2013. december 30., hétfő

Fogjuk Egymás Kezét – Köszönet a Csoportnak



Így év végén összegyűjtöttem néhány zárt ÖnMunkás csoportbeli megosztást, melyek mind arról tanúskodnak, mekkora megtartó és segítő ereje van a csoportnak, ha az ember komoly ön-szembenézésre adja a fejét. Mert ez az út sokszor fájdalmas, és ilyenkor nagyon támogató, ha van kivel megosztani azt, amin épp átmész. Ha elmondhatod, leírhatod, megkérdezheted. És a többiek értenek, mert mindannyian átmentek és átmennek hasonlókon.

A csoport lehet az Alapcsomagokat végzettek segítő Facebook fóruma (ez a részvétel előfeltétele), lehetnek a Mélyítő csoportok, az elvonulások csoportjai, vagy a több hónapos facilitátorképző csoport. Ezekben a résztvevők nem csak egyénileg, hanem értő-érző, szeretetteli és elfogadó-befogadó közegben is dolgoznak, együtt sírva és nevetve, egymásnak is segítve az önvizsgálatokkal. Életre szóló barátságok és szerelmek is szövődnek, időnként bulizunk és kirándulunk, csodás kis embercsoportocska a miénk.

Ha még nem voltál nálunk tanfolyamon, akkor a Facebook Önvizsgálatok nevű zárt csoportjában tudsz részt venni, ehhez nem előfeltétel az Alapcsomag elvégzése. Ebbe a csoportba itt tudsz bejelentkezni: Önvizsgálatok zárt csoport

Ha pedig megérett Benned, hogy valódi komoly önfeldolgozásba kezdj, várunk szeretettel 2014-ben is Önvizsgálati Alapcsomagjainkon, Mélyítő kurzusainkon, a Tematikus tréningeken, elvonulásokon, most már online tanfolyamainkon is. És hamarosan indul egy 2-hónapos Önszeretet-Önértékelés intenzív kurzus, erről részletek néhány napon belül itt a blogon és a Facebook-on.

És akkor ezekkel a megosztásokkal kívánok Mindannyiótoknak Boldog Új Évet! Szeretettel, Andrea


Sziasztok! A mai nap szinte teljesen sztorimentesen telt el. Hihetetlen! Ilyen még nem nagyon volt. Nem tudom, hogy ez a tegnapi Andi-féle über-hiper-szuper-pihentetés hatása, vagy az önmukk (önmunkás csoport) vacsié, vagy azé, hogy mostanában elkezdtem jobban szeretgetni azt a 6-8 éves kisfiút, aki anno voltam (és ebben segített a nemrég feltett Katie-s videó is), de ma nem érzem annyira rossznak magam, illetve nem érzem semmilyennek magam. Csak vagyok és amire gondolok, csinálom. Egyszerűen csak megteszem. Van ugyan felbukkanó gondolat, észreveszem, és csak figyelem. Szeretettel fogadni őket, ahogy jönnek – talán ma éltem ezt át leginkább eddig. Milyen egyszerű is ez önmagában. Nem lehet leírni sem. 

Egy éve vagyok itt, szinte pontosan egy éve végeztem el az alaptanfolyamot. Rengeteg minden történt azóta. Élénken, gyorsan, automatán és kevésbé automatán. Az alapmotiváció az volt, hogy azért kell nekem ezt csinálni, mert nekem sokkal jobbnak kell lennem ahhoz, hogy szeressenek, sokkal többet kell érte tennem, mint másnak. Önmagamért nem szerethetnek, csak azért, amit teszek. Erre nem olyan rég jöttem rá. 

És most hálát érzek. Először is hálás vagyok magamnak, hogy elkezdtem ezt az egészet és nem kerültem el (ahogy sokszor csinálom), és azért is, hogy voltam olyan fontos magamnak, hogy nem hagytam abba, amikor fájt vagy féltem. Hálás vagyok Mindenkinek, akiket itt megismerhettem, a sok-sok nagyszerű, emberi, őszinte, sebezhető, bátor és szerethető önmukknak, akik annyit adtak és akiktől annyit tanulhattam. A faciknak, a mélyítő csoportoknak, a tematikus napoknak, az egyéni munkáknak, a sok-sok posztnak, a vidám fotóknak, a nevetésnek, a sírásnak, az együttlétnek. Mindannak, amit megosztottatok velem Magatokból. Mindannyian benne vagytok ebben a posztban. És bennem is.
KÖSZÖNÖM! (Zs.)


Kedves Barátaim! – Jóvátevő levél

Ebben a csendességben, ami most kívül-belül körülvesz, sorra felbukkantok. Jönnek mennek bennem a képek és érzetek a lassan véget érő év történetei kapcsán. Nagy hálát érzek a Teremtő iránt, hogy átélhettem ezeket a tapasztalatokat és ennyi csodás emberrel találkoztam. Minden találkozás gazdagított és közelebb vitt önmagamhoz. Bocsánatot kérek azoktól, akiket arra használtam, hogy a félelmeimet, gonoszságomat és gyengeségeimet kivetítsem rájuk. Köszönöm, azoknak, akik kibírták és még most is részesei az életemnek és köszönöm azoknak is , akik már nélkülem folytatják az útjukat. 
Az elmúlt év életem egyik mélyrepülése volt sok szempontból. Ez a csoport tartott meg a sok-sok szeretetével és elfogadásával. Mindenkinek külön köszönöm, akivel kapcsolatba kerültem, aki biztatott és elfogadott olyan pillanatotokban is, amikor ez nekem nem ment és azoknak is, akik nem ezt tették. 
Külön hála Neked, Andi, akivel szemben extra elvárásaim voltak időnként és nem voltam minden pillanatban elégedett azzal a mérhetetlen ajándékkal, amit az életembe hoztál. Ez is csak az önmagammal szembeni maximalizmus kivetülése volt. Köszönet érte, hogy elviselted, amit ebből megéreztél.
Köszönöm Misi, hogy a mélyre-menésem tanújaként jelen voltál és támogattál hétről-hétre. Ezzel együtt néha még is kritizáltalak és megítéltelek olyasmiben, amit én még soha nem csináltam se jól, se rosszul. Köszönöm Csoporttársaim, hogy elviseltétek a sok szövegelésemet és dominanciámat, és nem küldtek el a jó fenébe, hanem szeretettel és elfogadással halmoztatok el. Olyat kaptam, amit én nem tudtam megadni magamnak. 
Azt kívánom, hogy a következő év történetei és önmunkája tovább gazdagítson bennünket együtt a csoportban és külön-külön a privát életünkben. 
Jóvátevésként mindent megteszek, hogy tovább növeljem a bennem levő tudatosságot és eltakarítsam a szeretet útjában álló akadályaimat. Továbbra is azon dolgozom, hogy a létezésem hozzájáruljon ahhoz a sok csodához, amit a Valóság tartogat nekünk,hogy a félelmeim ellenére legyen erőm megtartani a nyitottságomat és átengedni magamon azt, ami VAN. 

Szeretlek Benneteket!!! (K.)


Drága Andi!
Annyi hála, szeretet élődik meg bennem, hogy muszáj ide írnom.
Egyszerűen köszönöm a gyengéd támogatásodat-jelenlétedet, mely során megengedhettem magamnak, hogy gyengéden, támogatóan lehessek jelen saját magammal, ahogy még emlékezetem óta soha. 
Köszönöm, hogy soha nem éreztem sürgetve, nem elég ilyennek-olyannak magamat a Társaságodban. Végül de nem utolsó sorban köszönöm, hogy elkezdted és folytatod is a csoportot, munkát és önvizsgálatokat, melyben rengeteg munkád fekhet, és hagyod, hogy látszólagos céltáblája legyél a hiedelmektől túlterhelt emberi elmének.
Sok szeretettel ölellek. (K.)

Nagyon köszönöm a mai napot! És köszönöm, hogy itt lehetek köztetek, hogy a tökéletlenségeimmel együtt is elfogadhatónak, sőt!!! Egyre inkább így is tökéletesnek és szerethetőnek érzem magam!
Hatalmas ölelés Nektek! (Sz.)


