Kedves Andi!
A kérdés, ami foglalkoztat a következő. Tudom, hogy a Munkát használva kiolthatom magamban a negatív érzéseket, és elfogadom, hogy ami van, az Van, az a Valóság. Elfogadom azt is, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a Munka hatására, ha megváltozik az én hozzáállásom, ezt érzékelve a környezetem is változik, és lehetséges, hogy a „probléma”, amihez már egyébként is elfogadóan viszonyulok, egyszeriben meg is szűnik. De mi van akkor, hogy ha elfogadom azt, ami Van, de az nem megfelelő nekem a jövőben? Hogyan hozza el a Munka Változtatás igényét, ha éppen Elfogadásra tanít?
Egy példa: feldolgozhatom a Munka segítségével a férjem folyamatos hűtlenkedéseit; de jó az, ha a házasságot fenntartva folyamatos Munkával pozitívan állok ehhez, mert Ő csak nem változik? Különbözőek vagyunk, van, akinek az a jobb, ha továbblép, és van, aki túlteszi magát és csapodárként is elfogadja azt az embert, és kitart mellette.
Hogyan dől el az a Munkát használva, hogy nekem mi a jó? Vagy a Munka célja, hogy eljussak odáig, hogy negatív érzelmektől mentes legyek a témával kapcsolatban, és így döntsek arról, hogyan tovább…?
Nos, ezen gondolkodom, rágódom.
Köszönöm a segítséged és a válaszod előre is! D.
Drága D.!
Köszönöm, hogy megkerestél, próbálok összeszedetten válaszolni a kérdéseidre.
A Munkát ne a változásért csináld, hanem az igazság kedvéért. Ha bármilyen motivációból végzem a Munkát, mondjuk, hogy a férjem hűségessé váljon, munkát találjak, lefogyjak, szeressenek, több pénzem legyen, akkor nem a Munkát végzem, hanem manipulálok, és ugyanabból a jól-tudom elméből működöm, mint mindig. A Munka lényege, hogy a kérdések válaszolásához a Szívembe nézek be, onnan hallgatom meg a felbukkanó Igazságot. ami csak arra vár, hogy végre odafigyeljek rá. Na, de ez így még elég megfoghatatlan, itt egy példa a saját helyzetedre:
„A férjemnek nem kéne hűtlennek lennie hozzám.” (Akiknek pedig épp a feleségükkel vagy barátnőjükkel van ilyen problémájuk, ennek megfelelően végezzék ezt a Munkát.)
1. Igaz az, hogy nem kéne hűtlennek lennie? (mikor pedig éppen az?)
2. Teljesen biztos lehetek benne, hogy nem kéne hűtlennek lennie? (mikor pedig éppen az?)
3. Mi zajlik bennem, ha elhiszem ezt a gondolatot? Hol, mit érzek a testemben? Hogyan bánok vele, hogyan beszélek, viselkedem vele, amikor elhiszem azt a gondolatot, hogy nem kéne hűtlennek lennie? - Ilyenkor máris nem szeretem, elszigetelődöm tőle, felhúzom a falamat, és magamat sem szeretem, önsajnálatban vagyok, és próbálok VÁLTOZTATNI, inkább azt mondom, kierőszakolni valami mást az élettől, a Valóságtól. Mikor ez az ember egyelőre ilyen, nevezzük ezt bárminek is. Ha nem szeretem így, akkor nem szeretem. Akkor a szeretetemnek feltétele van, és az akkor nem szeretet, max. birtoklási vágy, és annak az elvárása, hogy olyan legyen, amilyennek én akarom. „A személyiség nem szeret, mindig akar valamit.” (Byron Katie)
4. Ki lennék a gondolat nélkül, hogyan lennék a férjemmel, ha soha többé nem tudnám elhinni, hogy nem kéme hűtlennek lennie? Mélyen magamba engedve a kérdést nézegetem az életemet a gondolat nélkül.
Megfordítások:
+ A férjemnek igenis hűtlennek kéne lennie hozzám.
