismerik az „online-ság” csínját-bínját. Illetve én is leírtam a saját pontocskáimat.

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS TEST-ALAPÚ GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2020. MÁRCIUSTÓL 

A JELENTKEZÉSI AJÁNDÉK AKCIÓ JANUÁR 28-IG TART. HASZNÁLD KI, HA MÁR MOST TUDOD, HOGY SZERETNÉL VELÜNK TARTANI!

Íme, a levél:

„Kedves Andrea! Rátaláltam az oldaladra és az ÖnMunka programod felkeltette az érdeklődésemet. A válásom óta kezdtem el tudatosabban foglalkozni magammal és tettem fel kérdéseket magamnak, magamról. Ehhez sokféle segítséget igénybe vettem, ahogy te is. Az ÖnMunkában tetszik, hogy komplexen kezeli a testet és a lelket. Egy dolog miatt van csak bennem ellenállás. Az online-ság. Eddig minden kurzus, beszélgetés, előadás, oldás személyes volt. Embertől-emberig. Érintés, ölelés, könnyek, energiák áramlása. Egyelőre nehezen tudom elképzelni, hogy a monitoron keresztül ugyanazt vagy hasonlóan intenzív hatást el lehet érni. Erről szeretnélek kérdezni. Mik a tapasztalataid? Én nem vagyok egy gép előtt ülős fajta. A masszőri hivatást is azért választottam, mert szeretem a személyes kapcsolódást, az érintést, a közvetlen segítségnyújtást.

Mi kell ahhoz szerinted, hogy valóban jól tudjam hasznosítani az információt a neten keresztül?

Válaszodat előre is köszönöm!”

Kedves Kérdező!

Köszönöm a kérdésedet! Megadtad az ösztönzést arra, hogy összefoglaljam az online kurzussal kapcsolatos, az amúgy nagyon részletes kurzusleírásban nem szereplő pontokat. (És a témát még bőven tovább is lehetne boncolgatni.) Ezzel más bizonytalankodóknak is segíthetünk a tisztábban látásban és egy megalapozott döntés meghozásában.

Először is, önmagában az, hogy „online kurzus”, még semmit nem mond. Ahány online kurzus, annyiféle tartalom, kommunikáció, kapcsolattartás, háttértámogatás. Van olyan, például, hogy csak előadásos videókat kapnak a résztvevők, vagyis csak a monitorhoz kapcsolódnak és elméleti információkat fogadnak be. Olyan is van, hogy egyáltalán nincs előre rögzített videós előadás a kurzusban, hanem hetente 1x találkozik az egész csoport egy videós platformon online, és „együtt” töltik el az időt, akár előadással, akár gyakorlatokkal. Évekkel ezelőtt én is csináltam ilyet kicsi csoportokkal skype-on, csoportos hívások segítségével.

Az ÖnMunka 15 hetes online kurzusának felépítése a következő:

·         Kb. 30 órányi korábbi tréningeken és kurzusokon rögzített videófelvétel a tematikához illeszkedő adagolásban. (bármikor nézhetők)

·         Kb. 60 emailes lecke, melyek nagy része általam felmondott audio formátumú gyakorlat (ún. neuroszenzoros gyakorlatok), heti 4-5 lecke adagolásban.

·         6 élő Kérdés-Válasz tréning, Facebook élő videó formában. (Egyedül ezek lesznek konkrét időpontokban, de ha valaki nem tud élőben részt venni, az bármikor megnézheti a készülő videófelvételt.)

·         Bónusz anyagok és gyakorlatok.

·         Zárt, támogató Facebook csoport, ahol kérdezünk és megosztunk. A csoport munkáját folyamatosan figyelemmel kísérem, néhány ÖnMunkában mélyen jártas Segítő kíséretében.

·         2 hét szünet a folyamatunk közben, hogy legyen lehetőség az esetleges pótlásokra és integrálásra. (A szünet a 15 hét része.)