Jó reggelt mindenkinek! 
Tegnap fejeztünk be egy kiscsoportos mélyítő kurzust Bogdán Ildivel, és állítom, ennyit még sosem haladtam a gátló hiedelmeim feldolgozásban. Kiscsoportos légkörben az ember könnyebben megosztja a hiedelmeit, Ildi rávezet arra, ha mégoly hülyének is érzem magam, voltaképp ez is szeretni való!  Nagyon köszönöm, itt is! 

Mindenkinek ajánlom! 
Minél nyíltabban állsz hozzá, annál jobban működik.
Végül de nem utolsó sorban a többiek támogató hozzáállását, türelmét említeném, és köszönöm! (M.)

2013. december 17., kedd

Fedezd Fel az Életet – Scott Kiloby Videó



Nemrégiben kaptam egy csudaszép felajánlást az Ezüstszem Spirituális Központtól: vállalták, hogy feliratoznak néhány Scott videót. Az első el is készült.

Ebben a videóban Scott beszél a rákjáról, a lelki és pszichés szenvedésről, pánikról, válásról, adósságról. Csupa olyasmiről, amitől egész életünkben menekülünk, és ha előadódnak az életünkben, hatalmas ellenállással és fájdalommal éljük meg őket. Mindez az ún. Tépőzár-hatásnak köszönhető: amikor szavak és képek összetapadnak, összehabarcsolódnak érzelmekkel és testi érzetekkel. Ez adja a szenvedésünk gyökerét, és rengeteg próbálkozásunk arról szól, csak ezzel ne kelljen szembenézni. Scott az Élő Önvizsgálatokkal arra hív minket, hogy közvetlenül nézzünk bele mindebbe, és saját magunk tapasztaljuk meg, milyen illuzórikus is a szenvedés, és milyen egyszerű átlátni rajta. Ez nem azt jelenti, hogy letagadunk dolgokat, csupán azt, hogy közvetlenül megnézzük és átérezzük, hogy vajon a dolgok azok-e, aminek elhittük őket.

„Az Élő Önvizsgálatok rendszeres végzésének következtében természetes módon csökken vagy tűnik el életünkből a stressz, a szorongás, a konfliktus és a függőség. A hiány-történetek, melyek egész életünkben rohangáltak az elménkben (pl. „Nem vagyok elég jó,” „Nem szeretnek”) elkezdenek elnyugodni, ez pedig sokkal könnyedebb, szeretetteljesebb, odafordulóbb, békésebb élet-élményt eredményez. Az Önvizsgálatok segítségével rájövünk, hogy a boldogság és a megelégedettség a jelenbeli megtapasztalásunk teljesen természetes velejárói. Mindeddig csupán figyelmen kívül hagyódtak, mert folyton a megtapasztalásunk megváltoztatásával voltunk elfoglalva.

A mély önvizsgálatnak köszönhetően életünk elkezd simábban áramlani. Olyan belső békét és nyugalmat fedezünk fel, melyekből új lehetőségeink fakadnak a külvilágban. Ennek a belső folyamatnak következtében mélyen együttérzővé válunk más emberek és az élet egésze iránt. Kapcsolataink automatikusan rendeződnek, harmonizálódnak. Elnyugszik az elkülönültség-érzetünk. Kreativitásunk természetes módon felszabadul és virágzik. Elkezdünk a jelen pillanatban élni; tartós belső békében, nem pedig a múltról és a jövőről szóló gondolatokba gabalyodva. Meglátjuk és megéljük, hogy a gyermekkorunk óta velünk élő hiány-történetek nem azok, akik valójában vagyunk.” (Scott Kiloby)

És akkor a videó:




További információt az Élő Önvizsgálatokról itt olvashatsz.


Ha megtanulnád az Élő Önvizsgálatokat, kezdd az Alapcsomagnál, online és élő változat is indul jövő év elején:

ONLINE Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag - Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat) 2014. Január 7. 14. 21. este 17 vagy 18 órától + 2 egyéni konzultáció. 3 hely maradt. Részletek itt: Online tréningek

Élő Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapképzési Csomag (Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás/Félelem Önvizsgálat) 2014. február 1-2. Jelentkezési határidő: január 5. Részletek itt: Aktuális Tanfolyamok


Byron Katie Munka-Módszere Alapképzési Csomag

2014. január 25-26. Jelentkezési határidő: december 28. Részletek itt: Aktuális Tanfolyamok

2013. december 9., hétfő

Fedezd Fel az Eszközöket, Melyek Mindent Megváltoztatnak: Valódi Fókuszváltás



Valódi Fókuszváltás - Scott Kiloby az Élő Önvizsgálatokról:

Mindannyian boldogságot és megelégedettséget keresünk az életben. Azt szeretnénk, ha enyhülne az életünket átszövő stressz, szorongás, függőségek és minden féle konfliktusok. Arra vágyunk, hogy az a belső önkritikus hang végre elcsendesüljön, mi pedig kiteljesíthessük a kreatív tehetségünket. Harmóniát akarunk a kapcsolatainkban. Azt kívánjuk, hogy az élet akadálymentesen áramoljon, ne pedig folytonos küzdelemnek érződjön.

Jellemző, hogy ezekre a problémákra magunkon kívül keressük a megoldást: más emberekben, helyzetekben, munkában, kapcsolatokban, szerekben, hangzatos fogalmakban és anyagi javakban. Sokunkkal előfordul, hogy önfejlesztésbe vagy megvilágosodás-keresésbe fogunk, miközben folyton azt érezzük, hogy nem tudunk eljutni oda, ahol lenni szeretnénk. Amikor azonban ez a csillapíthatatlan keresés tényleg kimerítővé válik, és rálátunk, hogy nem hozta meg a kívánt gyümölcsét, akkor fókuszváltás történhet bennünk. Ekkor figyelmünket befelé fordítjuk és teljesen másképpen, friss szemmel kezdünk el ránézni a pillanatról-pillanatra való megtapasztalásunkra. És ez az a fókuszváltás, mely óriási különbséget fog jelenteni mostantól kezdve az életünkben.

Mindannyiunkban megvan a képesség erre a fókuszváltásra. Ezzel a képességgel születtünk. De a szüleink, tanáraink, barátaink nem mutatták meg nekünk, hogyan nézzünk rá az életre. Mert ők sem tudták. Az Élő Önvizsgálatok ennek a másfajta ránézésnek a képességét ébresztik fel bennünk. Az Önvizsgálatok egyszerű, hatékony eszközök, melyek lehetővé teszi, hogy odaforduljunk az eddig az életünket irányító hiedelmek, félelmek, harag, szomorúság, bűntudat, szégyen és hiányok felé és feloldjuk őket. Megtanuljuk, hogyan engedjük meg mindennek, hogy úgy és az legyen, ami, ahelyett, hogy állandóan próbáljuk a megtapasztalásunkat megváltoztatni vagy önmagunkon kívül keresni valami mást, jobbat vagy többet. Mindez pedig hatalmas megnyugvást eredményez bármi közepette, ami épp zajlik: ez a radikális nézőpontváltásunk lényege.

Az Élő Önvizsgálatok rendszeres végzésének következtében természetes módon csökken vagy tűnik el életünkből a stressz, a szorongás, a konfliktus és a függőség. A hiány-történetek, melyek egész életünkben rohangáltak az elménkben (pl. „Nem vagyok elég jó,” „Nem szeretnek”) elkezdenek elnyugodni, ez pedig sokkal könnyedebb, szeretetteljesebb, odafordulóbb, békésebb élet-élményt eredményez. Az Önvizsgálatok segítségével rájövünk, hogy a boldogság és a megelégedettség a jelenbeli megtapasztalásunk teljesen természetes velejárói. Mindeddig csupán figyelmen kívül hagyódtak, mert folyton a megtapasztalásunk megváltoztatásával voltunk elfoglalva.

