Gondolat-Megkérdőjelező Mese (Nem Csak) Gyerekeknek

„Már 4-5 éves gyerekek is ugyanazoktól a stresszes hiedelmektől szenvednek, mint a felnőttek; valójában egész életünkben a gyerekkorunkban ártatlanul elhitt történeteket éljük meg újra és újra. Ezek az elgondolások a szent vallásainkká váltak, totálisan elköteleződtünk nekik, és amíg nem kérdőjelezzük meg őket, addig nincs esélyünk szenvedésmentesen élni.” (Byron Katie)

Byron Katie és Hans Wilhelm első közös gyermekeknek szóló könyve a Kicsi Tigris, Igaz Ez? A történet egy kistigrisről szól, aki úgy gondolja, hogy egész világa szétesőben van: a szülei nem szeretik, a barátai elhagyták, és az élet igazságtalan úgy, ahogy van. De ekkor felbukkan a bölcs teknős, és feltesz neki négy kérdést, ami mindent megváltoztat. Kicsi Tigris megérti, hogy a problémáit nem a dolgok és emberek okozzák, hanem a róluk szóló gondolatai; és ha megkérdőjelezi a gondolatait, az élet újra csodálatossá válik. Kicsi Tigris története egy kedves, szívmelengető mese, nagyon erőteljes üzenettel, mely akár kicsi gyermekek életét is képes átformálni.

A történet alapjául Byron Katie Munka-Módszere szolgál, mely csodás eszköz a világ összes szenvedését okozó gondolatok beazonosítására és megkérdőjelezésére. A Munka segítségével megtalálhatod a békédet önmagaddal és a világgal. A Munkát bárki képes elvégezni, akinek nyitott az elméje a kérdésekre, legyen akár öreg vagy fiatal, beteg vagy egészséges, tanult vagy tanulatlan.

1986-ban, egy tízéves depressziós, dühöngős és öngyűlölős életszakasz mélypontján, egy reggel Byron Katie arra a felismerésre ébredt, hogy az összes szenvedésünk gondolataink elhívéséből ered. A felismeréssel együtt járó örömhullámban meglátta – és azóta is így látja -, hogy senki sincs elkülönülve senkitől és semmitől, ezt csupán a gondolataink elhívése érzékelteti így velünk. Sokaknak adatik meg ilyen jellegű tisztánlátás hosszabb-rövidebb időre, de Katie nem állt meg ennél a felismerésnél. Megkérdőjelezte az összes felbukkanó fájdalmas gondolatát, és kidolgozott egy csodálatos önvizsgálati módszert, amit Munkának nevezett el. A Munka során négy kérdéssel és megfordításokkal járjuk körbe a stresszes gondolatot, egyszerre egyet. És amikor megkérdőjelezzük és megfordítjuk a gondolatainkat, akkor új választási lehetőségek bukkannak fel az életünkben, a szenvedésen túl. Gondolatról-gondolatra, szép lassan átformálódik az egész életmegtapasztalásunk.

A gondolatok megkérdőjelezését már 4-5 éves gyerekekkel is el lehet végezni, ennek bevezetésére használhatjuk Kicsi Tigris történetét, melyet most itt a blogon is megosztok az Olvasókkal. Legyen ez az Esti Mese néhány estén keresztül. Ennél tanulságosabbat nem igen tudok elképzelni sem a gyerek, sem pedig a szülő számára. Ha valóban boldog gyereket szeretnél nevelni, akkor ezen a módon megtaníthatod gyermekednek, hogyan tudja saját magát boldoggá tenni bárhol és bármikor. És persze Te se hanyagold a gondolataid megkérdőjelezését. :)

KICSI TIGRIS, IGAZ EZ? – Négy kérdés, mely újra mosolyt fakaszt benned

Egy reggelen, Kicsi Tigris a rossz oldalon kelt ki az ágyából.

„A francba!”, mondta. „Ennek a napnak már annyi.”

És igaza is lett.

Reggelinél hallotta, hogy szülei már megint veszekednek.

Vele egyáltalán nem is foglalkoztak. Mintha ott sem lett volna.

Ennyi erővel, akár szellem is lehetnék, gondolta.

Az iskolában Kicsi Tigrist utolsóként választották ki csapatjátéknál.

Ez az egész nagyon bántotta.

Egyszerűen szörnyen érezte magát.