Tehát a kurzusnak csak egy része monitorhoz kötött, főként elméleti információ. (Ami bármikor megnézhető vagy újranézhető.) A kurzus legnagyobb része azonban gyakorlati. TELJESEN ÖNÁLLÓAN VÉGZENDŐ AUDIÓ GYAKORLATOK. Ezeket a gyakorlatokat az én hangomon hallják a résztvevők, és akkor és ott végzik el, ahol és amikor az számukra a legmegfelelőbb. (Földön, kanapén, ágyban, teraszon, reggel, délben, este, éjszaka.) Az elmélet mindig megágyaz a gyakorlatnak, és NAGYON FOKOZATOSAN VAN MINDEN ADAGOLVA. Nem végzünk napi 10 óra gyakorlatot, hanem kicsiként haladunk, időnként megállunk, pihenünk, integrálunk. Megnézzük a heti tréningvideót, majd beosztjuk magunknak, hogy az adott héten mikor végezzük el a jellemzően 15-25 perces audió gyakorlatokat, illetve a hosszabb, írásos leckéket.

Mindez élő, személyes formában teljesen megvalósíthatatlan. Ehhez hetente 5x kéne találkoznia a 30 fős csoportnak, aminek az időbeli, térbeli és anyagi vonzatai lehetetlenné tennék a kurzus létrejöttét. (Ha 4 hónapra elvonulnánk a csoporttal, úgy talán működne. J ) Az online forma lehetővé teszi, hogy vidéken és külföldön élő Hallgatók is el tudják végezni a kurzust.

Emellett, az online kurzus nem versenytársa a személyes, élő csoportoknak és egyéni terápiáknak. Egyszerűen más és MÁSRÓL SZÓL. A kurzus címe: ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA. Vagyis ÖNMAGUNKKAL tanulunk meg összekapcsolódni, minden szinten. Önmagunkat fedezzük fel, minden szinten. Önmagunk felé fordítjuk az összes figyelmünket, önmagunkat tanuljuk meg meghallani, megtapasztalni. A saját idegrendszerünket, testérzeteinket, érzelmeinket ismerjük fel, a saját működéseinket tudatosítjuk, a saját testünket és szerveinket gyógyítjuk. A saját kezünket és a saját darabkáinkat használjuk mindehhez. A vezetett audió gyakorlatok ezt a célt szolgálják. Más nem is tud segíteni bennük, nem olyan jellegűek. A felfedezéseinket, megtapasztalásainkat pedig megosztjuk a zárt fórumunkon, ahol másokét is elolvashatjuk. Ez nyilván történhetne személyesen, élőben is, de az eddigi tapasztalatok szerint nagyon izgalmas folyamat, ahogy írásban megosztják a Hallgatók az élményeiket. Akkor, amikor nekik megfelelő. Ha nem szeretnék, akkor nem osztják meg. Van, aki csak olvassa a többiekét, mások még azt sem, mert arra már nincs idejük, inkább a gyakorlatozásra fordítják azt, amennyi van. És megint mások napi rendszerességgel használják a fórumot és rengeteget tanulnak belőle.

Ezen a kurzuson olyasmit tanulunk és gyakorlunk, ami MINDEN MÁS ÖNISMERETI MUNKÁBAN – CSOPORTOSBAN VAGY EGYÉNIBEN – ALAPVETÉS KELLENE, hogy legyen. Olyasmit, amitől a párhuzamosan vagy később végzett élő, személyes munka még mélyebbé és hatékonyabbá válik. Olyasmit, ami ebben az összetételben és tartalomban magyarul máshol nem elérhető.

