Új Online Minikurzus: Biztonságban a Testedben, Nyugalomban az Elmédben

JELENLEG EZ A KURZUS CSAK EGY 4-ES CSOMAGBAN ELÉRHETŐ, ITT TALÁLSZ INFORMÁCIÓT RÓLA. 

FIGYELMESEN OLVASD EL A LEÍRÁST, KÖSZÖNÖM!

A kurzus címe: Biztonságban a Testedben, Nyugalomban az Elmédben: Test-Alapú ÖnMunka Online Minikurzus.  Kedvezményes, bevezető áron.

A kurzust vezeti: Oravecz Andrea, test-alapú önismereti oktató, test-alapú önvizsgálati facilitátor, test-alapú meditációs oktató és trauma tanár

Ez egy ÖNÁLLÓ TANULÁSI ÉS GYAKORLÁSI program, FB csoportos támogatással, melyet a saját időbeosztásodban tudsz végezni. Az anyagokhoz 8 hetes hozzáférést kapsz, de számos audió gyakorlat és Segédlet letölhető formátumú, tehát örökre a tiéd.

Figyelmedbe ajánlom a YouTube csatornámon szereplő, egyre bővülő videólistát is:
Test-Alapú ÖnMunka videók itt.

Már egy ideje terveztem, most pedig a jelenlegi „világhelyzetben” össze is állítottam egy sok éves tapasztalatból táplálkozó online minikurzust. Ebben elméleti alapozás mellett gyakorlati eszközöket adok át számodra ahhoz, hogy ELKEZDHESS VALÓBAN BIZTONSÁGBAN ÉLNI A TESTEDBEN, ami mind az idegrendszered, a fiziológiád, az érzelmeid, a személyiséged, mind pedig lényed legfinomabb dimenziójának OTTHONA is. A "mini" szó kicsit félrevezető, mert jelentős tartalmat tettem bele a kurzusba, de a Test-Alapú ÖnMunka nagykurzusához, a Testbelakás Iskolájához képest, ez a kurzus nyilván minibb. Ha már most tudod, hogy a Testbelakás Iskoláját szeretnéd elvégezni, akkor annak a linkjén szereplő információk alapján jelentkezz.

RÉSZLETES LEÍRÁS ÉS TEMATIKA LENTEBB!

AUGUSZTUSBAN UTOLJÁRA EBBEN A FORMÁBAN ÉS ÁRON! A kurzus anyagához való hozzáféréshez mindenképp szükség van Facebook fiókra. Létszám: Max. 20 fő

JELENTKEZÉS KIZÁRÓLAG A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAP KITÖLTÉSÉVEL, IDE KATTINTVA TALÁLOD:

JELENTKEZÉSI LAP

A modern ember generációk óta nem a testében él. Legtöbbünk a feje felett, a teste előtt, illetve a teste felszínén „lakik” energetikailag, a sok gondolkodás, az állandó rohanás, és a testünkből való krónikus „kiköltözés” miatt. A különböző traumák és az érzelmeinktől, érzéseinktől való elszakadás következtében a testünk különböző területeit elhagytuk és lényünk teljesen fragmentált, töredezett. Így nincs fizikai otthonunk, sosem tudunk megérkezni, sosem tudunk biztonsággal megpihenni és megnyugodni. Mivel nem ismerjük a biológiánk, fiziológiánk, idegrendszerünk, érzelmeink, testérzeteink, elménk működését, ezért megtanulunk FÉLNI is mindattól, ami a testünkben zajlik, és amit „nem normálisnak” hiszünk. Ennek következtében folyamatosan odakint vagy a gondolataink között keressük a megpihenést, megérkezést, megnyugvást, biztonságot – sokszor szerfüggőségek és viselkedési kényszerek formájában. Csakhogy ezek legfeljebb átmeneti enyhülést hozhatnak. Emellett energetikailag és érzelmileg másokkal össze vagyunk gabalyodva, ami szintén sok feszültséget okoz. Végül pedig lényünk bölcsessége is a testünkben lakik, amihez csak akkor férünk hozzá teljesen, ha a testünket szép fokozatosan visszaigényeljük és belakjuk.

Ahhoz, hogy biztonsággal elkezdhessünk megérkezni a testünkbe, hogy a TESTÜNK LEHESSEN AZ A BIZTONSÁGOS, MEGTARTÓ OTTHON, amire ki van találva, MAGÁVAL A TESTTEL, A BENNE „ALAPFELSZERELTSÉGKÉNT” OTT LEVŐ ANATÓMIAI STRUKTÚRÁKKAL és eszközökkel érdemes tudatosan dolgozni.

A test-elme bármilyen működései mind természetes állapotok, NEM HIBÁK, és fontos üzeneteket hordoznak. Ha megtanulod, hogy a biológiai-fiziológiai-érzelmi-mentális állapotodat megfigyeld, beazonosítsd, majd a minikurzus során tanult számos eszköz segítségével önszabályozást kezdesz tanulni, megtapasztalod, hogy képes vagy tudatosan is ráhatni az idegrendszeri-fiziológiai-érzelmi-mentális állapotodra. Mindeközben pedig nem letagadod vagy elfojtod a nehéz, fájdalmas jelenségeket, érzeteket, hanem egyre nagyobb megértéssel kapcsolódsz össze velük is. Így egyre fejlődik az a készséged, hogy az életenergiákat át tudod engedni, nem akadnak el a szervezetedben, belül okozva bajokat.