Iskola után pedig, a legeslegjobb barátja inkább Zebrával ment játszani.

Kicsi Tigris pocsékul érezte magát, amilyen pocsékul csak lehetséges.

Minden szörnyűséges volt.

Senkit nem érdeklek, és senki sem szeret.

Kicsi tigris érezte, ahogy dühének könnyei a szemébe gyűlnek.

Hirtelen fodrozódni kezdett a tó vize.

Teknős volt az.

„Mi a gond?”, kérdezte Teknős.

„Semmi”, mondta Kicsi Tigris.

„Nos, ha a semmi miatt sírdogálsz, mesélj már valamit erről a semmiről.

Biztos nagyon nagy ereje van.”

„Hát, csak az van, hogy senki sem foglalkozik velem,” szipogta Kicsi Tigris.

„Senki sem szeret. Senkit sem érdekel, hogy épp ott vagyok-e vagy sem. Az élet annyira igazságtalan.”

„Hmm,” mondta Teknős. „Azt mondod, hogy senki sem foglalkozik veled és senki sem szeret. Igaz ez? Biztos vagy benne?”

„Igen,” mondta Kicsi Tigris. „A szüleim észre sem vesznek. Senki sem szeret a suliban, és még a legeslegjobb barátom is épp Zebrával játszik!”

„Hát, ez valóban rosszul hangzik,” mondta Teknős. „De, teljesen biztos lehetsz benne, hogy igaz az, miszerint senki sincsen az egész világon, akit érdekelsz és szeret téged?”

Kicsi Tigris elgondolkozott ezen, és rájött, hogy nem lehet teljesen biztos ebben. „Nem, nem lehetek teljesen biztos benne” -mondta.

„Vagyis akkor nem igaz, hogy senki nem foglalkozik veled, és senki nem szeret. Igaz?” - kérdezte Teknős.

„Hogyan érzed magad odabent, amikor elhiszed azt a gondolatot, hogy senki sem szeret?”

„Rosszul, magányosan, pocsékul,” mondta Kicsi Tigris. „Nagyon elszomorít.”

„Biztos nagyon rossz érzés,” mondta Teknős. „Nem elképesztő, hogy egy ilyen picike gondolat mit tud művelni veled?”

„Most pedig, hogyan érzed magad, amikor nem gondolod azt a gondolatot, hogy senkit sem érdekelsz és senki sem szeret? Ki lennél, ha soha többé ne tudnád elhinni ezt a gondolatot?”

Kicsi Tigris szemei felragyogtak. „Boldog tigris lennék! Szuperül érezném magam. Bármit megtehetnék, és semmi sem zavarna többé!”

Kicsi Tigris megállt egy pillanatra. „Hát, ez elképesztő!”-mondta. „Vagyis akkor nem a szüleim és a barátaim bántanak. Csak a velük kapcsolatos gondolataimtól leszek dühös. HŰŰHAA! Ez baromi jó. Ez tényleg szuper.”

„Megértetted!” -mondta Teknős. „A gondolkozásod az oka. Most pedig próbáljunk ki valami mást. Azt gondoltad, hogy senkit sem érdekelsz és senki sem szeret. Meg tudnád fordítani ezt a gondolatot? Úgy értem, meg tudnád találni az ellentétét?”

Kicsi Tigris gondolkozott egy pillanatig. „Olyat, hogy Valakit érdeklek és valaki szeret?”

„Igen,” mondta Teknős. „Igaz lehet ez? Tudnál mondani három példát arra, hogy a szüleid hogyan mutatják ki azt, hogy szeretnek?”

Kicsi Tigrisnek nem volt szüksége hosszú gondolkodási időre. „Sosem felejtik el a szülinapomat,” mondta. „Szuper vakációkra szoktak elvinni. És a világon a legcsodásabb öleléseket kapom tőlük. Nem csupán foglalkoznak velem – valóban szeretnek engem.”

„És mi a helyzet a legeslegjobb barátoddal?” -kérdezte Teknős. „Vele is tudsz három példát találni?”

„Nos, persze,” mondta Kicsi Tigris. „Mindig foglal helyet nekem az iskolabuszon. Szuperül tudunk együtt játszani. És imád velem zenélni.”

„És az iskolában,” kérdezte Teknős, „van esetleg ott is valaki, aki szeret téged és foglalkozik veled?”