A hatás „intenzitását” sem lehet összevetni korábbi tapasztalatokkal. Nekem is van rengeteg személyes csoportos és egyéni konzultációs tapasztalatom, melyek már önmagukban is nagyon sokfélék voltak. 2011 óta pedig folyamatosan tanulok és tanítok is online, és az élet és önmagam teljesen új aspektusaival ismerkedhettem meg ilyen módon. Illetve azok a nemzetközi kurzusok, melyeket online elvégeztem, élő, személyes formában nem is voltak elérhetők. Nemzetközileg már sokkal korábban beindult az online tanítási forma, amiért nagyon hálás vagyok, mert így rengeteg olyasmit tanulhattam, ami magyarul nem (volt) elérhető. Épp jövő hétfőn indulok neki egy újabb, intenzív online kurzusnak, résztvevőként, angol nyelven, amiből nem csak magam számára fogok felfedezéseket tenni, hanem a korábbi tanulmányaimba és tapasztalataimba integrálva át is tudom adni magyarul azoknak, akiket egy ilyen komplex, átfogó kurzus érdekel.

Az ÖnMunka kurzus Hallgatóinak megosztásai a témában:

Én nagyon szeretem az online kurzust, mert bőven van idő az információk befogadására és önmagamban zajló folyamatokra egyaránt, nem sürgető és a legjobb tanító, ha gondunk van az önmagunkra való figyelés terén is. Ami még fontos, hogy ez a kurzus úgy van összerakva, hogy folyamatos figyelem és követés van Andrea részéről, van lehetőség egyéni konzit is kérni, és a zárt csoportban való részvétel is hatalmas segítség. A gyakorlatokat olyan mély és időigényes munkának érzem és annyira egyéni felfedezést kívánnak, hogy talán nem is lehetne ezt más módon megtapasztalni. Ezt semmiképpen nem hasonlítanám egy szokványos online kurzushoz.

Az én tapasztalásom résztvevőként, hogy az önmagamhoz való kapcsolódásom lett sokkal mélyebb az online kurzus alatt. Bár a csoport elfogadó szeretetét és segítségét mindig ott tudtam magam mögött, de számomra alapvető fontosságúvá vált, hogy végre magam tudjam megszeretgetni magam abban, amiben éppen vagyok. És magam jussak el oda, hogy minden helyzetben élő és érző kapcsolatban tudjak maradni magammal. Mert ezt más nem tudja megtenni helyettem. És nagyon sok év mások általi szeretgetés, felém áramló szeretete után jöttem erre rá. Hogy a magam elfogadása és szeretete hiányzik magam felé hiányzik itt már. És ehhez kaptam segítséget ebben a formában.

Segítőként pedig el sem tudtam képzelni, hogyan is lehet valakit megtartani, ott lenni vele úgy, hogy fizikailag nem vagyunk együtt, hanem skype-on találkozunk. Számomra ez egy egészen új, majdnem elképzelhetetlen lehetőség volt. A kíváncsiságom vezetett. És végtelenül szép megéléseket kaptam arról, hogy lehet. Egy TAPASZTALÁSI lehetőség ez. Ha nem próbálom ki, ha nem tapasztalom meg, csak az elképzeléseim maradnak arról, hogy mi mindenre lenne szükség ahhoz, hogy két ember minőségileg legyen együtt.

Megtanulhatsz önmagaddal beszélgetni, önmagadat oldani, és ezzel érinted majd magad igazán... sokszor csak azt hiszük hogy kell valaki más.

Egyrészt szerintem online is van ilyen áramlás, én érzékelem, bár én se hittem volna, hogy online lehet kapcsolódás. Ha meg csak az információ átadódását nézem, akkor olyan előnyei vannak itt az online-ságnak, hogy mindent vissza lehet nézni, bármikor lehet csinálni, rugalmas, nem vesznek el az infók, ahogy az élőbeszéd során tudnak. Szóval alapvetően elhatározás szükséges, ahhoz hogy a magunk módján befogadjuk, elolvassuk a leírásokat, beszélgetéseket, megnézzük a videókat, megcsináljuk a feladatokat, még az idő sem korlát.

