Négy éve tanítom
és gyakorlom a Byron Katie-féle radikálisan
őszinte és sallangmentes Tiszta Kommunikációs tematikát. Mostanra ez
kiegészült néhány fontos elemmel, melyek közül a leglényegesebb, hogy a TESTBŐL KOMMUNIKÁLUNK, a testbe
beleérezve gyakoroljuk a
kommunikációs aktusokat.
No, de nem rohanok ennyire előre,
mert kicsit szeretnék írni az előzményekről és a tréningeken szerzett
tapasztalataimról. Szóval, még egyetemen, a tanárképzés keretein belül
találkoztam a Thomas Gordon-féle
kommunikációval, ekkor hallottam először az ún. én-üzenetekről és az értő
figyelemről (a ’90-es évek közepén járunk). Aztán következett a Berne-féle Tranzakcióanalízis
kommunikációs modellje, többek között az én-állapotokkal, meg a számomra
kedvenc nevű duplafenekű tranzakcióval. J A szakdolgozatom arról szólt, hogyan is lehetne a
(nyelv)tanításban bevetni a TA-t. (A bírálók nem értekelték túl nagyra a
teljesítményemet, de addigra már én is csak túl akartam lenni az egészen.) A
2000-es évek közepén folytatódott a sor az Erőszakmentes
Kommunikációval, ahol, tejóég, életemben először figyeltem fel az érzelmekre és a szükségletekre, de - őszintén szólva - akkor még nem sokat mondtak,
jelentettek nekem. (Pedig az egyetemen 2 évig pszichológiát is tanultunk, ott
csak előkerült már valami legalább az érzelmekről… vagy nem…??? J) Annyira analfabéta
voltam mind az érzelmek, mind pedig a saját szükségleteim terén, hogy ha
nem dolgoztam volna fel sok szégyenemet az utóbbi években, akkor ezt most
biztos nem is írtam volna le. J Bár visszanézve, ezzel az analfabétizmussal egyáltalán
nem lógtam ki a sorból. És a helyzet mostanra sem változott sokat, ha az
emberek általános érzelmi intelligencia
szintjét nézzük. Nem hibáztatok senkit, nincs is miért, de tény, hogy elképesztően más minőségű kapcsolatokat
és életet tudnánk élni, ha, mondjuk, már az iskolában tanulnánk ilyet, arról nem is beszélve, ha a szülők is ezen ismeretek és megélt
tapasztalások segítségével nevelnék a gyermekeiket. Mennyire más lehetett volna
minden, ha már korábban is tanítottak volna nekem-nekünk ilyet, mondjuk az
általános iskolában vagy a híres gimnáziumban. És persze a szüleink is beültek
volna azokra az órákra… De még inkább már úgy születtünk volna, hogy a szüleink
érzelmileg intelligensek, megfelelő szintű önismerettel
rendelkeznek, tisztában vannak a saját
és a gyermekeik szükségleteivel, pszichológiai értelemben felnőttek, és esetleg némi gondolati és testtudatossággal is bírnak. Na jó, abbahagyom. J
Az utóbbi évek során a csoportokkal
és egyéni folyamatokban szerzett tapasztalataim sem jobbak: az embereknek óriási hiányosságaik vannak érzelmi,
szükségleti, pszichológiai, felnőttségi, tudatossági, valódi önismereti téren –
mindannyian így szocializálódtunk. És hogy a kommunikáció témájánál maradjak,
az is nagyon érdekes, hogyan jár mondjuk valaki egyik (kommunikációs)
tréningről a másikra, aztán marad a
fejében az egész. Meg jól akarja csinálni, modelleket akar az élet mindig
változó helyzeteire ráerőltetni, akár az is lehet, hogy ettől érzékeli magát
jobbnak-többnek, mint mások. És ez mind-mind tök rendben van így, legtöbbünknek
ez az útja, csak érdemes előbb-utóbb VALÓDIVÁ
válnia, az ENYÉMMÉ, megéltté, átérzetté, megrágottá. Amúgy időnként tényleg
úgy érzem magam ebben az ön-folyamatban (bármi legyen is ez), mintha egy
gigantikus húsdaráló széttrancsírozna valami felismerhetetlen péppé, aztán
pedig újra emberi formát öltök. Tán egyre
EMBERIBB formát, ha jobban belegondolok. Egyre életszagúbb, érzősebb,
sebezhetőbb, bensőségesebb, teljesebb, fogalmamsincsesebb,
mindenúgyvanjólahogyvanosabb az egész. Ha fájok, akkor fájok, ha sírok, akkor
sírok, ha dühös vagyok, akkor dühös vagyok, ha örülök, akkor örülök, ha nem
tudom, akkor nem tudom, és így tovább. Mennyivel
egyszerűbb is ez így!