A mély önvizsgálatnak köszönhetően életünk elkezd simábban áramlani. Olyan belső békét és nyugalmat fedezünk fel, melyekből új lehetőségeink fakadnak a külvilágban. Ennek a belső folyamatnak következtében mélyen együttérzővé válunk más emberek és az élet egésze iránt. Kapcsolataink automatikusan rendeződnek, harmonizálódnak. Elnyugszik az elkülönültség-érzetünk. Kreativitásunk természetes módon felszabadul és virágzik. Elkezdünk a jelen pillanatban élni; tartós belső békében, nem pedig a múltról és a jövőről szóló gondolatokba gabalyodva. Meglátjuk és megéljük, hogy a gyermekkorunk óta velünk élő hiány-történetek nem azok, akik valójában vagyunk. (Scott Kiloby)

További információt az Élő Önvizsgálatokról itt olvashatsz.


Ha megtanulnád az Élő Önvizsgálatokat, kezdd az Alapcsomagnál, online és élő változat is indul jövő év elején:

ONLINE Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag - Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat) 2014. Január 7. 14. 21. este 17 vagy 18 órától + 2 egyéni konzultáció. Jelentkezési határidő: december 17. Részletek itt: Online tréningek

Élő Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapképzési Csomag (Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás/Félelem Önvizsgálat) 2014. február 1-2. Jelentkezési határidő: január 5. Részletek itt: Aktuális Tanfolyamok


Byron Katie Munka-Módszere
 Alapképzési Csomag

2014. január 25-26. Jelentkezési határidő: december 28. Részletek itt: Aktuális Tanfolyamok

2013. november 22., péntek

Válj Újra Élővé – Szerelmi Viszony Önmagaddal



Újra és újra elcsodálkozom azon a bölcsességen és kegyességen, mely mindent elém rak emberek, helyzetek, könyvek, mondatok, kiborulások, betegségek, elakadások formájában, ami támogat az utamon. Mert ők mind támogatnak abban, hogy rálássak azokra a pontokra, melyekkel saját magamban még nem szembesültem, észre sem vettem, és így fel sem dolgozhattam. És mennyire hálás vagyok, hogy az Önvizsgálatokkal nem kell többé őrlődnöm, hogy mit is csináljak, hogyan is közelítsek meg valamit, ami felbukkant, nem kell gondolkodnom. Csak beazonosítom, mire is szeretnék ránézni, és magamba mélyülök, valamelyik szuper facilitátor kollégám segítségével, vagy épp önállóan.

Eszembe jutnak Byron Katie szavai, melyeket elbocsátó szép üzenetként kaptunk a School utolsó napján: „A valódi Munkád még csak most kezdődik.” És ez annyira nyilvánvaló, ha közelebbről szemügyre vesszük az életünket, annak történéseit, az abban felbukkanó embereket, helyzeteket, nehézségeket. Mind ajándékok őt, melyek útjelző táblákként szolgálnak számunkra.

A „munkánkat” nem lehet elvégezni egyetlen hétvége vagy néhány tanfolyam alatt „gyorstalpalóban”. Annak a „visszacsinálására”, visszabontására, amit hosszú évtizedek alatt magunkra pakoltunk, bizony időre van szükség; hogyan is lehetne másképp?

Mindannyian élőnek, áramlónak születtünk, és bizonyos pontokon mindannyian bezáródtunk valamennyire. Bezáródott az elménk azokba a hiedelmekbe és identitásokba, melyekkel azonosultunk, bezáródott a szívünk, mert érezni sem volt szabad, és senki nem tanította meg nekünk, hogy az érzelmeink az élet létfontosságú energiái, és ha letiltjuk őket, akkor lelassul, megáll bennünk az élet természetes áramlása. Ez pedig nyilvánvaló módon hozta magával a test bezáródását. A test magába zárta a hiedelmeket és érzelmeket, bekövesedett, mozdulatlanná, szinte élettelenné vált.

És a kinyílás is minden szinten megtörténik előbb-utóbb, mindegy honnan közelítesz. Lehet, hogy a tested irányából, mert ellenállhatatlan vágyat érzel majd arra, hogy megmozdítsd, táncolj, jógázz - valamilyen módon újra élő kapcsolatba lépj vele: megérkezz beléje. Lehet, hogy az elméd szintjén kezdesz, a gondolataid felülvizsgálatával, és az is, hogy érzelmi munkába fogsz elsőként. Egyik sem jobb vagy rosszabb, egyik sem előrébb való a másiknál. Viszont a mostani rálátásommal úgy vélem, minden szinten fel kell dolgozni a beragadásainkat, bezáródásainkat, és igazából ez elkerülhetetlen, ha valóban hathatós módszerekhez fordulunk.

Nálam a test nagyon mélyen zárt be; történetemből fakadóan a testem vált az első számú közellenséggé. Teljes elhatárolódásba kerültem „vele”, „tőle”. Évtizedekig gyűlöltem, vádoltam, sanyargattam, koplaltattam-zabáltattam, agyonsportoltattam vagy épp teljes mozdulatlanságra ítéltem. Ő pedig mindezt hősiesen bírta, és a körülményekhez képest csodásan túlélte.

Nálam az elme nyílt ki először és vált befogadóvá, rugalmasabbá, elsősorban Byron Katie Munkájának segítségével. Aztán az érzelmi szint vált egyre áttetszőbbé, mely együtt jár a testbe történő megérkezéssel - immár a Scott Kiloby Élő Önvizsgálataiban történő elmélyüléssel -, a testi érzetek, energiák megélésével, mindezek „történetlenítésével”. Az ÉÖ az elmét is még mélyebb szinten tisztítja, rugalmasítja, koncepciótlanítja, mint a Munka. Mindezt pedig egy csodás masszőr áldásos tevékenysége is megtámogatta, aki inkább csak simogatta hónapokon keresztül a testecskémet, így gyógyítva őt. Ennek következtében elkezdett a test újra mozdulni, és az utóbbi időben az önvizsgálataim jó része is a test témájú. A test pedig elkezdett örömből mozdulni, élni, lélegezni, áramolni. Újra élővé válni. Ébred halott állapotából, szép fokozatosan. Nem hajcsárkodom már vele, tisztelettel, alázattal és hálával figyelem és köszönöm neki, hogy ennyire hűségesen támogat utamon.

Az Önvizsgálatok végzésekor kíváncsisággal, nem pedig megoldani, megváltoztatni akarással nézünk bele abba, ami van. Oda megyünk, ahol épp vagyunk. Nincsen elvárásunk, hogy minek-mikor-hogyan kéne történnie, épp ezért csodás meglepetésekben van részünk, mert olyasmik történnek és változnak, amire igazából már nem is számítottunk. Én, például már lemondtam arról, hogy valaha teljesen otthon legyek újra a testemben, hogy szégyenkezés nélkül tekintsek rá, hogy valódi intimitásba kerüljek vele. Csupán végeztem az önvizsgálatokat és csak ámulok-bámulok, mi minden nyílik és változik. Nem én változtatom erőből, egyszerűen történik.

Ha szenvedélyes, izgalmas szerelmi kalandra vágysz, olyanra, ami mindig megújul, friss, zamatos, elnyűhetetlen, időnként drámai, de leginkább mélységesen humoros: ezt nyújtja számodra életed legfontosabb és legintimebb kapcsolata: szerelmi viszony önmagaddal. Ess szerelembe önmagaddal, minden porcikáddal, részecskéddel, érzelmeddel, energiáddal, gondolataiddal, mintáiddal és vélt hibáiddal. Ez a legfontosabb és legcsodásabb kaland, amibe csak belefoghatsz: egyre mélyülő élet- és önszeretet lesz a jutalmad. Csodás, gyakorlatias Önvizsgálatokkal tudunk segíteni ebben, melyeket megtanulásuk után akár önállóan is alkalmazhatsz életed bármely területére, problémájára.



Szeretettel várlak Gondolati és Érzelmi Ön-Gyógyító tréningjeimre. Részletek itt találsz: Aktuális Tréningek


2013. november 12., kedd

Scott Kiloby Webes Előadás – magyar tolmácsolással



„Semmi korábban próbált dolog nem adott olyan mély megtapasztalást, mint a Kiloby önvizsgálatok. Komolyan. Teljes ámulatot érzek, hogy micsoda könnyedséggel fedtük fel és távolítottuk el a „nem vagyok szerethető” alaphiedelmemet. Köszönöm ezt a csodát.”

