„Amikor azt hiszik,
hogy tudják a választ, nehéz az embereket útba igazítani. Amikor tudják, hogy
nem tudják, megtalálják a saját válaszaikat.” (Lao-ce: Tao)
Szeretettel osztok meg ma
Veletek néhány friss ÖnMunkás visszajelzést, tapasztalatot, megélést. Az
ÖnMunka legnagyobb ereje annak a „nem-tudásnak” a felfedezésében rejlik, melyet
évtizedek során jól elrejtettünk magunk elől, vastag rétegekkel burkoltunk be:
ezek a rétegek azokból a történetekből állnak, melyekről mindannyian ártatlanul
elhittük, hogy igazak, és a világ, az élet, az emberek és én igenis úgy működöm, és olyan vagyok, amilyennek azt ÉN HISZEM. J Amíg megkérdőjelezetlenül hiszed, amit
hiszel, nincs esélyed a valódi boldogságra. Ha hajlandó vagy felülvizsgálni
a történeteidet, hatalmas meglepetésekben lehet részed. Kívánok Neked nyitottságot
ehhez.
„Az
önvizsgálat révén az összezavarodott elme megtanulja „visszacsinálni” zavart
okozó gondolatait.
Nem csak azt lesz képes felismerni, hogy egy bizonyos gondolat nem igaz, hanem
azt is, hogy milyen hatása van a gondolathoz való ragaszkodásnak. Megtanulja,
milyen árat fizet düh, szomorúság vagy neheztelés formájában, amikor elhiszi
azt a gondolatot, illetve megízleli
a szabadságot, mely a gondolat
„elhívése” nélkül válik hozzáférhetővé. Emellett pedig rájön, hogy a gondolat ellentétei is épp oly
igazak lehetnek. Végül pedig eljut odáig, hogy felismeri, a valóság mind
elme, és hogy a világ a szerint változik, ahogy az érzékelés változik.
Félelemmentes, nyitott elmével találkozni a Mesterrel egyet jelent annak a
világnak az elveszítésével, amilyennek eddig azt vélted. Visszacsinálsz,
kitörölsz magadból egy kegyetlen, pusztító világot, ahol a szív vágyait sosem
lehet elérni.” (Byron Katie)
És akkor
a személyes megosztások. Hárman Alaptanfolyam utánról:
AZ ACÉLERŐS EGOM ROMOKBAN HEVERT:
Kedves Andi! Kértél visszajelzést, hát, íme:
Az ÉN acélerős egom, amit videával sem lehet széttörni, ma romokban
hevert, alig találtam meg a lábam, kezem, élni sem volt kedvem. ÉN, aki eddig
tudtam a tutit, azt, hogy hova tartozom, tudtam, hogy mit akarok és hogyan,
csak éppen nem alakult úgy :)),
azért mentem el a tanfolyamra, hogy úgy alakuljon. Aztán, most itt ülök a
romjaimban, vagy már felettük, és keresem, már nem keresem………., gondolkodom,
már nem gondolkodom………, csak várok és vagyok, és kezdem megérteni, hogy nekem
nem kell jobbnak, szebbnek, tisztábbnak, okosabbnak lennem, mint amilyen pont
most vagyok, esetleg másoktól különböző (jobb vagy rosszabb), és közben
elkezdek mosolyogni, vigyorogni. Jó így, folyok, mint a víz az élettel együtt.
Eddig ellenében haladtam, illetve álltam, csak nem értettem, hogy miért is.
Most kezd megvilágosodni az egész, pedig több száz, akár ezer ember keményen
dolgozott 50 éven keresztül, hogy én ilyen legyek és mindenki csupán „jót
akart”, de tényleg őszintén. De a hétvégén elrontottuk a munkájukat. :)), Hál’Istennek, vagy a „nem –tudom”
kinek.
Azt tudom, hogy még nagyon sok dolgom van magammal, kell, még
önmunkázzak eleget, kezdek hálásan gondolni mindazokra, akik bántottak,
mérgezték az életem, és egyre inkább kezdem érezni a Munka szelének kedvező
hatásait.
Egyre jobban kezdek hálás lenni magamnak, hogy rátaláltam erre a
módszerre, Katie-nek, hogy közzétette, neked, hogy behoztad ebbe az országba.
Köszönöm. (N.)
