Te is Túlélő Üzemmódban Élsz? – A Stressz Fiziológiája: Stresszválasz és Lazító Válasz

Kedves régi és új Olvasók, üdv újra az ÖnMunka blogon! J

Némi kihagyás után új bejegyzésekkel készülök. Az utóbbi hetek és hónapok egyrészt némi pihenéssel, másrészt pedig sok tanulással és az ÖnMunka online kurzus szeptemberben indult csoportjának gondozásával teltek és telnek. Jócskán benne vagyunk a kurzusban, január elejéig tart a program. Szuper csoport fut, párhuzamosan egy szuper ismétlő csoporttal is; gyűlnek az újabb tapasztalatok és élmények. Idővel majd újabb beszámolókat is fogok kérni a Hallgatóimtól, s ezeket a blogra is felteszem.

Közben pedig elkezdek készülni a következő 15 hetes online kurzusra, ami 2019. márciusában indul. Addig pedig mindenféle érdekes témákban fogok posztolni, érdemes lesz időnként ellátogatni ide.

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2019. MÁRCIUS 22-TŐL JÚNIUS VÉGÉIG

ÖNFELFEDEZÉS - ÖNKAPCSOLÓDÁS - ÖNFELNEVELÉS - ÖNFELISMERÉS - ÖNGYÓGYÍTÁS - DEKONDICIONÁLÁS: ÉRZELMI, TESTÉRZETI, IDEGRENDSZERI, BIOLÓGIAI, FIZIOLÓGIAI, GONDOLATI, SZELLEMI SZINTEN

Elsőként a krónikus stressz testünkre, idegrendszerünkre, lelkünkre és egészségünkre gyakorolt hatásával szeretnék foglalkozni. Még a nyáron ismerkedtem meg Dr.Lissa Rankin munkásságával, akinek két fantasztikus könyve is megjelent magyarul. Én most a Merj gyógyulni! című művéből idézek egy részt, mely az ún. stresszválasszal és a lazító válasszal foglalkozik. Néhány helyen kicsit tudományos a szöveg, ez ne riasszon el az elolvasásától, mert nagyon fontos megértéseket kaphatsz nagyon fontos működéseiddel kapcsolatban.

Mostanra az ÖnMunka kurzusának szerves része az idegrendszer elméleti és gyakorlati ismerete, a krónikus stressz hatásainak megértése és gyakorlati csökkentése, a stresszválasz felismerése, illetve a lazító válasz gyakorlati eszközökkel történő beindítása. A 15 hetes online kurzus egyik lehetséges címe az is volt, hogy Túlélő Üzemmódból az Életbe. Túlélő üzemmód alatt egyrészt azt a krónikus, mérgező stresszt értem, melyben modern világunkban a legtöbben élünk, s amivel nem igazán tudunk mit kezdeni. Másrészt pedig azokat a múltunkból még most is cipelt, feldolgozatlan, tudattalanul nyomasztó belső tartalmakat, melyek ellehetetlenítik, hogy örömteli, szeretetteljes, kiteljesedett, érett, felnőtt életet éljünk.

Aztán végül más nevet adtam a kurzusnak: Életed Legfontosabb Kapcsolata: Az Önkapcsolódás, az Önfelnevelés és az Önfelismerés Gyakorlati kurzusa lett a nyerő. Persze még vagy tucatnyi más módon is elnevezhetném, mert annyira komplex, hogy nem lehet egyetlen rövidke címbe mindent beleszuszakolni. Stresszeltem magam ezen egy kicsit, aztán inkább választottam és megnyugodtam. J

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2019. MÁRCIUS 22-TŐL JÚNIUS VÉGÉIG

ÖNFELFEDEZÉS - ÖNKAPCSOLÓDÁS - ÖNFELNEVELÉS - ÖNFELISMERÉS - ÖNGYÓGYÍTÁS - DEKONDICIONÁLÁS: ÉRZELMI, TESTÉRZETI, IDEGRENDSZERI, BIOLÓGIAI, FIZIOLÓGIAI, GONDOLATI, SZELLEMI SZINTEN

Jöjjön akkor a szemelvény Dr. Lissa Rankin, Merj gyógyulni című könyvéből:

A testünk egy olyan természetes mechanizmussal születik, melyet stresszválaszként vagy üss vagy fuss válaszként ismerünk. Bár egy harvardi kutató, Walter Cannon írta le először, Selye János magyar endokrinológus később tovább dolgozott rajta, és leírta a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szerepét a stresszhelyzetben. Ezt a válaszreakciót Selye „általános adaptációs reakciónak” nevezte el. Ahogyan Selye János Életünk és a stressz című könyvében elmagyarázza, a stressz kifejezés alatt ő a testnek a lelki-pszichikai igényekre adott biológiai válaszreakcióit értette, legyenek azok akár negatív érzelmek, mint a félelem vagy a harag, akár pozitívak, mint egy új házasság vagy egy gyerek megszületése.

Amikor valaki egy olyan fenyegetéssel áll szemben, amikor pl. egy támadótól kell elmenekülnie, az amygdala az agyban a félelem érzelmét éli meg. Az agy ezt az érzelmet átadja a hipotalamusznak, amely kortikotropin-felszabadító faktort (CRF) választ ki az idegrendszerbe. A CRF stimulálja az agyalapi mirigyet, amire az egy sor hormont: növekedési hormont, prolaktint és adenocorticotrop hormont (ACTH) szabadít fel, ami pedig jelt ad a mellékvesének, hogy válassza ki a kortizol nevű stresszhormont, és ezzel támogassa a testi képességeinket a fenyegetésre adott válaszreakció során.

A hipotalamusz aktiválásakor a szimpatikus idegrendszer is bekapcsolódik és epinefrin (adrenalin) és norepinefrin kiválasztására készteti a mellékveséket. Ezek a neurotranszmitter  vegyületek felelősek azért a „löket” érzetért, amit akkor érzel a testedben, amikor majdnem karambolozol, vagy megrémülsz egy sötétből kiugró alaktól. Ilyenkor megemelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, gyorsabban veszed a levegőt, kitágulnak a hörgőid, és ezzel hatékonyabbá válik az oxigén-felhasználás. Mivel veszély esetén nem fontos, hogy a bőr meleg legyen, lehűl, és libabőrőssé válik. A testnek válsághelyzetben sem az emésztéssel, sem a szaporodással nem kell foglalkoznia, ezért a gyomor bélrendszer és a szaporító szerveket ellátó erek összeszűkülnek. A vér elsődlegesen a szív és a nagy izomcsoportok felé áramlik, minek következtében a szív erőteljesebben ver, a combizom pedig gyorsabb futásra, a karizom megküzdésre képes állapotba kerül. A pupilláid kitágulnak, hogy jobban észrevedd a támadódat, vagy megtaláld a menekülés útját. Felgyorsul az anyagcsere, és lebont bizonyos energiaforrásokat, hogy glükózt juttasson a véráramba, és ezzel az energialökettel segíti elő a fenyegetéssel szembeni harcot vagy a menekülést.

A kortizol elnyomja az immunrendszert, és leáll minden rutinjellegű „karbantartás” és öngyógyító mechanizmus a szervezetben. Vagyis megszűnik a fertőzés elleni küzdelem, a rákmegelőzés, a fehérjejavítás és a betegségek általános elhárítása. Ez logikus, hisz végső soron semmi értelme betegségmegelőzésre vagy akár gyógyításra pazarolni a test értékes energiáit, ha amúgy is mindjárt meghalunk.

Mindezek a félelemre adott élettani reakciók az alkalmazkodást és a védelmet szolgálják, ha valóban veszélyben van az életed. De itt rejlik a dolog rákfenéje is: NEM ÚGY LETTÜNK TERVEZVE, HOGY GYAKRAN FÉLJÜNK. Pont.