Még áprilisban rendeztünk egy webcast-ot, ahol kb. 50 főnyi közönség beszélgethetett, önvizsgálhatott és nevethetett együtt Scottal. Az előadás szól a kezdetekről, a keresésről, az önvizsgálatokról, a félelemről és szorongásról, a jövőről, az elme működéséről, az érzelmekről és érzetekről, a hiány-történeteinkről és ezek feloldásáról. Csoportos vezetett önvizsgálat, jó hangulat, kérdések és válaszok, a tolmács (én) időnkénti kuncogása. J Figyelmetekbe ajánlom az előadás hangfelvételét, a következő linken meghallgatható vagy letölthető:



„Hónapok óta végzem az Élő Önvizsgálatokat, és elképesztő változásokat tapasztalok az életemben. Különböző életterületekre használom őket: kényszeres evés, testsúly kontroll, munkával kapcsolatos stressz, szexualitás, párkapcsolat, emberi kapcsolatok. Ezek az önvizsgálatok csodásan segítenek a történeteim természetes feloldódásában, és annak a felismerésében és rendszeres megtapasztalásában, hogy a belső béke mindig velem van. Napi rendszerességgel igyekszem őket végezni, ennek következtében pedig az egész életemen áthúzódó, igen ragadós problémák sorra elcsitulnak.” (C. L.)

„Nyolc évet dolgoztam pszichológussal és majdnem tíz évet más terapeutákkal. Hétvégi terápiás műhelyeken és elvonulásokon vettem részt. Visszanézve, mindig is velem volt a „valami baj van velem” ősi hiedelme. Szeretném elmondani, mennyire hatékonyan működött a Megtalálhatatlan Önvizsgálat. A facilitátorral rögtön a „lényegre” tértünk, és rengeteg mindent átnéztünk egyetlen ülés alatt. Sok olyasmi jött fel, ami hosszas évek terápiája alatt SOSEM került elő. Elmondhatatlan, mennyire hálás vagyok.” (C.)

„Évek óta végzem a Munkát, amivel nem igazán tudtam mit kezdeni ezzel a depresszió és szorongás fekete felhővel. Itt már két ülés után változást érzékeltem, könnyebbnek érzem magam, nem feketének. Valami történt. Ne mértem. De jobb. Megkönnyebbülést és hálát érzek. Köszönöm.”

„Semmi korábban próbált dolog nem adott olyan mély megtapasztalást, mint a Kiloby önvizsgálatok. Komolyan. Teljes ámulatot érzek, hogy micsoda könnyedséggel fedtük fel és távolítottuk el a „nem vagyok szerethető” alaphiedelmemet. Köszönöm ezt a csodát.”

„Régebben sűrűn ébredtem szorongással és depresszióval. Amióta végzem a Kiloby önvizsgálatokat, nagyon ritkán történik ez, és ha mégis, akkor rögtön nekiállok a szorongás önvizsgálatnak. Próbálom annyiszor profin facilitáltatni magam, amennyiszer csak lehetséges, mert ez a dolog működik.”

„Évekig voltam klausztrofóbiás és pánikbeteg. A repülőterektől és a repüléstől halálosan rettegtem. Most épp a repülőtéren vagyok, várok a beszállásra. És annyira baromira jól érzem magam, hogy ez már nem is olyan vicces!!! Imádom ezt a megtapasztalást. Aztaa!!!”

Ha szeretnél megtanulni valami teljesen mást, mint amit eddig próbáltál, ha szeretnéd nagyon gyengéden, mégis hatékonyan feldolgozni a mélyen tudat alatt működő programjaidat, elfojtásaidat, és begyógyítani az érzelmi sebeidet, várunk szeretettel. Még 2 hely kiadó a november 21-én induló Élő Önvizsgálatok Alapcsomagra. További tanfolyamok januártól, és tervezek egy több hónapos, minicsoportos elmélyülési folyamatot februártól az igazán elszántaknak, részletek hamarosan. Tanfolyami infókat mindig itt találsz: Aktuális Tanfolyamok

És egyéni csomagjainkkal is várunk.


ONLINE Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok alapcsomag - Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat) November 21-től, este 18 órától
Részletek itt: Online csomag

2013. október 28., hétfő

A Személyiség-Típusunk Berögzüléséről és Ennek Oldásáról



A Scott Kiloby-féle Élő Önvizsgálatok (ÉÖ) kiindulási alapja, hogy mindannyian valamilyen módon hiányosnak, nem rendben levőnek, nem okénak tanultuk meg érzékelni magunkat. Ezt nevezzük hiány-énnek. Ehhez a hiány én-hez elfojtott érzelmek tapadnak hozzá, melyeket nemkívánatosnak, rossznak tanultunk meg, ezért mindent megteszünk, nehogy érezni kelljen őket. Az alap hiányunkból és az érzelmi elfojtásokból fakadóan mindannyian szorongunk valamilyen mértékben. És mindannyiunk valamilyen függőségi viselkedés formájában keresi a külvilágban a belül érzékelt hiányának betömködését: keressük a szeretetet, elismerést, sikert, fontosságot, békét, értékességet, különlegességet, tökéletességet, stb. Mindennek nagyrészt nem vagyunk tudatában, robotpilóta üzemmódban éljük a hiány-én életét.

Az Élő Önvizsgálatok facilitátor-képzésben az enneagram típustanát használjuk az alap hiányok, félelmek, elkerült érzelmek, kényszerek feltérképezéséhez.

Az Enneagram olyan térkép, ami kilenc különböző személyiség vagy egó típust ír le. A kilenc típus mindegyike egy bizonyos központi hiány-történetre adott reakció során alakul ki. Mint egy heg, ami a seb megvédésére alakul ki, ennea-típusunk azért alakul ki, hogy megvédjen vagy kompenzáljon egy központi hiány-történetet. Az Élő Önvizsgálatok területén, az enneagramot csupán a személy központi hiány-történetének beazonosítására vagy nevesítésére használjuk. Magát a feloldást pedig az Élő Önvizsgálatokkal: a hiány-ént a Megtalálhatatlan Önvizsgálattal, a szorongást, fenyegetettséget, félelmeket a Szorongás Önvizsgálattal, a függőségeket, kényszereket pedig a Függőség Önvizsgálattal. Csodás, összefüggő rendszerré alakult mostanra az ÉÖ, a beragadásainkat minden oldalról képesek vagyunk megközelíteni vele. (Mi az Önvizsgálat?)

Az enneagram típusod NEM AZ, AKI VAGY, hanem a túlélési stratégiád. Az a mód, ahogy szeretet próbálsz keresni vagy az érzelmi fájdalmadat próbálod elrejteni. Az a szemüveg, amin keresztül a világot nézed, ahogy arra reagálsz. Ahogy önmagadat védelmezni próbálod. Ezen keresztül lépsz kapcsolatba a világgal. Ha ez a bekövesedett típusod elkezd fellazulni, elkezd előbukkanni valódi lényeged.

Mások típusának ismerete megnyitja az utat a megértésük és a szeretet előtt. Nem ítélkezni fogsz felettük, hanem kapcsolódni tudsz hozzájuk. Nem kell személyesen venned a viselkedésüket.

Figyelmedbe ajánlok egy igen részletes bemutatást a karaktertípusok kialakulásáról, rengeteget tanulhatsz belőle a működésedről. Ezt a cikket az Integrál Akadémia Enneagram jegyzetéből vettem, Gánti Bence tollából származik.

Ahogy a cikk írója is hangsúlyozza, magának a karakterednek és a működéseidnek a felismerése, valamint az erről történő olvasás nem fogja mindezt feloldani. Elszánt munkára van ehhez szükség. Ha működő eszközt keresel, szeretettel ajánlom figyelmedbe az Élő Önvizsgálatokban történő elmélyülést, az önvizsgálatok megtanulását és RENDSZERES alkalmazását. Ez egy folyamat, gondolj bele, hány éve élsz akként „berögzülve”, akinek elhitted önmagadat. Adj magadnak esélyt és időt a fokozatos, lépésről-lépésre történő változásra, a saját magadhoz történő visszatalálásra.