HALADOK A SZERETET
FELÉ:
Kedves Andrea! Nagyon nagy felismeréseim születtek a
két nap alatt. Valami felé haladok, amit én szeretetnek hívok magamban. Erő és
bátorság kell ahhoz, hogy az ember megkérdőjelezze mindazt, amit eddig az
identitásának hitt és az életről gondolt. Én elég maximalista vagyok és
szeretnék minél előbb belemélyedni a Munkába, de előbb szeretném elolvasni a
könyveket is. Nagyon illik abba, ahol most tartok az utamon, úgy érzem. Viszont
most belekezdtem Sarkadi Krisztával egy egyéves kurzusba. A Course in Miracles-t
csináljuk csoportban. A múlt évben már egyedül majdnem végigcsináltam, és most
még nagyobb hatással van rám, mint először. A Munka szellemisége, azt hiszem, a
Course in Miracles szellemiségét tökéletesen lefedi. Még nem tudom, hogyan
sikerül most beépítenem az életembe a Munkát. Igyekszem a rajtam múló dolgokat
megtenni ezért. Nagyon köszönök mindent, tényleg nagyon sokat beletettél értünk
azért a hétvégén, hogy mindannyian megtapasztalhassuk ennek a csodáját. Hatalmas
nyugalom van most bennem azzal kapcsolatban, hogy ami van, az van.
Szeretettel, É.
NYILADOZOM, MINT EGY KIS VIRÁG
Nagyon jó
visszagondolni az együtt töltött 2 napra és örülök, hogy megszólalunk. I-m,
elképzeltelek, ahogy beszélgettek, hadakoztok és a végén egyességre jutottatok.
Csodálatos. Á., nekem is van fizikailag változásom. Az emésztőrendszeremmel
voltak problémák, ami most nagyon szépen javul, magától.
Élmény
összegezve: Amikor megkaptam Anditól a KITÁRULKOZÁS szót, akkor tudtam, igen
ezt kerestem. És láthatóan nyiladozom, mint egy kis virág. A férjem ettől
zavarban van, mégis tetszik neki. Rengeteget meséltem neki a két napról, arról,
amik utána jutottak eszembe, amiket megértettem. (A jóvátevő levelemet majdnem
megkönnyezte, látnotok kellett volna). Szegény végre információkhoz jutott
rólam, a gondolataimról és nem kellett írnia a saját történeteit. Ítélkezőlapot
készítettem a munkatársamról, amiben még a segítségét is kikértem a
megfordításoknál. Szinte egymás szavába vágva egész mondatokat alkottunk. Én
nem is tudtam, hogy ilyen jól megértjük egymást.!!!!????!!!
Tegnap
viszont eljött nálam a félelem. Elkezdtem aggódni, meddig tart majd ez az
állapotom, félteni kezdtem ezt a könnyed, jó érzést. Hát persze megfeszült
minden izmom, belefájdult a fejem és őrült főzésbe fogtam. A kisebbik gyermekem
odajött hozzám látva, hogy nem mosolygok, segíteni. Kis idő múlva valami buta
apróság miatt rákiáltottam. Eltelt pár perc és Ő továbbra is kedvesen segített,
én pedig nem a szokásos nem mondom el mi bajom taktikámmal folytattam, hanem
elmondtam, ne haragudjon, magammal van bajom, úgy érzem, szétrobbanok és nagyon
csúnyán viselkedtem, amikor rákiáltottam. Megölelt, és azt mondta, már nem is
emlékszik rá. Ahogy kimondtam, már nem voltam magányos, kezdtem felengedni és a
vacsorára már jókat nevettünk, persze elszállt a félelmem is. Jó így lenni.
Még a
munkatársammal kapcsolatosan, az ítélkezőlap után, ami visszavitt egy
gyerekkori emlékhez, írtam neki egy jóvátevő levelet. Nagyon megkönnyebbültem,
amikor felolvastam neki, ő is megkönnyebbült, megölelt, és azt mondta, mondjam
el máskor nyugodtan, ha valami gondot érzek köztünk. Hát, ennyi, drága önmunkás
társaim. (A.)
És többen, változó idejű Munka és Megtalálhatatlan
Önvizsgálat (UI) megtapasztalással a tarsolyukban:
„VAN-OSABB” LETT AZ ÉLETEM
Nekem a legnagyobb
változás a Munka óta a kapcsolataimban van. Régebben rengeteg emberrel
tartottam folyamatosan a kapcsolatot, programból-programba ugrottam. Bárki
bármikor hívhatott, és én rendelkezésére álltam. Ez talán azért volt, mert
akkor tartottam magam valakinek vagy fontosnak, ha segíthetek másoknak, tanácsokat
osztogathatok. Mindig csinálnom kellett valamit, hogy érezhessem, hogy hasznos vagyok. Most kevesebb ember vesz körül, és
szeretek egyedül lenni, magammal foglalkozni. Tudok nemet mondani, méghozzá természetesen, nem magyarázkodva.