„Asszem, a tanár néni szeret,” mondta Kicsi Tigris. „Kedveli a rajzaimat. És Orrszarvú mindig mellém akar ülni ebédnél. És Elefánt pedig mindig megosztja velem a titkait. Szerintem, ők mind nagyon szeretnek.”

Most pedig keress még egy megfordítást a Senkit sem érdeklek, és senki sem szeret mondatra,” -mondta Teknős.

„Olyat, mint Engem mindenki érdekel, és én mindenkit szeretek?”

„Hát, az sem rossz ötlet, mi?” -mondta Teknős mosolyogva. „És ha még most ez nem is igaz rád, hogy mindenkit szeretsz, mit szólnál ahhoz, hogy Valaki érdekel, és valakit szeretek?” Biztos, hogy egy csomó embert találsz, akiket szeretsz.”

„Igen,” mondta Kicsi Tigris. Aztán picit gondolkodott, és nevetni kezdett. „Még egy megfordítás eszembe jutott.”

„Tényleg?”

„Igen. Milyen az, hogy Érdeklem magamat, és szeretem magamat!”

„Aztaaa! Ez az összes közül a legjobb!” -mondta Teknős. „És ezt hogyan csinálod majd ezentúl?”

„Mindig megnézem magamban, hogy a csúnya gondolataim igazak-e vagy sem. De már most is tudom, hogy valószínűleg sohasem igazak.”

„Elképesztő, hogy milyen okosak manapság a kistigrisek,” -mondta Teknős.

A következő 2-napos ÖnMunka Alaptanfolyam Byron Katie Munka-Módszere alapján: 2012. április 7-8. Jelentkezési határidő: március 20.

Hétköznapi Alaptanfolyam: április 16-17.

Részleteket itt találsz: http://kincsamivan.hu/programok.html

Szülő – Gyermek Kapcsolat 2.

A tegnap megkezdett Szülőség-Gyerekség témakör újabb felvonása. Mára idézeteket fordítottam Byron Katie idézetes könyvéből, Question Your Thinking, Change The World – Kérdőjelezd Meg A Gondolataidat, Változtasd Meg A Világot címmel. Kellemes szemezgetést. :)

„Mindannyian ötévesek vagyunk. Fogalmunk sincs, hogyan is kell csinálni ezt az élet nevű dolgot. Épp most tanuljuk, hogyan.

Én ezt mondtam a gyermekeimnek:”Tökéletes anyátok van. Én vagyok a felelős az összes problémátokért, és ti vagytok a felelősek a megoldásukért.”

A gyermekeink, a szüleink, a házastársaink és a barátaink szorgalmasan nyomogatják az összes létező gombunkat, egészen addig, amíg fel nem ismerjük, mi az, amit még nem akarunk megtudni saját magunkról. Minden alkalommal megmutatják nekünk a szabadságunkhoz vezető utat.

Az a dolgom, hogy távol tartsam magam a gyermekeim dolgától, és helyette inkább szeressem őket.

Kinek a dolga a gyerekeim? Az ő saját dolguk! Amikor mentálisan nem avatkozunk a gyerekünk dolgába, akkor lehetőséget kapunk a boldogságra, meg ők is, mert végre van egy érdemleges példa a házunkban.

Hogyan lehet egyszerre szabályokat szabni, és távol tartani magad a gyermekeid dolgától? Felejtsd el a szabályaidat, és csak figyelj! Azt fogod látni, hogy a gyerekeid, saját maguktól, minden szabályt meg fognak élni, amit tanítottál nekik, és lehet, hogy némelyik nem is fog tetszeni neked. A gyermekeid a tökéletes tükörképeid. Kiderül róluk, hogy ők te.

Elmagyarázom, hogyan hall téged a gyereked: mondasz neki valamit, ő pedig rárakja a saját értelmezését a szavaidra. És ezt hallja meg. Még soha senki nem hallott meg téged.