Az aktuális tanfolyamokról itt találsz információt, online formában is indulunk már:


A karakterfixációk és kialakulásuk

Minden emberben gyermekkora korai szakaszában, körülbelül az első három életévben kialakul a személyisége, s annak alapfixációja. A fixáció megrögzülést jelent, beakadást egy helyen, más szóval egy érzés, hiedelem, viselkedés újbóli ismétlését jelenti, míg más érzést, viselkedést pedig elkerülünk. Kisgyermekként mindenféle érzéseink vannak – öröm, szeretet, düh, harag, félelem, stb., és szükségleteink is, melyeket szeretnénk, hogy szüleink, főleg anyánk elfogadjanak, megválaszoljanak, s kielégítsenek. Érzéseink vannak, melyeket egyszerűen kifejezünk, s várjuk, hogy az anya partner legyen ebben - ha sírunk megvigasztaljon, elcsitítsa a hiányérzést, ami miatt sírunk, s ha örülünk, együtt örüljön velünk. Ezt érezzük természetes emberi létnek, a jónak.

Ehhez képest az anya szelektál, hogy mit s mennyire válaszol meg, s ad meg nekünk, s mennyire fogadja el az örömünket. A legjobb családban is, a legegészségesebb anya is bizonyos dolgokat visszatükröz, másokat nem. Ahol az ő karakterfixációja van, azt nem fogja támogatni a gyerekben, megijed, szorong, ha a gyerek azt érzi és teszi, amit ő magában és a világban elutasított, s lelkében elfojtott. Ha az anya például depressziós, akkor a gyermek, ha örül, az anya esetleg tudat alatt megijed, vagy akár mérges lesz a gyerekére, de az is lehet, hogy mindez érdektelenségben jön elő. A gyermek ekkor nem kap visszatükrözést az örömére, sőt úgy is érezheti, hogy ha örül, akkor a mamának az rossz. A szeretet révén, hogy anyjának örömöt adjon és a szeretetet ne veszítse el, elkezdi elhagyni az örömeit, s maga is mísz lesz. Az eredeti benne lévő örömreakciót elfojtja, s ezt ekkor úgy begyakorolja, hogy ez rögzül, és automatikus reakcióvá válik benne már nem csak a mamára, hanem a világra és önmagára is. Az eredetileg sokféle érzésű és reagálású, spontán lélek beszűkíti magát a többiek miatti alkalmazkodásban, s végül egy szűk sávot enged már csak meg magának a viselkedésben, érzésekben és gondolatokban. Mire négy-öt éves lesz, már teljesen rögzült tehát a személyiségének az alapja, kialakultak az alap karakterfixációk, s az, hogy mi került elfojtás alá, továbbá az, hogy mi s hogyan megengedett.

Kialakult a karakterfixáció. Később erre épülnek az emberi kapcsolatai, párkapcsolata, érdeklődése és a legtöbb embernek a szakmája is – hogy ezzel is visszaigazolja egóját önmaga számára. Sok ember szakmája nem más, mint a saját karakterfixációjának a visszaigazolása, megerősítése, fenntartása. Ebből az álomból sok ember sohasem ébred fel többet, és ahogy idősödik, egyre merevebb és fixáltabb. Sok ember aztán önmaga karikatúrájává válik idős korára, s a test is úgy deformálódik, ahogy a karakterfixáció azt diktálja, ez jelenik meg testnyelven. Spirituális szemmel nézve ez egy elaludt állapot. Ahogy egy észak-amerikai irokéz indián ének mondja: „Eszünk, álmodunk és alszunk. S amikor készen állunk rá, hazajön hozzánk a Teremtő.” A gyakorlat azt mutatja, hogy általában az ébred fel ebből az elalvásból, aki önismereti/terápiás/meditációs tanulmányokba és gyakorlatba fog, és ami az igazi hatóanyag: gyakorlatokba kezd megfelelő terapeuta és spirituális tanító mellett. Fontos tudnunk, hogy önmagában sem az elméleti tanulmányozás, megértés és rájövések, sem a meditáció nem oldja fel a fixációkat az életben (legfeljebb a meditációs ülések alatti időtartamra), az életbeli megmunkáláshoz olyan terápiás munka szükséges, ahol a dolgokat átéljük, és ki is mondjuk, kifejezzük tudatosan, továbbá visszajelzéseket, visszatükrözéseket kapunk embertársainktól erre megfelelő, biztonságos környezetben (terápiás csoport, reflektív kapcsolat). Ahogy az emberek tükrében zártuk be magunkat egykor, úgy az emberek tükrében tudjuk ezt észrevenni, újratudatosítani és kinyitni. Sok ember csapdája, hogy próbálja megérteni magát könyvekből, elméletben, s ha érti, azt hiszi, már tudja is, már meg is van a megfejlődés. A karakterfixációk megdolgozása, az egón túljutás, a kinyílás, a megvilágosodás egy sajátos műfaj, kell hozzá egy látó-értő-visszatükröző másik.

Mi emberek, már korán azt kezdjük érezni az életünkben, hogy némely alapelemek hiányoznak a lelkünkből. Azt érezzük, valami nem teljes bennünk, valami baj van velünk, valami elromlott, nem vagyunk teljesek. A korai pszichoanalitikusok ezt „basic fault”-nak, alapvető hibának, vagy van, aki őstörésnek nevezte. Igazából ez nem hiba, csupán önmagunk szűk sávban tartása, beszűkítése, stratégiai okok miatt, mert a kapcsolati világunkban így volt optimális viselkedni, az elfogadás, a béke, a szükségletek, a szeretet megszerzése érdekében. Az előrelépésben kulcs felismerni azt, amit ez jelent: a karakterfixációinkat mi magunk csináljuk, aktívan percről percre, s közben azt hangoztatjuk, hogy a környezet és a rendszer a rossz, vagy a szülők, a család, melynek áldozataiként csak így tudunk viselkedni. Ez valójában önigazolása a hülyeségünknek, s az egónknak, ami mögé nézve azt látjuk, hogy mi magunk vagyunk azok, akik erősen ragaszkodunk a saját szűk, ámde biztonságos megoldásainkhoz, akkor is, ha a környezet esetleg már megváltozott, s kitágult. Mindezt sokan  akkor adjuk fel először, ha olyan emberrel kerülünk kapcsolatba, aki felé bizalmat érzünk és olyan biztonságot, hogy elkezdjük merni újra előengedni az eldugott érzéseinket, vágyainkat, stb. Ez az ember hagyományosan a szellemi mester, ma leggyakrabban a terapeuta. Minden normális embernek van karakterfixációja, a „normális” azt jelenti társadalmunkban, hogy karakterfixált, azaz a karakterfixált ember a normális a földi világban. A karakterfixáció tehát nem betegség, nem kór, hanem a földi élet velejárója, jelenleg minden kultúrában karakterfixáltak az emberek.

Akik nagyon erősen belemélyültek a karakterfixációjukba, és ettől már erősen ön- és másokat gátló és szenvedést okozó viselkedésmódokat produkálnak, vagy testi tüneteket idéznek elő maguknak (mindezt tudattalanul), azokat szokták „lelki beteg”-eknek hívni, neurotikusnak (nehéz problémák), vagy ha már a valósággal való kapcsolatukat is elveszítik, akkor pszichotikusnak (súlyos problémák), azaz elmebetegnek, őrültnek tartjuk őket. Mint látjuk, valójában minden mögött a karakterfixáció áll, s annak mértéke adja meg, hogy valaki „normális”, neurotikus, vagy pszichotikus. Ha pedig a fixáció kiold, akkor kerülünk spirituális állapotba, melynek a legmagasabb foka a megvilágosodás.