Hat nekem Japanbol nem volt mas valasztasom, sot megmento eselyt adott az online-sag, es tokeletesen bevalt. Raadasul, kepernyo kepernyo, de barmikor, akarhanyszor ujra lehet nezni, hallgatni, olvasni. tekintve, hogy aki csinalja, valtozik, a kihallhato, hasznalhato infok is mindig valtoznak. En tiszta szivbol ajanlom. Raadasul, bonuszkent, ha Mo.n vagy kozeleben elsz, elerhetok a kiscsoportos szemelyes foglalkozasok is!!!

Nekem is kétségeim voltak az online dolog felől. DE feleslegesen. A kurzus azon hiedelmek felismerésében is segít, amik távol tartanak az önmagunkhoz való kapcsolódástól. Előfordul, hogy egy masszőr (de sok más segítő is) igazán csak másoknak tudja azt adni (ítélkezésmentes elfogadást, és feltétel nélküli mély figyelmet) amire saját magának lenne szüksége. Csak idáig nem jutott eszébe. Azért merem kijelenteni, mert én is masszőrködtem. Én egyfajta "állapotban" voltam masszázsok alkalmával, amiben a személyiség ott van, de nem dominál. Gondolok arra, hogy egy masszőr (szerintem) nem elemzi, kritizálja a páciens testét, hogy hogyan néz ki, vagy más dolgát. Nekem még gondolataim se nagyon voltak, csak összehangolódtam a másik ember testével-lelkével és így sok olyan információ megtalált, ami maga adta a megérzéseket és instrukciókat, hogy mit kell, lehet tenni melyik szövettel és milyen érzések tárolódnak ott. Sokszor csak tanúja voltam ezen érzéseknek, átengedtem magamon. Ezt hívtam nyitott csatornás segítőkészségnek, ami egy állapot, és ami alapvetően támogató és elfogadó. De kevés masszőr tudatos arra, hogy ezt a segítő állapotot a saját érzelmi/testi állapotaival szembe is működtesse a mindennapokban.

Az online forma elősegíti azt, hogy kapcsolódjunk magunkhoz, nem mások által, hanem magunkkal foglalkozzunk, és magunk miatt csináljuk. A korábban mások által megélt "intenzív élményt" magunkkal tudjuk megélni végre.

Mivel ez ÖNmunka, adja magát, hogy alapvetően egyedül csináljuk. Valószínűleg annak nehéz az online világ, aki nem ehhez szokott. Valóban, a személyesség fontos, és az online-ság mintha az ellentéte lenne ennek. Itt a kulcs nálam: a személyesség nem a konkrét fizikai ottléttől függ, hanem a lelkülettől. Itt megvan a lelkület. Ennek az ellentéte is előfordulhat: ott vagy személyesen, mégsem személyes az egész. Azt is írta valaki, hogy az energiák így is áramlanak - ez fontos még: hiszen mindenki mindig mindenhol ott van, ez így vagy úgy mindenkihez eljutott már. A személy végül is a fejünkben jelenik meg. Így lettünk szerelmesek anno a poszterek alapján a sztárokba, vagy így lehet szerelembe esni az interneten chat-elés közben. Aztán ezekben az esetekben kiderül, hogy mennyi mindent odavetítettünk, és köze nincs a tényleges személyhez a megélésünknek, de hogy mi személyesnek éreztük, az biztos.
Itt azért lesz más, mert sokkal többrétű módon meg lehet győződni arról, hogy az illető, akivel beszélgetsz, kiféle-miféle (tehát sokkal kevésbé fogod félrekalibrálni, hogy kivel vagy online kapcsolatban). Ha majd ad pár tanácsot, ami konkrétan segít (anélkül, hogy valaha is látta volna a fizikai testedet), akkor már nem fog számítani más. És az sem baj, ha félrekalibrálod, mert nem az a cél, hogy a másikat minél jobban megismerd, hanem az, hogy saját magadat!