Ha valamelyik gyermekem azt mondaná, „Utállak”, én erre azt felelném, „Hadd nézzem ezt meg magamban. Megértelek. Hisz nézd csak meg, hogyan is bántam veled hosszú éveken keresztül. Mit tehetek? Mit javasolsz?” Ha pedig ő erre kijelentené, hogy „Cseszd meg magadat a spiri dumáddal! Soha többé nem akarlak látni,” akkor nem mondanám még egyszer azt szeretetteljesen, hogy „Megértelek.” Hallgató vagyok. Magamba megyek és megértem. Ezen a ponton már nem kell megosztanom vele ezt a felismerésemet. Ha ekkor azt mondanám, „Szeretlek,” az olyan lenne, mintha kést ragadnék, és beledöfném a szívébe.

Azt mondja a gyereked, hülye vagy. Lehet, hogy igaza van! Ki tudja, hogyan kell gyereket nevelni? Mindannyian elég hülyék vagyunk ez ügyben. Mindössze annyit mondott, hogy hülye vagy – miért kelnél vitára ezzel? Ki lenne annyira hülye, hogy vitába bocsátkozik azzal, akit szeret, ha ismerne valamilyen másik utat?

Mondhatnád azt, hogy „Édesem, mit tanácsolsz? Tényleg hülyének érzem magam. Szeretlek, és nem tudom, hogyan csináljam.” Ez az igazság. Mindannyian intelligensen cselekednénk, ha tudnánk, hogyan kell. És ez a Munka ereje – a megfordítások megélése, az itt talált válaszok megélése. Csak hazamennél, és azt mondanád a gyermekednek, „Többször mondtad már nekem, hogy hülye vagyok, és megtaláltam ezt magamban. Én tudtam meg legutoljára. És igenis hülye vagyok azzal kapcsolatban, hogyan szeresselek. Szükségem van a segítségedre. Szeretnélek meghallgatni.

Fájdalmas azt hinni, hogy tudod, mi a legjobb a gyermekednek. Ez teljességgel reménytelen.

Amikor a gyerekeim megkérdezik tőlem, mit tegyenek, én azt mondom, „Nem tudom, kicsim.” Vagy, „Én a következőt csináltam egy hasonló helyzetben, és nekem működött. És azt mindig tudd, hogy itt vagyok, és meghallgatlak, és mindig szeretni foglak, bármilyen döntést hozzál is. És még valami, Édeském, nem tudod elhibázni. Ezt megígérem neked.” Végül is megtanultam az igazat mondani a gyermekeimnek.

A szülő csak akkor lehet bölcs, ha felhagy a tanítással.

Már nincs kapcsolatom a gyermekeimmel. Ehelyett intimitás, totális bensőségesség van köztünk.

Nem vagyok rendben azzal, ha ordítozom a fiammal. Ezt észrevettem. És ennek semmi köze a világ elvárásaihoz, erkölcsi normáihoz. Ezért aztán, ha bármikor is megharagudnék rá, akkor jól megítélném, leírnám, feltenném a négy kérdést, megfordítanám, és rájönnék, hogy nem ő az én problémám – én vagyok a saját problémám. A gyerekeim imádják, hogy van nekem ez a Munka!” (Byron Katie)

Tehát, semmi más dolgod nincs, mint megítélni a gyermekedet (Ítélkezőlap), majd jól átereszteni ezeket az ítéleteket a Négy kérdésen és a Megfordításokon. És akkor se búslakodj, ha nincs gyermeked, hiszen az összes körülötted élő ember a Te boldogságodat szolgálja, még ha sokszor úgy tűnik is, hogy pont az ellenkezőjét teszik. Még inkább így: pont akkor szolgálják leginkább a boldogságodat és a szabadságodat, amikor kibuksz rajtuk. Mert ekkor kapsz esélyt a felbukkant hiedelmeid nyakon csípésére, és megvizsgálására. Tudod, amiről nem tudsz, azt nem tudod megvizsgálni.

Tehát, várd örömmel, kíváncsian a következő alkalmat, amikor valakivel valami „bajod” támad, köszönd meg neki, hogy megmutatta, hol van magaddal bajod, írd le, és irány a Munka.

Én most hamarosan kivonom magam kicsit a munkából - már amennyire nekem ez az -, a Munkából azonban semmiképpen. Még csütörtökön jövök egy bejegyzéssel, aztán legközelebb csak július 4-én. Addig szeretettel ajánlom figyelmetekbe a már összegyűlt kincsesbányát itt a blogon, és természetesen a Munkát. Hisz van is egy olyan régi mondás, hogy „A Munka nemesít.” Én ezt elhiszem, lesz, ami lesz! Soha rosszabbat. :)