Létfontosságú tapasztalatot szereznünk arról is, hogy lényünk, a legfinomabb szintjén AZ ÁLLANDÓSÁG, A BÉKESSÉG, A NYUGALOM DIMENZIÓJA, AMI MINDIG ELÉRHETŐ, mindannyiunk számára megtapasztalható rendszeres, célzott, értő gyakorlással. Ami által sokkal reziliensebbé válunk ebben a mindenkit erősen cibáló világban. Ez egy VALÓDI IDENTITÁS-VÁLTÁS, ami idővel a mindenpillanatainkban is mindig velünk van, mivel az egész testben áthatóvá, elérhetővé válik. Innentől kezdve a külső és belső történések, érzelmek, energiák, gondolatok nem „rángatnak” minket, mert már nem velük azonosulunk. Mindez gondolati szinten nem megtapasztalható.

Ez egy HOSSZÚ FOLYAMAT, mindenkinél más tempóban történik, nem szabad és nem is lehet siettetni. A minikurzusunk gyakorlatai CSUPÁN ÍZELÍTŐT nyújtanak egy sokkal hosszabb, szisztematikusan, értőn felépített folyamathoz, de ha rendszeresen végzed őket, erőteljes alapokat tudsz elkezdeni építeni.

A kurzus anyagához való hozzáféréshez mindenképp szükség van Facebook fiókra, mert az anyagok egy FB zárt csoportba lesznek feltöltve. Ebben a csoportban lehet megosztani, kizárólag az anyaghoz kapcsolódóan, nem pedig magán jellegű problémákról. A csoporttagság 8 hét elteltével megszűnik, addig van hozzáférésed a videós formátumú tréningekhez és gyakorlatokhoz. Az audió formátumú anyagok és írásos segédletek letölthetők, így bármikor használhatod őket később is.

Amennyiben egyéni figyelemre is szükséged van, 3 mellettem, általam képzett Kolléga elérhetőségét meg fogod kapni, erről is a FB csoportban fogok tájékoztatást adni.

Ez egy JÓL FELÉPÍTETT, ÁTGONDOLT, SOK ÉVES TAPASZTALATON ALAPULÓ ÖNÁLLÓ TANULÁSI ÉS GYAKORLÁSI program, ami akkor való számodra, ha úgy ismered magad, hogy valóban el is sajátítod az ismereteket és elvégzed a gyakorlatokat. És csak ebben az esetben tudja azt nyújtani, amire ki van találva. Annak, hogy megveszed, utána nem csinálod meg, semmi értelme. Én is olyan emberekkel szeretek együtt dolgozni, akik elvégzik azt, ami a részükről elvégezhető. Márpedig ebben a programban minden darabka olyan, amit csak magad számára tudsz megnézni, felfedezni és GYAKOROLNI. Megköszönöm, ha ennek fényében, csak komoly szándékkal jelentkezel.

Ez a minikurzus mostantól a Test-Alapú ÖnMunka online nagykurzusának, a Testbelakás Iskolájának a bevezetője, előfeltétele is. Vagyis, ha tervezed az azon való részvételt, akkor ezt a kurzust mindenképp el kell végezned. Ha már most tudod, hogy a Testbelakás Iskoláját szeretnéd elvégezni, akkor annak a linkjén szereplő információk alapján jelentkezz.

A Minikurzus témakörei és tartalma:

·   Elmélet: Tréning videó – A testünk veleszületett, „beépített” idegrendszeri, fiziológiai, anatómiai struktúrái, melyek úgy vannak kitalálva, hogy elősegítsék azt, hogy biztonságban érezzük magunkat a testünkben. Bolygóideg (vagus nervus) – a test információs autópályarendszere; strukturális alapzatok a testben – földeltség, amire ráengedheted magad; fascia – a belső koherenciánk dimenziója; autonóm idegrendszer alapok (AIR); az AIR minden más szervrendszerre hat; túlélő válaszok, stresszválaszok, lazító válasz; polivagális elmélet, neurocepció; tolerancia ablak; testtudatosság, testbelakás, megtestesülés; fiziológiai, energetikai, tudati szintű megnyugvás; a fiziológia vezérli a történések gondolati értelmezését – alulról felfelé; miért nem elegendő a gondolati szinttel foglalkozni; miért nem biztonságos mindenki számára a meditáció; idegrendszer- és traumatudatosság; idegrendszerünk és testünk érzelmi energiákat kezelő, feldolgozó kapacitása; toxikus és gyulladáscsökkentő életmód. (Időtartam kb. 3 óra) + Írásos segédlet + További ajánlott videók ezekben a témákban.

· Gyakorlat: Videós formátumban vezetett és bemutatott, egyedi gyakorlatsorozat az elméleti témakörök fizikai, testi szinten történő alkalmazására. Rendszeresen végzendő. (Időtartam: 80 perc)

·  Elmélet + Gyakorlat: Videós formátumban – Gondolati és érzelmi önvizsgálat és megnyugvás; 2 gondolati/érzelmi önvizsgálati módszer bemutatása + 2 egyszerű önvizsgálati bemutatás klienssel. + Írásos segédlet. Önállóan végezhetők a segédanyagok és a demo alapján. (Időtartam összesen 2 óra 45 perc)

·     Audió gyakorlatok, saját eszközre letölthetők: Szociális vagus stimulálása (18 perc), Energiaközpontok stimulálása hanggal (20 perc), Has-emésztőrendszer-vagus ideg gyakorlat (32 perc), Feldenkrais 5 fő vonal és csontok gyakorlat (16 perc). Letölthetők, rendszeresen végzendők. (Időtartamuk összesen 86 perc) + Írásos segédlet a gyakorlatok végzéséhez.