Kicsit az otthonszülés is hasonló: amikor nincs más mód a jelenlétre, akkor skype-on keresztül is tud segíteni, aki ért hozzá. Sok előnye van az online-ságnak, amit akkor fogunk megérteni, ha kipróbáljuk. Igazából most a fizikaisággal hasonlítjuk, és ahhoz nézzük a hátrányait. De én pl. hogy csak online csináltam ezt a tréninget, és éppen készülök egy fizikai meetingre Andival, pont azon kezdtem gondolkodni, hogy mik lesznek a hátrányai az online-hoz képest: meg kell oldanom a gyerekeim felügyeletét, nagyobb a költségvonzata, mint az online verziónak, nem tudom rugalmasan változtatni az időpontját, stb. Persze ezek mind jól vannak így, ezeket elfogadtuk, mert nem is volt más. Ugyanúgy az online-nak is vannak előnyei és hátrányai, csak itt inkább az ún. hátrányokat látja meg esetleg valaki először, mivel a fizikai jelenléthez képest ezek hátrányoknak tűnnek. De az előnyökkel egybevetve már simán az előnyök vannak túlsúlyban, és a hátrányok nem érződnek jobban, mint amikor egy fizikai találkozóra mész, és ott is érzed a hátrányokat (csak nem fókuszálsz rájuk, mert nem hiszed azt, hogy ennek bizony online-nak kéne lennie igazából).

Egy hasonlattal élve, ha csak adott izmokat dolgoztatunk, pl. a lábat, akkor csak az erősödik. Van többféle más izomcsoport, de azokkal nem dolgozunk. Megvannak, de nem erősek. Az egészséges lét szerintem minden izomcsoport mozgatását magában foglalja.

A kurzus részletes leírását ide kattintva olvashatod. Látlak szeretettel a csoportban, ha erre hoz az utad:

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS TEST-ALAPÚ GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2020. MÁRCIUSTÓL 

2019 Januári Kurzus Visszajelzések

Szeretettel osztok meg egy friss csokor visszajelzést a nemrég befejeződött online ÖnMunka kurzus Hallgatóinak tollából.

Újra csodás Hallgatókkal csinálhattam végig az ÖnMunka gyakorlati, online kurzusát egy intenzív, 4 hónapos folyamatban. Közülük néhányan már megosztották az élményeiket, melyeket mindig nagy kíváncsisággal olvasok. Annyira különböző, kiben hogyan csapódik le egy ilyen tapasztalás, hol vannak számára a kiemelkedő, megfogható, szavakba önthető pontok.

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS TEST-ALAPÚ GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2020. MÁRCIUSTÓL 

SPIRI REHAB A TÖKÉLETLENSÉG KURZUSÁN. „Arra jöttem rá, hogy ez a kurzus egy Erőforrás. Andi folyamatos (!) jelenléte, a csoport, a gyakorlatok és számomra a strukturáltság is biztonságot és támogatást adnak. "Spiri rehab"-nak is hívom néha magamban J, ami azt jelenti nekem, hogy az utóbbi évek nonstop tisztulás- és fejlődésmániája után - lényegében - megpihenhetek. A biztonságot, "megtartottságot" látom most alapnak, ami minden mást is lehetővé tesz: a változtatást, kockázatvállalást, új dolgok, kihívások beengedését és kezelését, határkijelölést, új minőségek megtapasztalását, integrálását és a növekedést. Ez az egyik nagy tanulság számomra, hogy mennyire létfontosságú a "problémák" helyett az erőforrásokra fókuszálnom. Külső és belső szinten is sok "ajándékot" kaptam és kapok, több lehetőséget látok, több lábon állok. Kevesebb erőfeszítés, több könnyedség, lágyság, megengedés, játékosság. ÉS természetesen jönnek nehéz érzések is, ÉS szükséges időt, energiát belefektetni. Még úgy is hívom, hogy a "Tökéletlenség kurzusa" :), mert egyre jobban megengedem magamnak, hogy egyszerűen csak legyek az, aki vagyok, úgy, ahogyan éppen vagyok, ahelyett, hogy valami irreális, "szuperhős" ideálképet kergetnék és tettetnék. Köszönöm.”

EZ NEM EGY TANFOLYAM, HANEM ÉLETMÓD. Az eddig megszokottnál annyival sokdimenziósabb világ, világ-érzékelés, én-érzékelés, világgal kapcsolódás nyílik, hogy beleszédülök. Úgyhogy picinként adagolom. Azt érzem sok gyakorlatnál, hogy bekapcsolnak, rendeződnek a sejtek az agyamban. Ez komoly igénybevétel, de jó érzés tudni, érezni, hogy ekkora változásokat lehet kitartással elérni. Nagyon köszi, én most kezdem érteni, amit mondogatsz, hogy ez nem egy tanfolyam, hanem életmód. Nagyon erőteljes!

SZABÁLYOSAN MEGLEPŐDÖK MAGAMON. Az elmúlt pár napban - szokásomhoz híven - ismét megálltam a gyakorlatokkal. Ilyenkor "történik", ilyenkor nem tudom "csinálni". És mindig kiforr valami. Már második napja, hogy azt észlelem, hogy határozott vagyok. Nem finomkodok, nagyon egyenesen kommunikálok, rövidre zárok dolgokat, közben rengeteg energiám van, ami elém jön, azt megoldom, és tolom a napot tovább. Azt élem meg, hogy elkezdek fontos lenni magamnak. Ha valaki belém gyalogol, nagy küzdelmek árán tudtam sokszor csak helyre tenni, miközben többnyire még jó pofát is kellett vágnom ahhoz, hogy megbántottak. Azt észlelem, hogy egyszerűen - nem tudom megmagyarázni, hogyan -, de úgy kommunikálok, hogy ne érjen el a bántás. Mivel nem akarok újabb kisregényt, nem írok nektek példát, de szabályosan meglepődök magamon. De leginkább azon, hogy ez nekem jó így, nincs bennem az állandó önvádlás, minden szavam felülvizsgálata, minden tettem értékelése utólag, hanem benne a pillanatban teszem a dolgom, és megyek tovább. Érdekes, új nekem ez az Énem, még kell ismerkednünk. J

IGAZABB, ŐSZINTÉBB ÉLET. Nagyon hálás vagyok Neked, Andi, hogy hozzásegítettél egy igazabb, őszintébb élethez!

JÓ ÉRZÉSEKKEL TAPADOK A FOTELBA. Andi, szuper volt a legutóbbi Kérdés-Válasz tréning is, örülök, hogy felvételről is meg tudom nézni. Szép, különleges, ragyogó nő vagy. A benned lévő tudás, bölcsesség és a saját humoraddal átszőtt kifejezőképességed nyugalommal, jó érzéssel tapasztanak a fotelba minden videós anyagod megtekintésénél.

AMIT ÖSSZEGYŰJTÖTTÉL, AZ EGY KINCS. Szorgalmasan csinálok mindent, de a saját tempómban.  Fantasztikus minden anyag! Juhééé!

AZ ÖNMAGUNKKAL VALÓ GYENGÉDSÉG ÉS ŐSZINTESÉG TANULÁSA A KÍVÁNCSISÁGON ÉS FELFEDEZÉSEN KERESZTÜL. „Átfogó élménybeszámolót írni erről az átfogó kurzusról, hát nem egyszerű. Először is az átlátható struktúra, tiszta kommunikáció, a könnyedén használható rendszer nekem már anélkül is kellemes élmény, hogy bármit csináltam volna, aztán meg a későbbiekben sokat könnyített az életemen. Ez amúgy is egy masszív négy hónap volt az életemben, és nagyon jó, hogy belefoglalódott ez a kurzus. Szeretem a csoportot és szeretem a felfedezéseinket, a gyakorlatokat. Andi, Neked pedig hálás vagyok, hogy megalkottad a mindezt, támogatsz minket, és egy ilyen biztonságos helyet hoztál létre, ahol még én is meg mertem nyílni. Hogy most már mennyivel inkább nyitott tudok lenni másokkal, például rengeteget alakult itt bennem. Ezzel együtt pedig élőbbek lettek az emberi kapcsolataim.