A fixációk kialakulása után tehát érezzük, hogy „valami nincs rendben velem”. Ez általában tudattalan, azaz szavakkal nem tudjuk megmondani mi ez, csak egy alapszorongás, egy alap „nem oké” érzésünk van. Van, akinél ez félelem, van, akinél visszafogott idegesség s düh, másoknál pedig üresség, értéktelenség, szeretethiány érzéséről van szó. Ezt azzal próbáljuk orvosolni, hogy pótcselekvéseket végzünk és szórakozásba, munkába, vagy tagadásba, esetleg lázadásba menekülünk. Ha a lázadást választjuk, látszólag a szüleinknek, a társadalomnak, vagy valamilyen célszemélynek intünk be, de valójában a saját szorongásunk elől futunk, mert ha nem hadonásznánk hangosan kifelé, s megállnánk egy kicsit, akkor átélnénk a „valami nem oké bennem” érzését, az emiatti szorongásunkat és a tehetetlenségünket, hogy nem értjük, s nem tudunk vele mit kezdeni. Van, aki önmaga sorsának elrontásával lázad, van, aki drogozással, vagy hangzatos hiedelmekkel önigazolva politikai akciókba lendül. Van, aki azzal lázad, hogy megsértődik és begubózik egy életre. Van, aki pedig épp ellenkezőleg, munkába, és hatékonyságba menekül. Megint mások jótékonykodásba, adásba menekülnek, azt hitetve el magukkal és másokkal, hogy „nem én vagyok a fontos, hanem te”, s spirituális álarccal igazolják a karakterfixációjukat, s egójukat. Van, aki az intellektusába menekül, s okos szerepet választ, s mindent meg tud magyarázni, s mindig igaza van. Más pedig csendes megfigyelő szerepébe zárja magát, s magának való, filozofikus alkat lesz, megint mások pedig látványos hisztérikus viselkedést választanak, melyekkel a figyelmüket magukra vonzzák folyton, s különlegesség érzésüket fenntartják. Bármilyen is ez a menekülés, lázadás, vagy kompenzálás, egy dolog van mögötte: a fixáció és az amiatti szorongás, hogy „nem találom magam, nem érzem magam teljesnek, valami nem oké velem”.

Tehát a karakter s a személyiség az egy felépítmény, mely rétegződik. Legalul van az, hogy a kielégítetlen gyermekkori szükségleteink és ebből fakadó gátlások miatt kiszelektáltunk adott dolgokat magunkból, másokat pedig fixálunk. Ettől van egy alapelégedetlenség érzésünk, alap nem-teljesség érzésünk. Ebben van egy alapérzés mindenkinél – s ez ellen pedig védekezünk, s a kompenzálására hozzuk létre a fő vágyainkat. Azt gondoljuk, ha azt megszerezzük, akkor minden oké lesz, ez tehát az ego követelésévé válik. A vágy természetes, a fixáltság ott jelenik meg, hogy itt a vágyra kiemelten, ragaszkodva, fixáltan törekszünk, ami aztán lényünk többi oldalának elhanyagolásához vezet.

A karakterfixált ember addig nem nyugszik, míg vágyát el nem éri, kb. ilyen szerződéssel él: „akkor engedem meg magamnak a megnyugvást, a megelégedettséget, ha a vágyam elértem. Addig mindent alárendelek a vágyam elérésének, semmi más nem számít annyira”. A vágy kielégülése sosem következik be stabilan, tehát mindig van ok tovább törekedni érte. A karakter gépezet tehát beindult, és mint egy bio robot megy egy életen át, ha ki nem szállunk belőle.

A keleti tanítások mind azt állítják, hogy az elme mozgásának – mely a karakterünkből fakad – vagyis az elmének, az egónknak (ezek itt kb. szinonimák) a két alapja a vágy és az elutasítás (félelem), és nem sokat cizellálva a kérdést, máris az abból való kijövéssel foglalkoznak a meditációk formájában. A modern pszichológiában pedig a félelemre és vágyra épült ego, karakterfixációs rendszer teljes működéstanát ismerjük, de a kiutat nem, mert a pszichológiának nem az egón túljutás a célja, hanem az ego harmonikus működése, amennyire lehet. A nyugat által kidolgozott ego-tan, és a kelet által kidolgozott egón túljutás-tan együtt ad teljes képet. (Mi az Önvizsgálat?)

Még egyszer a séma tehát ez:
Gyökér fixáció >> Alap nem-oké érzés és alapérzelem >> Vágy

A vágy elérésére aztán egész stratégia- és játszmarendszert dolgozunk ki, s ahhoz pedig hiedelem- és nézetrendszert. Az egész tulajdonképpen egy álarc, egy színház, a megvilágosodás nézőpontjából egy „csalás”. Mire felnőttek leszünk ez olyan kifinomult és cizellált, hogy nem nagyon látszik a „csalás”, s nem is akarjuk, hogy lássuk, hiszen a „nem tudok mit kezdeni vele” érzésével védjük. Így a „normál” felnőttek színjátszó életmódot élnek, ami miközben reálisnak és igaznak tűnik, folyton átlengi a „nem teljesen igaz”, s „ez csak játék” érzése. A felnőtt emberek egymással olyan intézményeket tartanak fenn, melyeknek a szabályait a saját játszma-színházuk bebiztosítására használnak „a köz érdekében”. Ilyen intézmény például a császárság, a feudalizmus és a kapitalizmus. Mindegyikben megvan az út a spiritualitásba, a karakterfixáció-mentesbe, de egyik sem a fixációból felébredett, szabad lelkű emberek szövetkezett együttélési rendszere, hanem a karakterfixált emberek fixáció fenntartó szövetsége.

A séma tehát így bővül ki:
Gyökér  fixáció >> Alap nem-oké érzés és érzelem >> Vágy >> Játszmák, stratégiák, hiedelmek, ideológiák >> ebből fakadó cselekvések, intézmények.

Az ember a «játszmák, hiedelmek, stratégiák» résszel azonosul, azt hiszi ő ez, s képes egy életet ebben a hamis énben eltölteni! Képes az egész családjával évtizedeket ebben élni, minden nap ismételve ugyanazt! S a családtagok ugyanezt teszik vele, hisz ők is öntudatlanul a fixációikban s a rá felépített hamis én várban élnek. A karakterek hamar összeilleszkednek, mint a fogaskerekek s a barátok, partnerek, munkatársak, családtagok között kialakulnak a jól bejáratott fixált pályák, forgatókönyvek, válaszok.


(Forrás: Integrál Akadémia Enneagram jegyzet – Gánti Bence)


Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag - Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat) November 2-3. – Részletek itt.

ONLINE Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag - Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat) November 21-től – Részletek itt.

Byron Katie Munka-Módszere Alapképzési Csomag
december 7. – Részletek itt.

2013. október 24., csütörtök

A Szív Bezárulása és Kinyílása



Dani Omrival 2010-ben, Byron Katie Iskolájában találkoztam, egyike volt a sok segítőnek, akik a mi Munkánkat voltak hivatottak támogatni a jelenlétükkel és tapasztalatukkal. Megmaradt bennem ősz, szakállas, mackós karaktere, akár az apukám is lehetett volna. Aztán idén év elején fújt össze újra minket a szél, immár az internet segítségével; Dani is elkezdte Scott Kiloby Élő Önvizsgálatainak facilitátor-képzését, én pedig ezen a kurzuson Scott segítőjeként dolgoztam a csoportjának résztvevőivel. Itt ismertem meg Danit közelebbről, mély önvizsgálatokat csináltunk együtt. Nemrégiben pedig elkészült a honlapja, ahol immár nem csak a Munka, hanem az Élő Önvizsgálatok akkreditált facilitátoraként is ajánlja szolgáltatásait. És nagyon megérintett az ő személyes története és indíttatása, ezért lefordítottam, hogy megoszthassam Veletek is.


A Szív Bezárulása és Kinyílása – Nincs Visszaút

Üzletemberként sokkal jobban érdekelt annak a jeruzsálemi könyvesboltnak az üzleti könyvek részlege, melybe azon a bizonyos napon beléptem. Ahogy sétáltam a boltban, valahogy odavonta magára a figyelmemet egy könyv: Byron Katie, Szeretni, ami van (magyarul A Négy kérdés). Akkoriban ez lett volna az utolsó könyv, amit megveszek – egy amerikai kinézetű nő mondja el nekem, hogyan éljem az életemet… És akkor, fogalmam sincs, miért, ezzel a könyvvel a kezemben hagytam el a boltot. Az életem pedig azóta radikálisan megváltozott.
         A Munka előtt teljesen hétköznapi életet éltem, úgynevezett „második generációsként”. Izraelben így hívják a holokauszt túlélőinek fiait és lányait, akiknek az elsődleges feladata a túlélés, a második legfontosabb küldetése pedig az ország építése és védelmezése. Saját magunk, mint egyének pedig ez után következtünk, ha egyáltalán következtünk.
         Apám igen elszánt volt az iránt, hogy jól felkészítsen minket erre a fajta életre, és az volt az elmélete, hogy a verés – legalább egy alapos verés gyerekenként – szükségszerű ennek a megvalósításához.
         Én hat éves koromban kaptam meg a verésemet. A fájdalom csupán egy része volt ennek, sokkal mélyebben érintett az, hogy egyedül hagytak odakint a sötétben, pisis nadrágban, szégyenben, és mindenekfelett, félelemben és reménytelenségben. Megtanultam annak a félelmét, hogy most már egyedül vagyok, nincs senki, aki megvédene, még az anyukám sem, apukám pedig még nyilvánvalóbban nem… nincs hová mennem innen – ez a hatéves kisfiú úgy érezte, véget ért a világ.
         Az addig játékos kisgyerek, aki a világot kalandokkal teli, hatalmas játszótérnek érzékelte, rádöbbent a hibásságára. És akkor és ott úgy döntött, hogy senkiben nem bízhat, és hogy senki sem szereti őt igazána szíve bezárult.
         Azóta pedig átlagos életet élt, zárt szívvel. Megházasodott, lett két csodás lánya. Sikeres volt a munkájában, jó vezetői készségekkel volt megáldva – az élet már csak ilyen.

Az egyetlen probléma az volt, hogy belül tudtam, nem vagyok képes szeretni. Hazudnom kellett, amikor valaki megkérdezte, „Szeretsz?”, nehogy megint egyedül hagyjanak. Hazudtam. De mindemellett az elkövetkezendő úgy ötven évben jó életem volt, ami egy csapásra változott meg 2007-ben, Byron Katie Iskolájának harmadik napja után. Az én kis szívecském résnyire nyílt, épp eléggé ahhoz, hogy egy a fény bejuthasson.
         Rádöbbentem, hogy sosem voltam egyedül, és mindig is a szeretet és támogatás bősége ölelt körül, csak épp nem volt szemem ennek meglátására… az elme az ő kis hiedelmeivel. A valóságra az vetül rá, amit hiszünk, de nálam csak úgy 50 évig… És azóta nem voltam képes újra visszazárni a szívemet, bármennyire próbálkoztam is.

Egyszer viccesen megjegyeztem Katie-nek nagy közönség előtt: „Nagyon haragszom rád.” „Miért?”, kérdezte ő. „Nos, azért, mert a Munka megismerése óta nem tudok senkit és semmit sem okolni többé, sem a munkahelyemen, sem otthon, sem a feleségemet, sem a családtagjaimat, még saját magamat sem. Mindezt elvetted tőlem.” – panaszkodtam mosolyogva. „Akkor csak nyugodtan okolj engem emiatt” – érkezett gyors válasza.

Figyelmeztetés: A Munka ki fogja nyitni a szívedet, amennyiben az elméd nyitott rá. És figyelmeztetlek, hogy innen többé nincs visszaút. Nyitott szívvel pedig már nem tudod úgy megélni az élet „problémáit” – a traumatikus emlékeket, függőségeket, szülő-gyerek problémákat, munkahelyi stresszt, családi ügyeket, vagy akár a feleségedre történő várakozást a kocsiban „már megint” -, mint azelőtt. Mindez már nem képes olyan erővel „kihúzni” a békességedből, csendességedből, annak a mély tudásából, hogy ki is vagy valójában. Készülj fel a meglepetésekre. Már amennyiben érdekel mindez.

Katie azt mondja, nem véletlenül nevezte el a Munkát úgy, ahogy. Mert elvégezni való munka vár rád. Készen állsz erre? Tényleg érdekel, hogy megtudd, ki vagy a történeteid nélkül? Ha igen, akkor mi készen állunk, hogy támogassunk az utadon, és odasétáljunk veled minden mély üregbe vagy sötét helyre, ahova csak el kell menned. Együtt megyünk.


Miután hét alkalommal voltam Katie Iskolájában – résztvevőként és segítőként -, és rengeteg órányi Munkát végeztem el, rám találtak Scott Kiloby Élő Önvizsgálatai. Azóta az életem még áldottabb, az önvizsgálatok még mélyebbre vittek önmagamban. Az ÉÖ-vel, szinte lehetetlen nem elmenni a még sötét helyekre – ez a saját tapasztalatom és sokan mások is erről számolnak be.

A Munkával még mindig sikerült azokat a nehéz érzéseket elkerülnöm magamban. Az elme trükkös, és jól ki is trükköz minket, legalábbis engem behúzott a csőbe. Az ÉÖ-vel ez többé nem lehetséges. És a Munkázás is sokkal mélyebbé válik, ha az ember megismeri az Élő Önvizsgálatokat; sokat segíthet pl. azoknak, akik a Munka 4. kérdésénél nem kapnak választ, hanem visszahőkölnek az elméjükbe. „Ki lennél a gondolat nélkül?” Az ÉÖ elvisz téged oda.

Az Élő Önvizsgálatok igen hatékony függőségek, kényszerek, szorongás, önértékelési problémák esetén, és rengeteg más területen.

Bármelyiket választod is, a Munkát vagy az ÉÖ-t, segítségedre tudunk lenni.

A legfontosabb azonban az, hogy elkezdd… MOST.


Ha még idén elkezdenéd, a következő Alapcsomagokkal várunk. Már vannak „élő, fizikai”, illetve „online” tanfolyamok. Az online verziónál jelöljük ezt, ahol nincs „online” szó, az élő csoport. Kérlek, alaposan olvasd el a linkeken található részletes információkat, hogy minden egyértelmű legyen számodra.

Byron Katie Munka-Módszere Alapképzési Csomag
október 26.
Következő időpont: december 7.Részletek itt.

Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag - Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat) November 2-3.Részletek itt.


ONLINE Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag - Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat) November 21-tőlRészletek itt.

2013. október 14., hétfő

A Gyerekkori Traumákról és Azonosulásokról



Mi zajlik benned, ha meghallod az „anya” vagy „apa” szót? Kicsit csukd be a szemedet, és figyelj befelé a testedbe. Figyeld meg, mi zajlik benned testi és mentális szinten, amikor e két szó valamelyikét meghallod, vagy apura/anyura gondolsz. Milyen képeket vetít az elméd? Milyen emlékképek bukkannak fel? És főként: mi történik a testedben? Összecsavarodik a gyomrod? Összeszorul a mellkasod? Ökölbe szorulnak a kezeid? Elszomorodsz, dühös leszel, szégyellni kezded magad? Hol zajlanak ezek az érzelmek a testedben? Próbáld meg nagyon tudatosan felismerni mindezt.