Mivel egyelőre az. Vagy mindig is ilyen lesz. Kinek a dolga az, hogy ő milyen és hogy éli az életét? Mit tanulok én ebből a helyzetből, mire jó az nekem, hogy ő ilyen? Mi az, amit enélkül sosem láthatnék meg? Például az alvilágát ennek a hiedelemnek, ezt szépen, odafigyelve csináld meg, a következő módon:
A férjem hűtlen, és ez azt jelenti, hogy... (mondok példákat, keresd a sajátjaidat):
- Nem szeret.
- Nem vagyok elég neki.
- Kihasznál.
- Visszaél a bizalmammal.
- Nem lehet megbízni benne.
- Nem lehet rá számítani.
- Nem vagyok fontos neki.
- Önző.
- Csak a farka után megy.
- Valami hiányzik belőlem.
- A kapcsolatunk nem megfelelő.
- Nem vagyok jó nő.
- Így nem lehetek boldog.
- Ennek meg kell változnia. STB. STB.
És ezeket a hiedelmeket nézd végig a Négy kérdéssel és Megfordításokkal.
+ Nekem nem kéne hűtlennek lennem hozzá.
Hogyan vagyok én hűtlen hozzá, tettben, gondolatban, viselkedésben? Ő mással szexel, én mit csinálok mással, amit vele „kéne” csinálnom? Mi az, amiben én hűtlen vagyok a kapcsolatunkhoz? Ha egyszer tudom, hogy ő ilyen, és nem fogadom el ilyennek, akkor hűtlen vagyok ahhoz, aki most éppen ő. Minden egyes pillanatban, amikor nem fogadom el őt olyannak, amilyen, megsemmisítem őt. És ez nem azt jelenti, hogy vele kellene élnem továbbra is. Nagyon fontos megnézni, hogy mi az, ami mellette tart, még akkor is, ha Te nem így szeretnél élni. Mitől félsz, mi történne, ha nem lennétek együtt többet? Ezek nagyon mély félelmeink, hiedelmeink, innen is látni, hogy egyetlen élethelyzet mennyi rengeteg lehetőséget nyújt nekünk saját magunk feldolgozására. És ez átvezet az utolsó megfordításhoz:
+ Nekem nem kéne magamhoz hűtlennek lennem.
Elsősorban is akkor vagyok hűtlen magamhoz, ha én nem ilyen kapcsolatban szeretnék élni, mégis vele vagyok. És még keress sok-sok példát arra, hogyan vagy Te hűtlen önmagadhoz, hol nem vagy hűséges ahhoz, amit Te szeretnél, amilyen vágyaid vannak, ahogy élni szeretnél. Hol van az a pont, amikor visszafordulsz saját Igazságod megvalósításától, megélésétől? Hol vagy hűtlen a saját igazságodhoz?
Semmiképp nem arra biztatlak, hogy hagyd el a férjedet, hanem arra, hogy ilyen alapossággal járd körbe a témát, és utána nézd meg, mi maradt az elvárásaidból és mi áll még annak az útjába, hogy szeresd úgy, ahogy van. Vajon továbbra is „hűtlen” lesz-e még, ha én teljes elfogadással vagyok iránta, és tudom, hogy nem nekem szól az ő viselkedése? Képes vagyok-e teljes szívemből, feltétel nélkül szeretni őt ezzel a „hibájával” együtt is? Mennyivel válik intimebbé a kapcsolatunk, ha én mindezt feldolgozom magamban, és teljesen megnyílok felé?
És alapvetően, van-e valami a közös életünkben, ami őt arra motiválhatja, hogy más nőkkel is szexeljen? Működik-e kettőnk között úgy a szex, hogy az mindkettőnk megelégedettségére szolgál? És mi lehet az, ami miatt ő más nőkkel is szexel? Mik lehetnek az ő történetei? Mit keres vajon más nőknél? Sok esetben nem feltétlenül a szexet, hanem az intimitást, mert ott meg mer nyílni, ott önmaga lehet, míg nekem, a párjának nem meri elmondani az igazat, mert úgy gondolja, hogy veszítenivalója van. Ha elmondja, mi zajlik benne, elveszít. És ez fordítva is igaz. Elképesztő, hogy pont a Párunk az, akivel nem bírjuk megbeszélni életünk legfontosabb dolgait. Úgy szoktam fogalmazni, hogy nagy a tét. Azt hisszük, hogy elveszítjük egymást, ha őszintén beszélünk egymással. És így működünk, nem csupán a párkapcsolatainkban, hanem az összes kapcsolatunkban… A Munka segítségével azonban, minden kapcsolatunkat csodásan bensőségessé, őszintévé, ragyogóvá tehetjük.