A párkapcsolat volt
mindig számomra a legnagyobb kihívás. Elég jó vagyok-e? Elég nőies? Szexi? Ugyanakkor meg
voltam róla győződve, hogy a férfiakban nem lehet megbízni, árgus szemmel
figyeltem a következő „csapást”, ami velem fog történni, mert hogy engem úgysem
lehet szeretni... Színházat játszottam,
hogy megfeleljek, mosolyogtam sírás helyett, nyeltem a mérgeimet. És tele voltam elvárással a párom és magam iránt is.
Folyamatosan munkáztam és munkáztam. Közben kezdtem magamnak megengedni az érzelmeimet, és
ki is fejezni őket. Nem tetszett
valami? Elmondtam neki, és közben magamra is fordítottam, elmeséltem, miket
fedeztem fel magamban ő általa. Aztán ő
is kedvet kapott az Önmunkára. Ezután
szuperszonikus sebességgel haladtunk, haladunk együtt. Felolvasva egymásnak az
Ítélkezőlapot egymásról, és jókat és rengeteget beszélgetve, most már mi sem
természetesebb. Ami a legnagyobb
felismerésem, az az, hogy amitől a leginkább féltem, hogy na, ez a téma nagyon
durva, és tuti elhagy, vagy kiábrándul belőlem, na, pont azok a beszélgetések
mélyítik még inkább a kapcsolatunkat. Társfüggő
voltam, és most már tudom, mit jelent az, amikor a párom a hab a tortán.
Persze most is akadnak zökkenők, és már alig
várjuk.:) Ha bármelyikünk „bekattan”, a másik tudja, hogy épp elhitt valami, és
hagyjuk a folyamataiban, vagy rámunkázunk.
Az a szuper, hogy valahogy ragadós ez az
Önmunka, ugyanis anyu és hugi is lelkes híve lett. A családban már szlogen az „Igaz ez? és a Ki lennél
e nélkül a történet nélkül?”
A testemmel való kapcsolatom is folyamatosan
tisztul, mindig a túlsúlyommal voltak problémáim. Ebben az igazi áttörést a kövér énem megkeresése
hozta, a Megtalálhatatlan Önvizsgálattal. Ez
még egyelőre egy csomó friss élményt hoz nekem, de annyit elmondhatok, hogy
sokkal könnyebb vagyok, és jó a testemben lenni.
Nincs megvonás, koplalás, szigor, bűntudat. Csak
hagyom őt, és együttműködünk.
Mindezek mellett a munkámban is változások
következtek be, pedig erre nem igazán munkáztam. Előléptettek, fizetésemelést
kaptam, és egy sokkal szebb, kellemesebb helyen dolgozom.
Rengeteget tudnék még
írni a változásaimról, mert annyi mindennel lett szebb, tisztább „Van”-osabb az
életem. Nekem az a történetem, hogy
imádok élni, és szuper az Önmunka és az UI (Megtalálhatatlan Önvizsgálat)! Valahogy
az élet annyira elém rak mindent, és én csak hagyom, annyira élvezem. (I.)
MINDENBEN MEGLÁTOM A LEHETŐSÉGET:
Én
meglepő módon nem kiabálok:) ez még nekem is fura, mert egyszerűen már
nehezemre esne kiabálni. Megkerestem magamban a kiabáló ént... és nem találtam
meg. :)). A másik fura… Megmunkáztam és UI-val is megcsináltam, „a lehetőségek,
amiket nem veszek észre”... Érdekes módon ez is hirtelen a semmiből
megváltozott. Mindenben meglátom lehetőséget és élek is vele. Csodálatosan
működik!!! (K.)
ELKEZDTEM
RÉSZT VENNI A SAJÁT ÉLETEMBEN:
Én
körülbelül egy fél évet Munkáztam papíron és itt a kis szentendrei csoportban,
míg végre megérkezett az akarat, a lehetőség és a pénz kézen fogva, és
júliusban elvégeztem az Alaptanfolyamot Nálad, Andrea. Ez volt számomra az
igazi áttörés. Felgyorsultak az események, vagy inkább lelassultak? Nem is
tudom. Elkezdtem részt venni a saját életemben. Majd erős belső tiltakozásom
ellenére egyszer csak azon kaptam magam, hogy már fel is jelentkeztem az UI
tanfolyamra.
Az
egyik kedvenc történetem a múlt hónapban zajlott. A születésnapomra nagyon
szerettem volna egy tortát, de én sosem kapok, mindig csak én sütök mindenkinek. :)Legnagyobb
meglepetésemre, este kaptam egyet anyósomtól, és ráadásul a legcukibb az volt
benne, hogy apósom szőlőszemekkel kirakta a 36-os számot. Annyira örültem, hogy
elfelejtettem csalódott lenni, amiatt, hogy az eszterházy torta a kedvencem :).