Nem mindannyiunknak vannak fájdalmas történetei anyuról és/vagy apuról, természetesen. Tapasztalatom szerint azonban sokan pont az anyuról/apuról szóló traumatikus történeteink és az ehhez kapcsolódó fájdalmas azonosulásaink miatt léptünk az önismeret, önfeldolgozás útjára. Mégis sokszor azt tapasztalom, hogy még „régi motorosoknak” is fájóan élők a szüleikkel kapcsolatos történeteik. Sokan nem jutottak olyan „módszer” közelébe, mely valóban segít nekik feldolgozni ezeket az ősi történeteket. És még felnőtt, akár idősödő fejjel is fájnak és szenvednek. Mert még mindig nem szeretettnek, értéktelennek, nem megfelelőnek, tökéletlennek, rossznak, nem akartnak, elhagyottnak, nem fontosnak érzékelik magukat. És amikor ezek az identitások „bekapcsolnak”, akkor velük együtt jönnek az érzelmek – a harag, a bűntudat, a szégyen, a szomorúság -, és az ezekhez a testben kacsolódó érzetek – a gyomor vagy mellkas összeszorulása, a torok elszorulása, az izmok megfeszülése, kinek mi. Ezt nevezzük úgy, hogy Tépőzár-hatás a Scott Kiloby-féle Élő Önvizsgálatok zsargonjában.

Tépőzár-hatás: az elme által elhitt képek, szavak, és az ezekhez „tapadott”, tekercselődött érzelmek és testi érzetek látszólagos egysége. Mindaz, akinek elhittük magunkat ezekből az alkotóelemekből áll össze, és ha ezek az identitások negatívak, akkor egy ún. érzelmi sebbel nőttek össze. Ez az a „seb”, mely újra és újra hírt ad magáról a testben, és ezért érezzük a történeteinket, az identitásainkat olyan valóságosnak. Pedig mindezek „csupán” történetek, nem azok, aki vagyunk.

Ez nem azt jelenti, hogy nem történhettek meg azok a dolgok, amik az emlékeink szerint megtörténtek, bár rengetegszer kiderül, ha az ember hajlandó nagyon nyitottan és bátran belenézni ezekbe az akár traumatikus emlékeibe, hogy valójában nem az történt, amit akkor és ott elhitt, hogy történik, és főleg nem az történt, amilyen jelentést, értelmezést adott a kicsi kis drága elménk az egésznek. Az ÖnMunka kétféle módszerének önvizsgálataival nagyon finoman, gyengéden hatolunk be az elmébe és a testbe, ránézni arra, amit az elménk vetít képek formájában akár évtizedek óta, és mellé mélyen megélni azokat az érzelmi energiákat, melyek ezekhez a történetekhez tapadtak, és sosem volt lehetőségük arra, hogy szabadon áramoljanak.

Célunk az, hogy átlássunk ezeken a fájdalmas identitásokon, ez pedig a fentebb leírt tépőzár-hatás szétbontásával történik. Egyenként választjuk le az identitásunkat alkotó képeket, szavakat, érzelmeket, testi érzeteket, így bomlik szét a történetünk, és ott maradunk „történet nélkül”, újan, frissen, szabadon.

Mondok egy (leegyszerűsített) példát: tegyük fel, hogy gyerekkoromban apukám elhagyta az anyukámat egy másik nőért, és egyik napról a másikra kikerült a mindennapi életemből. Mindezt többféle azonosulással élhetjük meg, ez egyéni, kinek hogyan ÉRTELMEZI az elméje azt, ami történt. Ami a valóságban történt az az, hogy apu elment egy másik nénivel élni, ami pedig bennem lecsapódhatott az a következő: apu elment, és ez azt jelenti, hogy:
  • Nem szeret, vagyis nem vagyok szerethető.
  • Engem hagyott el, vagyis elhagyott vagyok.
  • Nem vagyok elég jó.
  • Sőt akár azért ment el, mert én rossz vagyok. Én vagyok a hibás.
  • Értéktelen vagyok.
  • Nem vagyok fontos.
  • Akár nem is vagyok, nem is létezem.
  • Áldozat vagyok.
  • további változatok is lehetségesek

Tehát a fejemben elkezdem újra meg újra látni azt a képet, ahogy mondjuk apu kilép az ajtón a bőröndjeivel, anyu pedig zokog vagy szidja. Érzelmileg lehetek dühös, szomorú, félhetek, vagy szégyellhetem magam és bűntudatom is lehet, aszerint, hogyan értelmeződik bennem a történés. És az érzelmekhez testi érzetek fognak kapcsolódni a gyomromban, szívemben, torkomban, zsigereimben, fejemben, izmaimban, hátamban, stb. Elkezd „összenőni”, akinek ezen túl hinni és érezni fogom magam, pedig az, ami történt NEM RÓLAM SZÓL. Az elmének azonban mindig az „én” áll a középpontjában, csak az „én” történetén keresztül tudja értelmezni a világot. És innentől kezdve ezen a szűrőn keresztül fogok „látni”, soha többé nem leszek képes a dolgokat a valóságosságukban látni, csak a saját történetem kivetítésén keresztül.

Arról már nem is beszélve, mi mindent hiszek majd férfiról, nőről, párkapcsolatról, kire fogok haragudni, kit fogok sajnálni, kit fogok akarni kitől megmenteni (pl. saját magamtól), ezek megint mind egyéni változatban történnek, nagyrészt teljesen tudattalanul, és valós kihatásuk lesz onnantól kezdve a kapcsolatainkra, s nem csak a párkapcsolatainkra.

Majd csodálkozom, miért fáj újra meg újra annyira, ha valaki „eltávozik” az életemből, legyen az barát, pár, gyerek. Mert mindig ugyanazzal az identitással fogom megélni azt, ami történik, mint korábban: nem szeretnek, elhagytak, értéktelen vagyok, rossz vagyok, hibás vagyok, stb. Úgy néz ki, mintha az egész élet összeszövetkezett volna, hogy ezt újra meg újra „bebizonyítsa” nekem.

Ezért van nagyon nagy jelentősége az érzelmeink és testi érzeteink tudatosításának, ugyanis ők az első hírnökei annak, ha egy ún. hiány-történetünk aktivizálódott. És ilyenkor általában automatikusan kifelé kezdünk mutogatni, a másikat vagy a világot okolva a mi fájdalmunkért, szenvedésünkért, szerencsétlenségünkért. Pedig „csupán” a saját magunkról elhitt történetünk kapcsolt be.

Fontos, hogy mindez nem azt jelenti, hogy jóváhagyjuk pl. az erőszakot, az abúzust. Viszont ezekben az esetekben is a traumatikus élmény megtörténtekor beinduló identitással dolgozunk: áldozat vagyok, elnyomott vagyok, értéktelen vagyok, stb. Nem felmentjük az elkövetőt, hanem önmagunk felszabadításával foglalkozunk, érzelmileg mélyen „átégetjük” a felhalmozódott, évtizedek óta meg nem élt fájdalmat, és ez által nem kell már tovább cipelnünk a saját elménk által magunkra ragasztott ön-címkéket. És érdekes módon ilyenkor az elkövető is szabad lesz a béklyónktól, nem fogunk többé értékes élet-energiát erre az eddig bilincsként tartó kötelékre pazarolni. A megbocsátás ily módon automatikusan megtörténik. És a megbocsátás nem egyenlő a felmentéssel. Mi viszont szabadon élhetünk tovább, nem kell tovább ismételnünk az erőszak mintáját.

Mindebben semmi szégyelleni való nincsen. Ha nem apu és anyu révén, akkor majd más úton „szerezzük be” a sebünket. Az oviban, a suliban, a tanítónénitől vagy a többi gyerektől, a szomszéd nénitől, a nagybácsitól, ki honnan. Úgy tűnik, ez mindannyiunk közöse: valamilyen módon és valamilyen mértékig sérülünk a történeteink által. Mindannyiunkban működik valamilyen „hiány-identitás”. Ha ezt tudod, akkor számodra is könnyebb lehet ezt bevállalni, és őszintén, bátran elkezdeni feldolgozni. Ha mindehhez radikális, mégis gyengéd, egyszerű, mégis végtelenül mély módszert szeretnél, várunk szeretettel az önvizsgálatokkal. Ne halogasd tovább saját drága ÖNMAGADAT. <3

Még vannak szabad helyek mindkét következő Alapcsomagra:

Byron Katie Munka-Módszere Alapképzési Csomag
október 26. Részletek itt: Aktuális Tanfolyamok

Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapképzési Csomag (Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás/Félelem Önvizsgálat) November 2-3. Idén valószínűleg utoljára!
Részletek itt: Aktuális Tanfolyamok