Az adrenalin és a kortizol nagy mértékben és hosszú távon toxikusak, károsítják a belső szerveket, pl. a szívet, tüdőt, májat, bélnyálkahártyát, vesét. A gyomorsavat és az emésztőnedveket érintő változások a nyelőcső összehúzódásai mellett hasmenést vagy székrekedést is okozhatnak. Az ősembernél az üss vagy fuss mechanizmus valóban életmentő volt, amikor valóban fizikai veszélyben volt, a mai társadalomban azonban ennek pont az ellenkezője igaz sok esetben. TESTÜNK NEM KÉPES KIÁLLNI A KRÓNIKUS FÉLELEM ÉS STRESSZ HATÁSAIT. Ennek ellenére a legtöbb ember teste általában egyfajta túlhajszolt állapotban él olyan képzeletbeli félelmek miatt, mint egy lehetséges pénzügyi veszteség, egy kapcsolat elvesztése, valamilyen betegség, vagy egy szeretett személy halála, mely félelmek a valóságban igen ritkán következnek be.

Ez pedig ördögi körbe hajszol. Félsz attól, hogy megbetegszel, megöregszel vagy meghalsz, miközben a félelem maga képes a szó szoros értelmében megbetegíteni, megöregíteni és megölni. A félelemtől azonban nem félni kell, hanem megtanulni bánni vele.

A KRÓNIKUS FÉLELEM IDEGTUDOMÁNYA

Joseph LeDoux idegtudós, akinek Az érzelmi agy című könyvéből megtudhatjuk, hogyan dolgozza fel az agyunk az érzelmeket, alaposan tanulmányozta a félelem élettanát. Az agy félelemkerekének középpontjaként írja le az amygdalát. Minden alapvető érzelem, mint a félelem, gyűlölet, szeretet, harag és bátorság az agy ősi, állati részében, a limbikus agyban lévő amygdalában támad fel. A stresszreakció újbóli, krónikus kiváltása esetén az amygdala egyre hevesebben reagál a látszólagos fenyegetésekre. A félelem bekapcsolja a stresszválaszt, ez pedig riasztja az amygdalát – újra és újra, és újra. Az amygdala így egyre érzékenyebbé válik, és már az emlékeket is súlyozott félelemmaradványokkal színezi meg. Ennek eredményeképpen pedig objektív értelemben vett félelmetes tapasztalások hiányában is megjelenhetnek a félelmet keltő érzések, melyek gyakran szorongásban testesülnek meg.

Lassanként az agy különböző részei (pl. az emlékekért felelős hippocampus) kimerülnek az ismételten kiváltott stresszreakció miatt. A kortizol és más stresszhormonok gyengítik az agyban az idegi szinapszisokat, és akadályozzák az újak kialakulását. Ha a hippocampus kimerül, sokkal nehezebben képződnek új idegsejtek és kapcsolatok – és ezáltal új emlékek. Vagyis az amygdala által jegyzett krónikus, fájdalmas, félelemmel átitatott emlékek beprogramozódnak a memóriába, miközben a legyengült hippocampus nem képes új emlékeket felvenni.

Ilyenkor idővel krónikus rettegés és szorongás jelentkezhet úgy, hogy nincs is valós emléked arról, miért is félsz egyáltalán. Mindent áthatoló lehangoltság és pusztulás érzése keríthet hatalmába, mintha valami nagyon rossz fenyegetne egyfolytában, miközben objektív értelemben teljes biztonságban vagy. Ily módon hamis félelmek vehetik át az irányítást az idegrendszer felett, ami fóbiák, poszttraumás stresszreakciók, szorongásos rendellenességek, depresszió, kényszerbetegségek, és egyéb pszichiátriai problémák kialakulásához vezethet.

Fontos megérteni, hogy a félelem tudattalan folyamatokból ered, és az idegrendszer legősibb részéhez tapad. A félelem kikerüli a tudatos, kognitív elmét, és nulláról akár egyenesen rémületbe csaphat át ebben az ősi rendszerben. Ha ilyen tudattalan félelemreakciók uralják az életedet, semmi értelme hibáztatni magad. Annyi történt, hogy téves idegrendszeri reakciók csapdájába estél, de megfelelő segítséggel és eszközökkel meg tudsz tanulni kijönni belőlük.

A LAZÍTÓ VÁLASZ

A szervezetnek szerencsére van a félelem által kiváltott stresszválaszra egy természetes ellenszere, az ún. lazító válasz. A lazító válasz azzal ellensúlyozza az üss vagy fuss stresszreakciót, hogy kikapcsolja a szimpatikus idegrendszert és átkapcsol az idegrendszer nyugalmi állapotába, a paraszimpatikus idegrendszerre.