Aztán történt velem itt sok olyan kis tapasztalás, amik önmagukban is nagy örömöt jelentettek nekem, de ahogy ezek összeadódnak, egész mássá teszik a létezést. Olyan szigorú voltam magammal, de a kíváncsi felfedezések, szép lassan ön-együttérzésre tanítanak. Ez leginkább akkor jön, amikor csak a testembe figyelek arra, mire van szüksége, hagyatkozom úgymond az ő bölcsességére, megengedem neki, hogy végbemenjen, és ennek érzem a gyógyító erejét. És azt tapasztalgatom, figyelgetem, hogy ezt a "testbölcsességet" annyi másféleképpen is ki lehet bontakoztatni. Számomra talán ez a legfontosabb abból, amit itt tanulunk. Azt hiszem, ez így, ahogy belőlem fakad, olyan misztikusnak tűnhet, pedig itt inkább praktikus, józan dolgokról van szó, tudományosan megalapozott háttérrel. Na de megélni, érezni, akkor is varázslatos. Az pedig hatalmas megkönnyebbülés, hogy lehet nem jól csinálni dolgokat, lehet próbálkozni, és nem baj, ha nem sikerül úgy, ahogy elképzeljük, nincs olyan, hogy valaminek ilyennek, vagy olyannak kell lennie. Ezek a fajta kíváncsi, felfedező, megengedő minőségek egyre szabadabbá tesznek.

Megéltem ez idő alatt sokféle nehéz érzést itt is. A szégyen áthatja a lényemet, és ezzel számos formában találkoztam, és tanulom, hogyan öleljem át ezt a fájó nem létezni, nem terhelni akaró sebzett részemet. Megkönnyebbülés volt megosztani, hogy is vagyok ezzel kapcsolatban, hiszen olyan erős ez bennem, de eddig azt hittem az ilyesmiket rejtegetnem kell, mert nem "normális", és mert leginkább a kirekesztettségtől félek, vagy talán csak féltem. Aztán ott a düh, a harag, a másik elrejtendő érzelmünk, amiből nekem szintén sok van, és egyébként a szégyenem egyik tárgya. Élvezem, ahogyan a dühvel dolgozunk itt, és megkönnyebbülés, ahogyan felszabadul bennem egy csomó energia, amit az elnyomására fordítottam, ráadásul az egészséges düh önmagában is egy hajtóerő.

Ami meg nem régiben történt kész csoda a kis belső világomban, ellágyult a bizalmatlanságom, ami olyan szinten egyfajta megfoghatatlan lételemem volt, hogy fel sem figyeltem rá. Nagyon összetett dolog ez, de kb. úgy történt, hogy nagyon magányosnak éreztem magam, ez is egy gyakori, beragadt nehéz érzésem, ami szinte csak úgy a semmiből jön néha, és nagyon szégyellem. De most volt bátorságom elmondani a páromnak, meg előtte már kidolgozódtak belőlem dolgok. Ő pedig olyan jó volt hozzám, szeretve és megtartva éreztem magam. Azóta pedig biztonságban érzem magam vele, nem is gondoltam, hogy nekem lehet ezt így is. De egyébként arra se, hogy ez eddig nem biztonságos, egyfajta természetesnek tűnő szorongás volt ez. Szóval annyi itt a tapasztalás, de a lényeg számomra talán, habár valójában leírhatatlannak érzem, az önmagunkkal való gyengédség és őszinteség tanulása a kíváncsiságon keresztül. Nagyon hálás vagyok, köszönöm ezt az új világot.”