BÓNUSZ anyagok:

·  - Donna Eden-féle Napi Energiarutin és Neurolimfatikus pontok masszázsa gyakorlatok, videós formában. Rendszeresen végzendők. (Időtartam: 13 perc és 8 perc)

·      -  Belső mosoly Tao csikung gyakorlat, letölthető audió formában. (27 perc)

· - Videós beszélgetés Török Gabriella, Germán gyógytudomány oktatóval. (Időtartam: 96 perc)

·   - Videós beszélgetés Szommer Gabriella, Fascia Bodywork és Fascia Connector oktató, Craniosacralis Bodywork oktatóval + rövid fascia bodywork gyakorlatok ízelítő (Időtartam: 86 perc)

·   

AUGUSZTUSBAN UTOLJÁRA EBBEN A FORMÁBAN ÉS ÁRON!

AZ ONLINE MINIKURZUS KURZUS KEDVEZMÉNYES, BEVEZETŐ DÍJA: 24.900 Ft (ÁFA-mentes)

JELENTKEZÉS KIZÁRÓLAG A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAP KITÖLTÉSÉVEL, IDE KATTINTVA TALÁLOD:

JELENTKEZÉSI LAP

Létszám: Max. 20 fő

Látlak szeretettel a Hallgatóim között!

Te is Túlélő Üzemmódban Élsz? – A Stressz Fiziológiája: Stresszválasz és Lazító Válasz

Kedves régi és új Olvasók, üdv újra az ÖnMunka blogon! J

Némi kihagyás után új bejegyzésekkel készülök. Az utóbbi hetek és hónapok egyrészt némi pihenéssel, másrészt pedig sok tanulással és az ÖnMunka online kurzus szeptemberben indult csoportjának gondozásával teltek és telnek. Jócskán benne vagyunk a kurzusban, január elejéig tart a program. Szuper csoport fut, párhuzamosan egy szuper ismétlő csoporttal is; gyűlnek az újabb tapasztalatok és élmények. Idővel majd újabb beszámolókat is fogok kérni a Hallgatóimtól, s ezeket a blogra is felteszem.

Közben pedig elkezdek készülni a következő 15 hetes online kurzusra, ami 2019. márciusában indul. Addig pedig mindenféle érdekes témákban fogok posztolni, érdemes lesz időnként ellátogatni ide.

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2019. MÁRCIUS 22-TŐL JÚNIUS VÉGÉIG

ÖNFELFEDEZÉS - ÖNKAPCSOLÓDÁS - ÖNFELNEVELÉS - ÖNFELISMERÉS - ÖNGYÓGYÍTÁS - DEKONDICIONÁLÁS: ÉRZELMI, TESTÉRZETI, IDEGRENDSZERI, BIOLÓGIAI, FIZIOLÓGIAI, GONDOLATI, SZELLEMI SZINTEN

Elsőként a krónikus stressz testünkre, idegrendszerünkre, lelkünkre és egészségünkre gyakorolt hatásával szeretnék foglalkozni. Még a nyáron ismerkedtem meg Dr.Lissa Rankin munkásságával, akinek két fantasztikus könyve is megjelent magyarul. Én most a Merj gyógyulni! című művéből idézek egy részt, mely az ún. stresszválasszal és a lazító válasszal foglalkozik. Néhány helyen kicsit tudományos a szöveg, ez ne riasszon el az elolvasásától, mert nagyon fontos megértéseket kaphatsz nagyon fontos működéseiddel kapcsolatban.

Mostanra az ÖnMunka kurzusának szerves része az idegrendszer elméleti és gyakorlati ismerete, a krónikus stressz hatásainak megértése és gyakorlati csökkentése, a stresszválasz felismerése, illetve a lazító válasz gyakorlati eszközökkel történő beindítása. A 15 hetes online kurzus egyik lehetséges címe az is volt, hogy Túlélő Üzemmódból az Életbe. Túlélő üzemmód alatt egyrészt azt a krónikus, mérgező stresszt értem, melyben modern világunkban a legtöbben élünk, s amivel nem igazán tudunk mit kezdeni. Másrészt pedig azokat a múltunkból még most is cipelt, feldolgozatlan, tudattalanul nyomasztó belső tartalmakat, melyek ellehetetlenítik, hogy örömteli, szeretetteljes, kiteljesedett, érett, felnőtt életet éljünk.

Aztán végül más nevet adtam a kurzusnak: Életed Legfontosabb Kapcsolata: Az Önkapcsolódás, az Önfelnevelés és az Önfelismerés Gyakorlati kurzusa lett a nyerő. Persze még vagy tucatnyi más módon is elnevezhetném, mert annyira komplex, hogy nem lehet egyetlen rövidke címbe mindent beleszuszakolni. Stresszeltem magam ezen egy kicsit, aztán inkább választottam és megnyugodtam. J

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2019. MÁRCIUS 22-TŐL JÚNIUS VÉGÉIG

ÖNFELFEDEZÉS - ÖNKAPCSOLÓDÁS - ÖNFELNEVELÉS - ÖNFELISMERÉS - ÖNGYÓGYÍTÁS - DEKONDICIONÁLÁS: ÉRZELMI, TESTÉRZETI, IDEGRENDSZERI, BIOLÓGIAI, FIZIOLÓGIAI, GONDOLATI, SZELLEMI SZINTEN

Jöjjön akkor a szemelvény Dr. Lissa Rankin, Merj gyógyulni című könyvéből:

A testünk egy olyan természetes mechanizmussal születik, melyet stresszválaszként vagy üss vagy fuss válaszként ismerünk. Bár egy harvardi kutató, Walter Cannon írta le először, Selye János magyar endokrinológus később tovább dolgozott rajta, és leírta a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szerepét a stresszhelyzetben. Ezt a válaszreakciót Selye „általános adaptációs reakciónak” nevezte el. Ahogyan Selye János Életünk és a stressz című könyvében elmagyarázza, a stressz kifejezés alatt ő a testnek a lelki-pszichikai igényekre adott biológiai válaszreakcióit értette, legyenek azok akár negatív érzelmek, mint a félelem vagy a harag, akár pozitívak, mint egy új házasság vagy egy gyerek megszületése.