Hát, ha hiszitek, ha nem, 2 nappal később az osztálytalálkozón az
osztálytársaim megköszöntöttek egy eszterházy tortával, amin még tűzijáték is
volt!
Kézzel
fogható volt a változás. Olyan mintha mindent megkaptam volna nap, mint nap,
amire szükségem volt. Mintha tombolán nyertem volna egy palackot, amiből a
szellem teljesítette a kívánságomat. (I.)
ZAJLIK AZ
ÉLET RENDESEN, ÉN PEDIG ÉLVEZEM:
Hát,
a múlt héten, szálloda átadás előtt 2 héttel az asztalosunknak szerelés közben
sikerült eltalálnia a vízcsövet... Mit mondjak, úszott a lakosztály és az
alatta levő 4 emelet. Most nem úgy álltam hozzá, hogy ez miért is VELEM
történik, hanem nyugodtan intézkedtem és még mindig intézkedem, hogy a
novemberi nyitás megvalósuljon. Lehet, hogy emiatt még van munkahelyem… Rájöttek,
hogy kellek...
A jóvátevő levelemet még nem írtam meg. Ezen kívül zajlik az élet rendesen... Nemsokára
itt a Karácsony, élvezem az időmet lányommal, szeretteimmel és barátaimmal.
Voltam egy két baromi jó buliban... life is good as it is. :) (E.)
AZ ÉLETEM EGY HATALMAS, IZGALMAS, ÉS
CSODÁLATOS AJÁNDÉK:
Mit hozott a munka
az életembe? Csodákat, csodákat és megint csak csodákat. Az életem egy
hatalmas, izgalmas, és csodálatos ajándék. És amióta rám talált az ÖnMunka,
azóta ezt tudom, és megélek minden pillanatot. Örülök az eső szépségének, a
szennyes ruhák zavarosságának a fürdőszoba padlóján, a mosogatásnak, amit
megengedek, hogy rajtam keresztül elvégződjön. Az életem azóta VAN, vagy így is mondhatnám, azóta
VAN ÉLETEM.
És még egy
fantasztikus dolog, sok-sok szerető barátot kaptam, titeket, akiket nem is
ismerlek, de mindig, ha itt vagyok köztetek, azt érzem, hogy hozzátok hazajövök.
Csodálatos emberek vagytok mindannyian, köszönet és hála nektek.
Sokkal
éberebb vagyok, gyakrabban fülön csípem az önbecsapásaimat, és egyre jobban nem
ágálok az ellen, ha valami kellemetlent kell megmunkázni, mert tudom, hogy a
végén rengeteget kapok tőle.
A
Munka és a csoport teszi meg együtt a hatását. Érzem, ahogy egyre inkább
elfogadom magam, s ezt az Élet is mutatja. A segítség több helyről jön, s újabb
alkalmakat kínál, hogy ránézzek az álarcaimra, felismerjem gondolataim
hamisságát, rejtett hiedelmeimet, melyek előbújnak rejtekükről. Külön köszönet
a Tiszta Kommunikációs tematikus napért, ami még közelebb hozta a játszmák
feltárásának lehetőségét. De mindenféle témájú ÖnMunka közelebb visz ahhoz,
hogy megértsem magam, hogy ránézzek, miben hittem, hiszek. Sokat jelentett,
hogy megértettem, hogy ez idáig, hogyan működött. Amikor rádöbbentem, hogy a
fejemben lévő kép nem egyelő a Valósággal, az egy ütős felismerés volt… (M.)
„Amikor felfedezed – magadon belül, minden gondolatod mögött
– a csodás nem-tudom elmét,
akkor hazaértél a szabadságba. A nem-tudom elme az elmének az a része, ami teljesen nyitott bármire, amit az
élet eléd hoz. Amikor rálelsz, akkor találtad meg a saját utadat.”
(Byron Katie)
Idén még 2 tanfolyamon
tanulhatod meg Byron Katie Munka-módszerét, melynek segítségével felismerheted
a nem-tudom elmét és a belőle fakadó saját válaszaidat. Ennek következtében a Szív-ed is elkezd megnyílni, ami csodás
folyamat. Ha úgy érzed, elérkezett a Te időd, várlak szeretettel:
KI LENNÉL A TÖRTÉNETED NÉLKÜL? – 2-napos, kiscsoportos ÖnMunka Alaptanfolyam Byron Katie
Munka-Módszere alapján. Idén még 2 alkalommal:
Hétvégi tanfolyam: December 8-9.
(jelentkezési határidő: november 12.)
Hétköznapi tanfolyam: December 17-18.
(jelentkezési határidő: november 19.)