Természetesen ellazult állapotában a test csodálatosan képes az öngyógyításra. Élettanilag ellazult állapotban a test nem arra figyel, hogy megússzon egy fenyegetést, így bekapcsolódnak az öngyógyító mechanizmusaink és természetes módon elhessegetik a betegséget. Ahogy azonban fentebb megállapítottuk, A TEST ÖNGYÓGYÍTÓ MECHANIZMUSAI FÉLELEM ÁLLAPOTÁBAN NEM MŰKÖDNEK. A TEST CSAK AKKOR KÉPES MEGGYÓGYÍTANI ÖNMAGÁT, HA AZ ELME ÉS A TEST IS EL VANNAK LAZULVA.

Az ellazulás állapotában pozitív érzelmek lépnek a negatívak helyébe, és a tudatos előagy megéli a szeretetet, a kapcsolódást, a meghittséget, az örömet, a hitet, az értelmet és a reményt. A stresszhormonok szintje lecsökken, a szimpatikus idegrendszer kikapcsol, és a paraszimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást. Ilyenkor csökken a pulzusszám és a vérnyomás, és a véráram újra táplálhatja az olyan kevésbé létfontosságú folyamatokat, mint az emésztés és a szaporodás. Ezzel párhuzamosan az immunrendszer működése is visszaáll. Csökken a szívre mért nyomás, a gyomor kevesebb gyomorsavat termel, a test pedig foglalkozhat az öngyógyítással, és visszaállíthatja az optimális egészségszint homeosztázisát.

A Gyógyulás gyógyszerek nélkül című könyvemben leírtam az azt bizonyító tudományos adatokat, hogy az olyan érzelmi állapotok, mint a magány, a pesszimizmus, a félelem, a depresszió, a szorongás, a munkahelyi stressz mind-mind stresszválaszt váltanak ki, míg a pozitív meggyőződés, a szeretetteljes kapcsolatok, az egészséges szexualitás, a kreatív önkifejezés, a spirituális közösségbe való tartozás és a meditációs technikák lazító választ indíthatnak be.

AMIKOR AZ ELME FÉLELEMRŐL SZERETETRE KAPCSOL, KÉPES MEGGYÓGYÍTANI A TESTET – ez nem valami lila metafizikai állítás, amit a New Age talált ki, hanem egyszerű élettani tény.

Míg a valódi félelem, valódi veszély esetén mindig védelmező, és szükség is van rá, addig a hamis félelem megbetegítheti a testedet, ha nem tudod, hogyan kezeld egészségesen. Ha azonban megtanulod átalakítani a hamis félelemhez való viszonyulásodat, megtaníthatod a testedet arra, hogyan tud gyorsan megszabadulni a stresszválasztól, hogy ehelyett inkább az öngyógyító lazító választ indítsa be.

(Dr.Lissa Rankin Merj gyógyulni! című könyve alapján)

Az ÖnMunka gyakorlati, online kurzusában mélyen foglalkozunk – számos más témakör mellett - a krónikus stresszel, annak felismerésével, hatásaival, fiziológiájával, és a saját testünkben végzett gyógyításával. Érdemes átolvasni a kurzus leírását és tematikáját itt:

ÉLETED LEGFONTOSABB KAPCSOLATA: AZ ÖNKAPCSOLÓDÁS, AZ ÖNFELNEVELÉS ÉS AZ ÖNFELISMERÉS GYAKORLATI KURZUSA: 15 HETES ÖNMUNKA ONLINE KÉPZÉS 2019. MÁRCIUS 22-TŐL JÚNIUS VÉGÉIG

ÖNFELFEDEZÉS - ÖNKAPCSOLÓDÁS - ÖNFELNEVELÉS - ÖNFELISMERÉS - ÖNGYÓGYÍTÁS - DEKONDICIONÁLÁS: ÉRZELMI, TESTÉRZETI, IDEGRENDSZERI, BIOLÓGIAI, FIZIOLÓGIAI, GONDOLATI, SZELLEMI SZINTEN