Amikor valaki egy olyan fenyegetéssel áll szemben, amikor pl. egy támadótól kell elmenekülnie, az amygdala az agyban a félelem érzelmét éli meg. Az agy ezt az érzelmet átadja a hipotalamusznak, amely kortikotropin-felszabadító faktort (CRF) választ ki az idegrendszerbe. A CRF stimulálja az agyalapi mirigyet, amire az egy sor hormont: növekedési hormont, prolaktint és adenocorticotrop hormont (ACTH) szabadít fel, ami pedig jelt ad a mellékvesének, hogy válassza ki a kortizol nevű stresszhormont, és ezzel támogassa a testi képességeinket a fenyegetésre adott válaszreakció során.

A hipotalamusz aktiválásakor a szimpatikus idegrendszer is bekapcsolódik és epinefrin (adrenalin) és norepinefrin kiválasztására készteti a mellékveséket. Ezek a neurotranszmitter  vegyületek felelősek azért a „löket” érzetért, amit akkor érzel a testedben, amikor majdnem karambolozol, vagy megrémülsz egy sötétből kiugró alaktól. Ilyenkor megemelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, gyorsabban veszed a levegőt, kitágulnak a hörgőid, és ezzel hatékonyabbá válik az oxigén-felhasználás. Mivel veszély esetén nem fontos, hogy a bőr meleg legyen, lehűl, és libabőrőssé válik. A testnek válsághelyzetben sem az emésztéssel, sem a szaporodással nem kell foglalkoznia, ezért a gyomor bélrendszer és a szaporító szerveket ellátó erek összeszűkülnek. A vér elsődlegesen a szív és a nagy izomcsoportok felé áramlik, minek következtében a szív erőteljesebben ver, a combizom pedig gyorsabb futásra, a karizom megküzdésre képes állapotba kerül. A pupilláid kitágulnak, hogy jobban észrevedd a támadódat, vagy megtaláld a menekülés útját. Felgyorsul az anyagcsere, és lebont bizonyos energiaforrásokat, hogy glükózt juttasson a véráramba, és ezzel az energialökettel segíti elő a fenyegetéssel szembeni harcot vagy a menekülést.

A kortizol elnyomja az immunrendszert, és leáll minden rutinjellegű „karbantartás” és öngyógyító mechanizmus a szervezetben. Vagyis megszűnik a fertőzés elleni küzdelem, a rákmegelőzés, a fehérjejavítás és a betegségek általános elhárítása. Ez logikus, hisz végső soron semmi értelme betegségmegelőzésre vagy akár gyógyításra pazarolni a test értékes energiáit, ha amúgy is mindjárt meghalunk.

Mindezek a félelemre adott élettani reakciók az alkalmazkodást és a védelmet szolgálják, ha valóban veszélyben van az életed. De itt rejlik a dolog rákfenéje is: NEM ÚGY LETTÜNK TERVEZVE, HOGY GYAKRAN FÉLJÜNK. Pont.

Az adrenalin és a kortizol nagy mértékben és hosszú távon toxikusak, károsítják a belső szerveket, pl. a szívet, tüdőt, májat, bélnyálkahártyát, vesét. A gyomorsavat és az emésztőnedveket érintő változások a nyelőcső összehúzódásai mellett hasmenést vagy székrekedést is okozhatnak. Az ősembernél az üss vagy fuss mechanizmus valóban életmentő volt, amikor valóban fizikai veszélyben volt, a mai társadalomban azonban ennek pont az ellenkezője igaz sok esetben. TESTÜNK NEM KÉPES KIÁLLNI A KRÓNIKUS FÉLELEM ÉS STRESSZ HATÁSAIT. Ennek ellenére a legtöbb ember teste általában egyfajta túlhajszolt állapotban él olyan képzeletbeli félelmek miatt, mint egy lehetséges pénzügyi veszteség, egy kapcsolat elvesztése, valamilyen betegség, vagy egy szeretett személy halála, mely félelmek a valóságban igen ritkán következnek be.

Ez pedig ördögi körbe hajszol. Félsz attól, hogy megbetegszel, megöregszel vagy meghalsz, miközben a félelem maga képes a szó szoros értelmében megbetegíteni, megöregíteni és megölni. A félelemtől azonban nem félni kell, hanem megtanulni bánni vele.

A KRÓNIKUS FÉLELEM IDEGTUDOMÁNYA

Joseph LeDoux idegtudós, akinek Az érzelmi agy című könyvéből megtudhatjuk, hogyan dolgozza fel az agyunk az érzelmeket, alaposan tanulmányozta a félelem élettanát. Az agy félelemkerekének középpontjaként írja le az amygdalát. Minden alapvető érzelem, mint a félelem, gyűlölet, szeretet, harag és bátorság az agy ősi, állati részében, a limbikus agyban lévő amygdalában támad fel. A stresszreakció újbóli, krónikus kiváltása esetén az amygdala egyre hevesebben reagál a látszólagos fenyegetésekre. A félelem bekapcsolja a stresszválaszt, ez pedig riasztja az amygdalát – újra és újra, és újra. Az amygdala így egyre érzékenyebbé válik, és már az emlékeket is súlyozott félelemmaradványokkal színezi meg. Ennek eredményeképpen pedig objektív értelemben vett félelmetes tapasztalások hiányában is megjelenhetnek a félelmet keltő érzések, melyek gyakran szorongásban testesülnek meg.

Lassanként az agy különböző részei (pl. az emlékekért felelős hippocampus) kimerülnek az ismételten kiváltott stresszreakció miatt. A kortizol és más stresszhormonok gyengítik az agyban az idegi szinapszisokat, és akadályozzák az újak kialakulását. Ha a hippocampus kimerül, sokkal nehezebben képződnek új idegsejtek és kapcsolatok – és ezáltal új emlékek. Vagyis az amygdala által jegyzett krónikus, fájdalmas, félelemmel átitatott emlékek beprogramozódnak a memóriába, miközben a legyengült hippocampus nem képes új emlékeket felvenni.

Ilyenkor idővel krónikus rettegés és szorongás jelentkezhet úgy, hogy nincs is valós emléked arról, miért is félsz egyáltalán. Mindent áthatoló lehangoltság és pusztulás érzése keríthet hatalmába, mintha valami nagyon rossz fenyegetne egyfolytában, miközben objektív értelemben teljes biztonságban vagy. Ily módon hamis félelmek vehetik át az irányítást az idegrendszer felett, ami fóbiák, poszttraumás stresszreakciók, szorongásos rendellenességek, depresszió, kényszerbetegségek, és egyéb pszichiátriai problémák kialakulásához vezethet.

Fontos megérteni, hogy a félelem tudattalan folyamatokból ered, és az idegrendszer legősibb részéhez tapad. A félelem kikerüli a tudatos, kognitív elmét, és nulláról akár egyenesen rémületbe csaphat át ebben az ősi rendszerben. Ha ilyen tudattalan félelemreakciók uralják az életedet, semmi értelme hibáztatni magad. Annyi történt, hogy téves idegrendszeri reakciók csapdájába estél, de megfelelő segítséggel és eszközökkel meg tudsz tanulni kijönni belőlük.

A LAZÍTÓ VÁLASZ

A szervezetnek szerencsére van a félelem által kiváltott stresszválaszra egy természetes ellenszere, az ún. lazító válasz. A lazító válasz azzal ellensúlyozza az üss vagy fuss stresszreakciót, hogy kikapcsolja a szimpatikus idegrendszert és átkapcsol az idegrendszer nyugalmi állapotába, a paraszimpatikus idegrendszerre.

Természetesen ellazult állapotában a test csodálatosan képes az öngyógyításra. Élettanilag ellazult állapotban a test nem arra figyel, hogy megússzon egy fenyegetést, így bekapcsolódnak az öngyógyító mechanizmusaink és természetes módon elhessegetik a betegséget. Ahogy azonban fentebb megállapítottuk, A TEST ÖNGYÓGYÍTÓ MECHANIZMUSAI FÉLELEM ÁLLAPOTÁBAN NEM MŰKÖDNEK. A TEST CSAK AKKOR KÉPES MEGGYÓGYÍTANI ÖNMAGÁT, HA AZ ELME ÉS A TEST IS EL VANNAK LAZULVA.

Az ellazulás állapotában pozitív érzelmek lépnek a negatívak helyébe, és a tudatos előagy megéli a szeretetet, a kapcsolódást, a meghittséget, az örömet, a hitet, az értelmet és a reményt. A stresszhormonok szintje lecsökken, a szimpatikus idegrendszer kikapcsol, és a paraszimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást. Ilyenkor csökken a pulzusszám és a vérnyomás, és a véráram újra táplálhatja az olyan kevésbé létfontosságú folyamatokat, mint az emésztés és a szaporodás. Ezzel párhuzamosan az immunrendszer működése is visszaáll. Csökken a szívre mért nyomás, a gyomor kevesebb gyomorsavat termel, a test pedig foglalkozhat az öngyógyítással, és visszaállíthatja az optimális egészségszint homeosztázisát.

A Gyógyulás gyógyszerek nélkül című könyvemben leírtam az azt bizonyító tudományos adatokat, hogy az olyan érzelmi állapotok, mint a magány, a pesszimizmus, a félelem, a depresszió, a szorongás, a munkahelyi stressz mind-mind stresszválaszt váltanak ki, míg a pozitív meggyőződés, a szeretetteljes kapcsolatok, az egészséges szexualitás, a kreatív önkifejezés, a spirituális közösségbe való tartozás és a meditációs technikák lazító választ indíthatnak be.

AMIKOR AZ ELME FÉLELEMRŐL SZERETETRE KAPCSOL, KÉPES MEGGYÓGYÍTANI A TESTET – ez nem valami lila metafizikai állítás, amit a New Age talált ki, hanem egyszerű élettani tény.

Míg a valódi félelem, valódi veszély esetén mindig védelmező, és szükség is van rá, addig a hamis félelem megbetegítheti a testedet, ha nem tudod, hogyan kezeld egészségesen. Ha azonban megtanulod átalakítani a hamis félelemhez való viszonyulásodat, megtaníthatod a testedet arra, hogyan tud gyorsan megszabadulni a stresszválasztól, hogy ehelyett inkább az öngyógyító lazító választ indítsa be.

(Dr.Lissa Rankin Merj gyógyulni! című könyve alapján)

Az ÖnMunka gyakorlati, online kurzusában mélyen foglalkozunk – számos más témakör mellett - a krónikus stresszel, annak felismerésével, hatásaival, fiziológiájával, és a saját testünkben végzett gyógyításával. Érdemes átolvasni a kurzus leírását és tematikáját itt:

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2019. MÁRCIUS 22-TŐL JÚNIUS VÉGÉIG

ÖNFELFEDEZÉS - ÖNKAPCSOLÓDÁS - ÖNFELNEVELÉS - ÖNFELISMERÉS - ÖNGYÓGYÍTÁS - DEKONDICIONÁLÁS: ÉRZELMI, TESTÉRZETI, IDEGRENDSZERI, BIOLÓGIAI, FIZIOLÓGIAI, GONDOLATI, SZELLEMI SZINTEN

A Test Lázadása és az Idegrendszer Újrahuzalozása

„A stressz a szervezetben – az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológiai folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének.” (Dr. Máté Gábor, A test lázadása)

„A legtöbb ember életében – legalábbis az ipari társadalmakban – a legjelentősebb stresszorok mind érzelmi eredetűek. Úgy tűnik, minél fejlettebb társadalomban élünk gazdaságilag, annál érzéketlenebbé válunk a saját érzelmi valóságunkra. Már nem érezzük, hogy mi történik valójában a testünkben, így nem is tudjuk megvédeni magunkat. Lehetséges, hogy a túlzott vagy tartós stresszreakció nem azért káros a szervezet számára, mert többé nincs feladata, hanem azért, mert nem vagyunk képesek felismerni az általa közvetített jelzéseket.” (Dr. Máté Gábor, A test lázadása)

Dr. Máté Gábor, A test lázadása: Ismerd meg a stresszbetegségeket című könyve alapmű a test-elme-agy-idegrendszer-érzelmi rendszer összefüggéseinek bemutatásában. Az angol címe, szó szerinti fordításban még egy kicsit más ízű számomra: Amikor a test nemet mond - A rejtett stressz ára. A ’REJTETT’ szó nagyon fontos! Ahogy a fenti idézetben is szerepel, a modern ember szinte teljesen érzéketlenné vált a testi, biológiai, fiziológiai és érzelmi valóságára. Fogalmunk sincs, mi zajlik a testünkben, mert ehhez ÖSSZEKAPCSOLÓDVA KÉNE LENNÜNK VELE. Miközben nem vagyunk. Nem lakjuk be a testünket, nem vagyunk tudatos kapcsolódásban a fiziológiai, biológiai és érzelmi jelzéseinkkel, jelenségeinkkel. Az emberek túlnyomó része a fejében él, ami teljességgel kizárja, hogy tudatos legyen a stresszállapotaira. Így pedig semmilyen ráhatása nincs a stressz okozta testi következményekre sem. (A stresszválaszról itt olvashatsz részletesen: Ami felmegy, annak le is kell jönnie.)

(Az ÖnMunka gyakorlati megközelítésű kurzusában MEGTANULJUK BELAKNI A TESTÜNKET. Felismerni és megérteni az idegrendszeri, fiziológiai, érzelmi jelzéseit, a stresszválaszt, a stressz okozta tüneteket. Nem csak olvasunk ezekről és fejben maradunk, hanem szó szerint bemegyünk a testbe. A kurzus leírása itt található.)

Az orvostudomány viszonylag új területe a pszichoneuroimmunológia. A pszichoneuroimmunológia az ember fejlődésének, az élete és betegségei során megnyilvánuló lelki és testi kölcsönhatásoknak, az érzelmek és a fiziológia közötti feloldhatatlan egységnek a tudománya. Azt vizsgálja, hogy milyen módon hat és kapcsolódik a psziché és az idegrendszer az immunrendszerünkhöz. Elterjedőben van az a még egy elemmel kiegészített kifejezés, hogy pszichoneuroimmunoendokrinológia, ami az endokrin, azaz hormonrendszert is befoglalja az összefüggésekbe.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a fogantatásunktól kezdve az idegrendszerünk a környezetből érkező ingerekre adott válaszok révén fejlődik. Az emberi agy fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele a szülővel kialakított gondoskodó érzelmi kapcsolat. A szülői szeretet nem egyszerűen egy melengető és kellemes emocionális élmény, hanem biológiai feltétel is, amely elengedhetetlen az egészséges fiziológiai és pszichológiai fejlődéshez. Amikor a csecsemőnek a „boldogság” élményében van része, endorfinok szabadulnak fel az agyában, amelyek elősegítik az idegsejtek növekedését és az újabb szinapszisok kialakulását. Kimutatták azonban, hogy a stresszhormonok (pl. a kortizol) krónikusan magas szintje fontos agyközpontok zsugorodását idézi elő. Az idegi hálózatok működése a fontos neurotranszmitterek (pl. szerotonin, noradneralin és dopamin) kiválasztásáért is felelős. Ezek a vegyületek nélkülözhetetlenek a hangulati stabilitás, az izgalmi állapot szabályozása, a motiváció és a figyelem fenntartása szempontjából.

Ha a szülői szeretet nem megfelelő, ha egy gyermek nem érzi a feltétel nélküli elfogadást, akkor az agya nem tud biztonságra és önbecsülésre huzalozódni. A gyermek érzelmi agya a szülő érzelmi agyának hatása alatt fejlődik, és a kötődési áramkörök is a szüleihez való viszonyának megfelelően alakulnak ki. Ugyanez igaz a gyermek stresszreakció-mechanizmusára is. Egy szorongó anya valószínűleg szorongó gyermeket fog nevelni, és ez ismétlődik generációkon keresztül, amíg valaki ezt a láncolatot meg nem szakítja. Jó hír, hogy az AGYUNK ÉS AZ EGÉSZ IDEGRENDSZERÜNK FELNŐTTKÉNT IS ÚJRAHUZALOZHATÓ BIZTONSÁGRA ÉS SZERETETRE. Ez a feladatunk azért is létfontosságú, mert nincs más mód, mint hogy a gyermekeinkre mintegy átörökítjük a saját idegrendszeri és érzelmi rendszeri huzalozásunkat.

(Az ÖnMunka gyakorlati kurzusában biztonságra és szeretetre huzalozzuk az egész idegrendszerünket. A kurzus leírását itt találod.)

Néhány szemelvény A test lázadása című könyvből:

De hogyan alakul át egyes esetekben a stressz betegséggé? A stressz fizikai és biokémiai reakciók bonyolult, egy másra épülő folyamata, amit valamilyen erős érzelmi inger vált ki. Élettani szempontból maguk az érzelmek pusztán az idegrendszer elektromos kisülései, kémiai és hormonális folyamatai. Az érzelmek befolyásolják a főbb szerveknek és az immunrendszernek a működését, továbbá azoknak a szervezetünkben keringő biológiai anyagoknak a hatását, amelyek részt vesznek testünk fizikai állapotának a szabályozásában, mindezek pedig visszahatnak az érzelmekre. Ha elfojtjuk az érzelmeinket, ahogyan azt M. tette gyerekkorában, azért hogy biztonságban legyen, akkor ez a gátlás hosszú távon gyengíti a test betegségekkel szembeni védekezőképességét. Az elfojtás - ha az érzelmeket nem tudatosítjuk, hanem a tudattalanba száműzzük – összezavarja és szétzilálja a fiziológiai védelmet, ez az oka annak, hogy sok embernél ez a védelem a visszájára fordul, és az immunrendszer ahelyett, hogy védené, inkább pusztítja a szervezetet. (22. o.)

Azoknak, akik már kora gyermekkorukban hozzászoktak a fokozott belső stresszhez, inkább az okoz kellemetlen érzést, ha megszűnik. Ilyenkor az unalom és az értelmetlenség érzése törhet rájuk. Mint azt Selye János is megfigyelte, az emberek függővé válhatnak a saját stresszhormonjaiktól: az adrenalintól és kortizoltól. Az ilyen függőségben élő emberek számára a stressz kívánatos állapot, míg a stressz hiányát olyan helyzetnek élik meg, amelyet a legszívesebben elkerülnek.

Az emberek általában azt értik a „stresszes vagyok” kifejezésen, hogy erős idegrendszeri izgalmat tapasztalnak valamilyen különösen megterhelő helyzetben – leginkább a munka, a családi élet, a kapcsolatok, az anyagiak vagy az egészség területén. Csakhogy az idegfeszültség érzete önmagában nem definiálja a stresszt – sőt, szigorúan véve nincs is mindig jelen, amikor az ember stresszes. A stressz, legalábbis a mi definíciónkban, független az egyén szubjektív érzéseitől. A stressz a szervezetben – az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológiai folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének.

„A stressz nem idegfeszültség – mutat rá Selye. A stresszreakciók olyan alacsonyrendű állatoknál is előfordulnak, amelyeknek egyáltalán nincsen idegrendszerük. Sőt, a stressz még a testen kívüli sejtkultúrákban is felidézhető.”

Ehhez hasonlóan, nagyon aktív stresszhatások érhetik azokat az embereket is, akik ugyan teljesen éberek, de tudat alatti érzelmeik szorításában élnek, vagy valamiért nem érzékelik a testük visszajelzéseit. Mint az állatkísérletekkel és embereken végzett vizsgálatokkal is igazolták, a stressz mint élettani reakció, anélkül is előidézhető, hogy az egyén a tudatában lenne, illetve a viselkedésben feltétlenül szemmel látható változás következne be.

A stressz mindazokat a belső – eltérő mértékű – változásokat jelenti, amelyek abban az esetben következnek be, amikor egy élőlény úgy érzi, veszély fenyegeti. Bár a feszültség is a stresszhatás egyik következménye lehet, akkor is stresszes valaki, ha nem érez semmilyen feszültséget. Másrészről viszont feszültnek érezzük magunkat anélkül is, hogy a fiziológiás stresszfolyamatok aktiválódnának. (52. oldal)

A stresszélmény három összetevőből áll. Az első maga az esemény. Ez lehet fizikai vagy érzelmi behatás, amelyet a szervezet fenyegetésként érzékel. Ez maga a stresszinger, a kiváltó ok, amit stresszornak is neveznek. A második összetevő a stresszort megtapasztaló és értelmező feldolgozó folyamat, amelyet a feldolgozó rendszer, az emberek esetében az idegrendszer, azon belül is elsősorban az agy végez. A harmadik összetevő pedig a stresszreakció, amely az észlelt fenyegetésre válaszként adott különféle fiziológiai és viselkedésbeli változások együttese. (57. oldal)

Selye felfedezte, hogy a stressz biológiai hatása elsősorban háromféle szervet, illetve szövetet érint: a hormonrendszert – látható elváltozásokat okozva a mellékvesékben -, az immunrendszert – számos immunsejtet tartalmaz a lép, a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók -, végezetül változást idéz elő a belek és a gyomor nyálkahártyájában. Stresszhatás után felboncolt patkányoknál megnagyobbodott mellékvesét, összezsugorodott nyirokcsomókat, a bél- és a gyomorfalban pedig fekélyeket találtak.