Kedves D., a Munka automatikusan hozza meg a Változást az életedben. Ha feldolgozod a félelmeidet, hiedelmeidet, akkor egyre határozottabban fogod felvállalni magadat, és egyre jobban fog fájni, ha nem ennek megfelelően élsz. És egyre jobban fog fájni, ha másokat ítélsz, és nem szeretsz. A Változás Benned fog megtörténni, és nem fogod tudni úgy értelmezni a külvilág történéseit, hogy azok neked nem jók. A „nem jó” elveszíti az értelmét, az élet kinyílik, és csodák tömkelegét, választási lehetőségek sokaságát fedezem fel. Elkezdek végre élni egy olyan világban, ahol nem „én”, a jól-tudom elmémmel találom ki, hogy nekem mi lenne a jó, hanem letisztul a Szívem meghallása, ahonnan minden pillanatban kapom a vezetést. Semmi más dolgom nincs, mit odafigyelni erre a hangra. De addig még hosszú út vezet, mire ezt a hangot tisztán hallom, nem pedig a hiedelmeim szavával keverem össze. Ebben tud megerősíteni a Munka, mert minden egyes önvizsgálatnál kapcsolatba kerülsz a Szíveddel, és megtanulod felismerni az ő szavát. Mert ő nem fáj, csak szeret.
Mindezt fejben nem tudjuk elvégezni, ez az, ahol sokan megrekednek. Elolvassák ezeket az esettanulmányokat, és úgy gondolják, hogy akkor megtették, ami szükséges. Nem. A Munka rendszeres végzése nélkül nem jutok közelebb magamhoz, csak a jól-tudom elmémet tömöm tele újabb információkkal. A Munka nem erről szól. A Munka végre Rólam szól. Ha megteszem ezt magamért. Kívánom, hogy Te tedd meg magadért, és áttételesen a szeretteidért és értünk is.
Ha feldolgozzuk életünk történéseit a mélyben meghúzódó hiedelmeink tükrében, mindig, mindenre tudni fogjuk a választ. Nem kívülállóktól kell majd megkérdeznünk, hogy szerintük mit kéne tennünk az adott helyzetben, és amikor az egyik á-t mond, mi is arra hajlunk, a másik pedig b-t, akkor persze arra, és rágódunk, és gyötrődünk.
Fontosnak tartom még hozzátenni, hogy NEM TUDSZ ROSSZ DÖNTÉST HOZNI, kicsit még leegyszerűsítve: rossz döntések nem léteznek. Maximum megítélni tudjuk a helyzetet később, hogy ha akkor azt tettem volna… No, de nem azt tettem, és pont jó, hogy nem azt tettem, különben nem tapasztaltam volna meg a saját bőrömön.
Remélem, kielégítő választ adtam a kérdésedre. Biztatnálak, hogy vegyél részt a következő 2-napos Alaptréningen, mert ott olyan mélységbe hatolunk, amit egyedül csak sokkal nehezebben értek el, és mindenféle kérdéseitekre is választ kaptok. Ez az esettanulmány teljesen személytelenül fel fog menni a blogra hamarosan, mert már egy ideje terveztem ezt a hűtlenkedős hiedelem-megvizsgálást. Most, Neked köszönhetően, meg is tettem.
Ha még bármi maradt volna Benned, írj, addig is jó Munkát kívánok, ölellek, Andi
A témát hamarosan folytatom, a hűtlen fél hiedelmeinek szempontjából. Addig is figyelmetekbe ajánlom a témához kapcsolódó korábbi bejegyzéseket:
http://onmunka.blogspot.com/2010/11/krizisben.html
Párkapcsolati Játszmák vagy Valódi Szeretet – Byron Katie párkapcsolatos idézetek
Férfi Parkolópályán, avagy Szexet Akarok - Esettanulmány
Pasit-Nőt Akarok
Szeret-Nem Szeret
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése