Mi emberek – más fajokhoz hasonlóan – fiziológiás reakciót
mutatunk a fenyegetésre, támadásra vagy veszélyre: ütünk, futunk vagy lefagyunk. Ez a mechanizmus, mivel a túlélésünket hivatott szolgálni, mélyen
belénk épült. Amikor valami beindítja ezt a mechanizmust, az idegrendszerünk
azonnal akcióba lendül, hogy megbirkózzon a fenyegetéssel: gyorsabban ver a
szívünk, a légzésünk felszínesebbé válik, az izmaink megfeszülnek. Amikor
valóban életveszélyes helyzetbe kerülünk, ez a válaszreakció teljességgel
szükséges. És ebben a felfokozott állapotban elképesztő bátorság bukkanhat elő
belőlünk, illetve reménytelennek tűnő helyzeteket is sikeresen túlélünk.
Sokunk számára azonban ez a belénk táplált üss, fuss vagy
fagyjál le mechanizmus kilépett az
eredeti medréből. Olyan helyzetekben is szorongunk, félünk, pánikolunk vagy akár rettegünk, melyek egyáltalán nem veszélyeztetik az életünket.
Sokunk a nem valós fenyegetésekre is
ütéssel, futással vagy lefagyással reagál. Hamar dühbe gurulunk, s közben nem
vagyunk tudatában a mélyen húzódó félelemnek. Helyzetek egész sorában – a
vizsgázástól és nyilvános beszédtől kezdve, a repülésen vagy egy egyszerű hídon
való átkelésen át, egészen bizonyos ételek fogyasztásáig vagy a napozásig –
szorongunk vagy félünk. És rengeteg „tárgytól” is félhetünk: pókoktól, kígyóktól,
egyszerű fogantyúktól vagy akár a sötéttől. Bármi legyen is szorongásunk,
dühünk vagy félelmünk tárgya, mindig erős
elkülönültségről van szó: úgy érzékeljük, hogy van valami ott kint (a tárgy), ami fenyegeti, veszélyezteti vagy támadja az ént (az alany) itt bent.
A Szorongás
Önvizsgálat (SZÖ) során egyszerre keressük a látszólag külső fenyegetést,
veszélyt vagy támadást és a belül érzékelt ént, aki fenyegetve, veszélyben vagy
támadva van. A tárgy és az alany együtt
bukkannak fel. Ha nincs odakint fenyegető tárgy, akkor képtelenség idebent
fenyegetve érezni magunkat. Ha nincs idebent egy veszélyérzetet érzékelő
valaki, akkor képtelenség odakint veszélyt tapasztalni.
A Szorongás
Önvizsgálat a tudattalan mechanizmus gyökerébe hatol le. Közelről vizsgáljuk
meg a feltételezett fenyegetést, veszélyt vagy támadást, és úgymond átlátunk rajta, vagyis meglátjuk, hogy nem valós. Ezzel együtt azt is
megtapasztaljuk, hogy nincs „idebent” egy fenyegetett, veszélyeztetett,
megtámadott alany/személy. Az önvizsgálati folyamat nem gondolkozásról, hanem ránézésről szól, mely során közvetlenül
ránézünk mindenre, ami tudatos vagy tudattalan szinten hozzájárul a
szorongásunkhoz vagy félelmünkhöz. Elkezdenek felbukkanni a gyerekkorunk óta magunkban hordozott minták.
A bénító szorongás és félelem alatt gyakran rejlik a védettségünkkel
kapcsolatos történet akkorról, amikor még kicsik
és sebezhetők voltunk: sokunk gyerekkorától kezdve próbálja megvédeni magát
az akkor nagynak és fenyegetőnek érzékelt dolgoktól vagy emberektől. A
szorongásban szenvedők szinte állandó
hiper-éberséget és bevédettséget tapasztalnak, ami igencsak megnehezíti az
ellazulást. Amikor azonban megtapasztaljuk, hogy nincs mitől védeni magunkat, és ezért nincs szükség a
hiper-éberségre sem, végre a testünk is
megpihenhet. Többé már nem kell minden egyes külső ingerre úgy
válaszolnunk, mintha az potenciális fenyegetés vagy támadás lenne.
Az SZÖ-t Scott Kiloby, Colette Kelso és Fiona Robertson
fejlesztették ki, és a következő témákban használják a kliensekkel:
- Általános szorongás
- Pánikbetegség
- Harag
és düh
- Teljesítmény-szorongás
(előadás, vizsga, állásinterjú, stb. előtt)
- Szociális fóbia
- PTSD – Poszt-traumás stressz
- Egészséggel,
betegséggel kapcsolatos félelmek, szorongás
- Fóbiák (lift, utazás, repülés,
pókok, kígyók, stb.)
Az SZÖ konzultációk során szétbomlik és kioldódik az üss-fuss-fagyj le mechanizmus, és a
kliens képessé válik az ellazulásra. Az emberek tartós változásról számolnak be, és erősen csökken a szorongásuk,
félelmük vagy dühük közéépontjában álló dolgokkal és tevékenységekkel
kapcsolatos reaktivitásuk.
Az, hogy valaki mennyire nyugodtnak tűnik, nem jelenti
azt, hogy nem tapasztal szorongást, pánikot vagy akár rettegést. Ezeket mind
jól megtanultuk elrejteni, amennyire csak lehetséges. Pánikrohamjait sok ember titkolja, emiatt pedig már a lakásából sem
mer kilépni. Sokan rettegnek repülőre, buszra, autóba szállni, vagy éppen tömegiszonyuk van. Szinte mindannyiunk
fél a testi betegségektől. Mindezek
folyamatosan rontják életminőségünket,
a világot és az életet egy ijesztő, félelmetes helyként tüntetve fel, ahol
mindig valami „rossz” vár ránk, mindig résen kell lenni, folyton fel kell
készülni a legrosszabbra. Nagyon
fárasztó így élni.
Ha szeretnél tartós,
működő, gyakorlatias és radikálisan egyszerű megoldást a félelmeidre, szorongásodra,
szeretettel állunk rendelkezésedre a Szorongás Önvizsgálattal (és teljes
önvizsgálati tárházunkkal).
Akkreditált Élő Önvizsgálatok Facilitátorainak listáját itt találod.
Felelősségi Nyilatkozat: A Radikális Önvizsgálati Módszerek egy oktatási program,
mely semmiképpen nem helyettesíthetik a képesített orvosi, pszichológiai
tanácsadást, diagnózist vagy kezelést, vagy terápiát egy képesített személytől.
Ha úgy gondolja, hogy valamilyen orvosi vagy pszichológiai problémában szenved,
azonnal forduljon orvoshoz vagy más megfelelően képesített személyhez/
szolgálathoz. (A Nyilatkozat egészében itt olvasható)
Ha megtanulnád a Radikális Önvizsgálati Módszereket, szeretettel várlak a júniusi tréningeken:
KI VAGY A TÖRTÉNETEID NÉLKÜL? – 2-napos, kiscsoportos Munka Alaptanfolyam Byron Katie Munka-Módszere alapján
2013. június 21-22. (péntek-szombat: szeptemberig az utolsó 2-napos Munka Alaptanfolyam, jelentkezési határidő: június 3.)
Önszeretet/Önértékelés Tréning Scott Kiloby Élő Önvizsgálatai alapján:
2013. június 29-30. (jelentkezési határidő: június 7. - utolsó 2-napos szeptemberig)
Részleteket itt találsz mindkét tanfolyamról és az összes aktuális tréningről: Aktuális ÖnMunka Tanfolyamok