Mindezeket a hatásokat a központi idegrendszer és a hormonok váltják ki. Testünkben igen sokféle hormon található: ezek a vérben keringő vegyületek szabályozzák szerveink, szöveteink, sejtjeink működését. Azokat a vegyületeket, amelyeket egy szerv azért választ ki és juttat a vérkeringésbe, hogy befolyásolja velük egy másik szerv működését, endokrin (belső elválasztású) hormonoknak nevezzük... (58. oldal)

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a stresszreakció elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük belső egyensúlyunkat. A stresszreakció sohasem specifikus. Kiválthatja bármilyen – fizikai, biológiai, kémiai vagy pszichés – hatás, sőt akár ennek a képzete is, függetlenül attól, hogy az tudatosul-e vagy sem. A fenyegetés lényegében megzavarja azokat a nagyon szűken behatárolható élettani körülményeket, amelyek között az emberi szervezet képes élni és működni. Ahhoz, hogy képesek legyünk küzdeni vagy elmenekülni egy adott helyzetben, arra van szükség, hogy a vér a bél vagy a máj helyett az izmokba áramoljon, míg a szívnek a szokásosnál gyorsabban kell vernie. Az agy ilyenkor kifejezetten a fenyegetésre összpontosít, feledve éhséget vagy szexuális ösztönt. Az elraktározott energiakészleteket cukormolekulák formájában mozgósítani kell, megváltozik az immunrendszer működése. Ezeket a folyamatokat az adrenalin, a kortizol és más stresszanyagok szabályozzák.

Ugyanakkor, mindezeket a funkciókat biztonságos korlátokon belül kell tartani: a túl magas vércukorszint kómát okoz, a túlságosan aktív immunrendszer a saját sejteket is megtámadja, nemcsak a kórokozót. Ebből következik, hogy a stresszreakció nem csupán a szervezet fenyegetésre adott válaszaként értelmezhető, hanem a szervezet olyan próbálkozásaként is, ami arra irányul, hogy fenyegetés esetén is fenntartsa a homeosztázist… (61. oldal)

A stressz és a legyengült immunrendszer, illetve a betegségek között gyakorta megfigyelt összefüggés alapján született meg az „adaptációs betegségek” elmélete – a kifejezést egyébként Selye Jánosnak köszönhetjük -, amely szerint a „menekülj vagy küzdj” reakció nélkülözhetetlen volt akkor, amikor a természeti környezetben élő embernek meg kellett küzdenie a ragadozókkal és a természet más veszélyeivel. A civilizált társadalmakban azonban ugyanez a „menekülj vagy küzdj” reakció olyan helyzetekben is működésbe lép, ahol szükségtelen és haszontalan, hiszen többé nem fenyegeti az életünket halálos veszély. Összefoglalva, a szervezet fiziológiai stressz-mechanizmusai sokszor a nem megfelelő helyzetekben is működésbe lépnek, ami betegségek kialakuláshoz vezethet. (65. oldal)

A szervezetünk ugyan a megfelelő módon reagál a stresszre, ám az elménk nincs tudatában a veszélynek. Fiziológiailag stresszes állapotban vagyunk, miközben alig, vagy egyáltalán nem vagyunk tudatában a szervezetünket érő kellemetlenségnek a distressznek (a káros stressznek). A legtöbb ember életében – legalábbis az ipari társadalmakban – a legjelentősebb stresszorok mind érzelmi eredetűek. Úgy tűnik, minél fejlettebb társadalomban élünk gazdaságilag, annál érzéketlenebbé válunk a saját érzelmi valóságunkra. Már nem érezzük, hogy mi történik valójában a testünkben, így nem is tudjuk megvédeni magunkat. Lehetséges, hogy a túlzott vagy tartós stresszreakció nem azért káros a szervezet számára, mert többé nincs feladata, hanem azért, mert nem vagyunk képesek felismerni az általa közvetített jelzéseket. (66. oldal)

Az érzelmi kompetencia az alábbiakat feltételezi:

• Azt a képességet, hogy át tudjuk érezni a saját érzelmeinket, és ezáltal a tudatában vagyunk annak, ha stresszesek vagyunk.
• Azt a képességet, hogy hatékonyan ki tudjuk fejezni az érzelmeinket, ami által érvényt szerzünk a szükségleteinknek és biztosítjuk az érzelmi határaink integritását.
• Azt a képességet, hogy különbséget tudunk tenni az adott szituációban helyénvaló reakciók, illetve a múltban gyökerező, inadekvát válaszok között. Annak, amit a világtól akarunk és követelünk, az aktuális szükségleteinken kell alapulnia, nem pedig azokon a kielégítetlen, nem tudatos igényeken, amelyek a gyerekkorunkból maradtak fenn. Amennyiben múlt és jelen összemosódik bennünk, úgy érezhetjük, hogy elveszítettünk vagy elveszíthetünk valamit, még akkor is, ha egyáltalán nem fenyeget minket ez a veszély.
• Továbbá azt a képességet, hogy tudatában vagyunk a valódi szükségleteinknek, amelyeket ténylegesen ki kell elégítenünk, ahelyett hogy elnyomnánk ezeket csak azért, hogy mások elismerjenek, illetve elfogadjanak minket.

Ezeknek a feltételeknek a hiánya stresszhez, a stressz pedig a homeosztázis felborulásához vezet. Ha ez az állapot krónikussá, más szóval tartóssá válik, akkor nagyobb valószínűséggel betegszünk meg.” (69. oldal)

(Forrás: http://tegnapiholnapunk.blogspot.hu/2014/08/a-test-lazadasa-ismerd-meg.html)

Az ÖnMunka gyakorlati kurzusának lényeges eleme az ÉRZELMI KOMPETENCIÁNK FEJLESZTÉSE, a fentebb leírt szempontok mentén, BENT A TESTBEN.

AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS. Részleteket itt találsz.