A RÉGI SÉMÁK MÁR NEM MŰKÖDNEK. Nagyon sok minden történik velem mostanában, mondjuk eddig is intenzív volt, de most meg olyan, mintha az eddigi "munka" mostanra érne be, kinyílnak olyan tapasztalatok, amikre nem is számítottam, nem is tudtam, hogy lehetséges. Kicsit fura is, azt hiszem, nem tudok visszamenni abba a "világba", amit korábban ismertem, ahogy finomodik az érzékelésem, más módon kell megtanulnom élni, reagálni, a régi sémák már nem működnek.

MILYEN EGYSZERŰ! Azon gondolkoztam ma, hogy "tényleg szabad elkerülnöm a nyüzsgést"? Még mindig fel-felbukkan az az elvárás, hogy "milyen életet kellene képesnek lennem élni", vagyis a "mindig minden körülmények között jól kéne éreznem magam" lemez. Mintha valaki más életét kéne élnem, ez a sugallat. Itt a második megerősítés ma, hogy szabad jól lennem, igent mondanom arra, ami jól esik, NEMET arra, ami nem esik jól, kellemes emberekkel kitölteni a szociális igényemet, és kikerülni a felesleges stresszt, ami nem ad, hanem elvesz. Milyen egyszerű.

SOK LÁGYSÁGOT ÉS ERŐFESZÍTÉS NÉLKÜLI ÉLETET TANULOK ITT. Olyan finomak a változások, az átmenet szinte észrevehetetlen.

EGYRE TÖBB ÉRZELEM MEGENGEDŐDIK A TÁGULÁSBAN. Az jutott még eszembe a napokban, hogy mintha egyre inkább kezdene az életem egy filmhez hasonlítani - leginkább abban az értelemben, hogy egyre több érzelem "megengedődik", ahogy egy filmben is van hullámzás, kalandok, változások, fordulatok, fentek és lentek, bizonytalanság és izgalom, gyász és eksztázis. A teljes skála képviselteti magát, és ettől élmény végignézni és végigélni. És valami hasonló történik az életemben is, ahogy igent mondok olyan dolgokra, melyek korábban nem tűntek biztonságosnak és "elbírhatónak". Ezt még kiegészíti egyfajta tágas bizalomérzés is, hogy "szabad hibázni" és "rosszul csinálni", másnak lenni, mint aki eddig voltam. Leginkább tágulásként tudom leírni a folyamat lényegét. Nem tudom, mi lesz, hogyan alakulnak a dolgok, én élem, amit élek, legjobb képességeim szerint, és akárhogy is lesz, mintha lenne egy háló alattam, ami megtart és továbblendít, lépésről lépésre, a régiből az újba. Valójában nagyon izgalmas.

TÚLÉLÉSBŐL AZ ÖNKAPCSOLÓDÁSBA. Ahogy haladok a kurzusban, egyre kopik ki a verbalitás, vagyis egyre kevésbé szükséges belemennem a történetbe, mert ha kapcsolódok az érzetekkel, akkor már elindul egy gyógyulási folyamat, ami nálam főképp érzetekben és néhány képben mutatkozik meg.  Még amit észrevettem, hogy mennyivel jobban bírom a stresszt, nőtt és/vagy üresedett az "úszómedencém". Ez nekem azért érdekes, mert így nem is érzem akkora szükségét a folyamatos "problémamegoldásnak", hanem egyszerűen csak élhetek, legjobb képességeim szerint. Valójában az jön át, hogy az önkapcsolódás itt a lényeg, és ha így élek, akkor értelemszerűen kevesebb lesz a "problémám", mert vagy már eleve megfelelőbben reagálok a világban, vagy nem kattan rá az elmém szitukra úgy, mintha a túlélés lenne a tét.

Látlak szeretettel az induló 15 hetes online ÖnMunka kurzuson, ha elérkezett az időd. Részletes leírást itt találsz:

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS TEST-ALAPÚ GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2020. MÁRCIUSTÓL