A legutóbbi Tiszta Kommunikáció
tréningen derültünk jót azon, hogy ki milyen „tudományos” kommunikációs
stratégia rajta történő alkalmazásától mászik
a falra. Van, aki attól, ha visszatükrözik az érzelmeit, más attól, ha épp
én-üzeneteket küldenek felé, a harmadik attól, ha az éppen nem teljesülő
szükségleteit próbálja megtippelni a beszélgetőpartnere. És mindez nem azt
jelenti, hogy nem érdemes megismerkedni a különböző kommunikációs módszerekkel
(pl. a fentebb említettekkel), sőt. Rengeteget
tanulhatunk belőlük magunkról, a másikról, az életről. Mindenkinek csak
javasolni tudom őket. És utána következik az ÉLET sava-borsa, mindannyiunk
EGYEDISÉGE, no meg a már szintén emlegetett húsdaráló… ;) (Akinek ezek után
még nem ment el a kedve az ön-ismerkedéstől, mondjuk az ÖnMunka tréningjei és
önvizsgálati módszerei segítségével, azt nagy szeretettel látom a Nyári Intenzíveken.)
Ahhoz, hogy az
élet és a benne tapasztaltak - sőt még a kommunikáció is - valóban az enyém
legyen, a legfantasztikusabb eszköz a TESTbe
történő megérkezés. Ha a Testből kommunikálok, akkor folyamatos kapcsolatban vagyok az
érzéseimmel, így integritásban
vagyok önmagammal. Először is önmagamat
tanulom meg meghallani egy teljesen más szinten, mint amikor „fejből”
beszélek. Ily módon sokkal hatékonyabban tudok kapcsolódni a másik emberhez is.
Ennek a kommunikációnak semmi
köze a manipulációhoz, semmilyen szinten. Sem magamat,
sem pedig a másik embert nem manipulálom, hanem a pillanatnyi igazságom szerint kommunikálok.
A Tiszta Kommunikáció tréning tematikája
szerint sok páros és csoportos gyakorlattal járjuk körbe a kommunikációnkban
legnagyobb problémákat okozó területeket. Megtanuljuk, mi gátol meg minket általában az őszinte kommunikációban, és - sokak mumusaként - a nemet mondásban,
illetve, hogy mit is tudunk ezzel kezdeni. Gyakoroljuk a kérést, és a nyílt,
őszinte közlést. Kifejezett kommunikációs stratégiákat, fordulatokat is
tanulunk, illetve megtapasztaljuk, milyen is, ha az eddig oly szörnyűségesnek
tartott kritikát a hasznunkra fordítjuk. Ezen kívül gyakoroljuk, milyen is a
valóban empatikus figyelő/hallgató.
Mindezt nem dogmatikusan, hogy mostantólaztánígykellcsinálni, hanem játékosan megízlelve ezeket a lehetőségeket
is, melyek aztán a Nagybetűsben a saját
arcunkra formálódnak, és ettől lesznek igazán szépségesek.
A tréning témakörei:
·
A Nemet Mondás Művészete
·
A Kérés Művészete
·
A Kritika Fogadása
·
A Nyílt, Őszinte Közlés
·
Az Empatikus Hallgatás Művészete
A TK tréninget most először a Byron Katie-féle Munka Alapcsomag
részeként lehet elvégezni. A Tiszta Kommunikációt csak a Munka gondolati és elme-megkérdőjelező módszerének ismeretével és
gyakorlati alkalmazásával együtt van értelme megtanulni, mivel az egész kommunikációnk alapvetően a magunkról, a
másokról és a világról szóló hiedelmeink kitükröződése. Ebben is térünk mi
el a hagyományosan oktatott kommunikációs módszerektől és stratégiáktól: mély önismereti szintre megyünk le,
felfedezve azokat a gondolati és érzelmi
mintázatokat, melyek a kommunikációnkat is alapvetően befolyásolják. Hiába
tanulok meg, mondjuk, asszertíven kommunikálni, ha az önmagamról szóló hiedelmeim nem kerülnek feltárásra és
feldolgozásra: ugyanúgy értéktelennek, kevésnek, nem megfelelőnek, nem
szerethetőnek fogom továbbra is hinni magam, csak ráfújok egy tejszínhabréteget
a kakikupacom tetejére (elnézést a kedvenc analógiámért).
Ha az élet VALÓDISÁGÁT és önmagad EGYEDISÉGÉT szeretnéd végre felfedezni, nagy szeretettel várlak Nyári Intenzív Tréningjeimen:
Byron Katie Munka Alapcsomag + Tiszta,
Sebezhető, Empatikus Kommunikáció Önmagaddal és Másokkal Tréning, 2015. június
27-28. – A részletekért kattints ide.
Ha pedig mélyíteni szeretnéd a
testből létezést, valódi érzelmi és gondolati önismeretre vágysz, figyelmedbe
ajánlom Scott Kiloby Élő Önvizsgálatait:
Tanulj Meg ÉREZNI – 3-napos Intenzív Élő Önvizsgálatok
Alapcsomag, aug. 28-30. (Megtalálhatatlan, Szorongás és Függőség Önvizsgálat)
– A részletekért kattints ide, és görgess lentebb a feljövő oldalon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése