„A boldogságnak múlnia kell mindaddig, amíg elhiszed, hogy a szeretet a másik emberen múlik.” (Byron Katie)
Azért (is) szeretem a Munkát, mert nem kertel, nincs kecmec: magamban, a válaszaimban találom meg, hogy merre kell elindulnom, ha változást szeretnék az életemben. A Munka megadja neked a gyakorlati útmutatást, neked csak rá kell lépned a saját magad által kijelölt útra. Nem elvont ideálokról beszélünk, hanem konkrétumokról.
Sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy miért nincs pasijuk, barátnőjük? Illetve miért olyan „nemnormálisak” érdeklődnek irántuk? Meg, hogy hogyan tudnák végre megtalálni a Nagy Őt? Honnan tudhatnám én ezt, maximum találgatni tudok. De téged ez nem visz előbbre. A válaszok benned vannak, ezek visznek előre. Amúgy pont azért nincsen éppen most párod, mert amúgy nem tudnád felfedezni a saját blokkjaidat, hiedelmeidet, félelmeidet. És pont azért vannak a szerinted „nemnormálisak” is, hogy magadra ismerhess az ő tükrükben. A Négy kérdés és a Megfordítások segítségével minden kérdésedre választ kapsz.
Ha van kedved, csináld végig velem a következő hiedelem vizsgálatát, nézd meg, milyen hatással is van az életedre, ha elhiszed, és milyen lenne nélküle. A Munka meditáció. Ne rohanj! Szép lassan tedd fel magadnak a kérdéseket, csukd be a szemedet, nézd és hallgasd meg a benned felbukkanó válaszokat. Ismerd meg magadat, ez egy csodás kaland.
Tehát akkor a mai megvizsgálandó hiedelmünk: Szükségem van egy normális partnerre.
1. Igaz az, hogy szükségem van egy normális partnerre? Igen vagy nem.
2. Teljesen biztos lehetek benne, hogy szükségem van egy normális partnerre?
Igen vagy nem.
3. Mi zajlik bennem, hogyan élem az életemet, ha elhiszem azt a gondolatot, hogy szükségem van egy normális partnerre? (és közben nincs ilyenem, vagy épp „nem normálisom” van)
- Hogyan érzem magam?
- Miket gondolok magamról?
- Miket gondolok a pasikról/nőkről? Hogyan viselkedek a potenciális jelöltekkel? Hogyan viselkedem az esetleges „nem normális” partneremmel?
- Kinek a dolgával foglalkozom, amikor azzal foglalkozom, hogy van-e partnerem vagy sem?
- Mitől félek, mi történne, ha többé nem tudnám elhinni, hogy nekem szükségem van egy normális partnerre?
- Mire nem vagyok képes, amikor elhiszem ezt a gondolatot?
4. Ki lennék, hogyan élném az életemet, ha soha többé nem tudnám elhinni azt, hogy szükségem van egy normális partnerre? Hogyan viselkednék a pasikkal/nőkkel? Csukd be a szemedet, és figyeld kívülről magadat, utazgass az életedben – milyen lenne e nélkül a gondolat nélkül?
Most pedig a Megfordítások, az eredetiből indulunk ki mindig, azt fordítjuk, nem a megfordításokat: Szükségem van egy normális partnerre. Az összes megfordításnál nézd meg, hogy van-e annyira igaz, vagy esetleg még igazabb, mint az eredeti állításod.
+ Nincs szükségem egy normális partnerre.
Amíg nincs ilyenem, addig nincs rá szükségem. Pont azért nem, hogy rájöjjek, észrevehessem, milyen mögöttes hiedelmeim vannak. Ha épp egy „nemnormálissal” vagyok, mit tanít ő nekem magamról, miket gondolok róla? Írd ezt össze, és vizsgáld meg a Négy kérdéssel és a Megfordításokkal. Minden partner normális, pont annyira, amennyire neked épp erre szükséged van, hogy magadra ismerhessél.
+ Egy normális partnernek van szüksége rám.
Keress olyan példákat az életedből, amikor azt gondolod, hogy valakinek pont rád lenne szüksége. Miért tartod te nélkülözhetetlennek magadat mások életében? Mit adsz te neki, amit szerinted nélküled ő nem tud megkapni? Sokakat sajnálsz, hogy milyen partnerekkel élnek, és magadat sokkal alkalmasabb partnernek találnád az ő „megmentésükre”?
+ Szükségem van egy normális saját magamra.
Először nekem kell saját magam normális partnerévé válni, ha azt szeretném, hogy ilyen legyen mellettem is. Keress példákat arra, hol, miben tudsz te normális partnerré válni saját magad és más számára is, és kezdd el ezt megvalósítani. Ez még azt is jelenti, hogy összebarátkoztatom a Jól-tudom elmémet a Nem-tudom elmémmel, hogy „ők” normális partnerei lehessenek egymásnak, együttműködjenek abban, hogy felismerhessem és megvizsgálhassam a hiedelmeimet saját magammal kapcsolatban. (Olvasd el ezzel kapcsolatban a Jól-tudom elme… című bejegyzést). Amint saját magamnak normális partnerévé válok, megszűnik a belső hiányom, mert egésszé válok. Innentől kezdve egy „külső” partner csak hab a tortán, persze nagyon fincsi hab egy most már nagyon fincsi tortán. :-)
„A romantikus szerelem ideája arról szól, hogy szükséged van valakire, aki kiegészít téged. Tökéletes őrültség. Tapasztalatom szerint senkire sincs szükségem, hogy kiegészítsen. És paradox módon, amint erre rájövök, onnantól kezdve mindenki kiegészít.” (Byron Katie)
Ha szeretnél még mélyebbre hatolni a témában, szeretettel várlak az idei utolsó Tematikus Tréningen:
Férfi-Nő-Párkapcsolat Tematikus Tréning november 28-án, vasárnap. Ennek előfeltétele az ÖnMunka Alaptanfolyam.
AKCIÓS KORÁNKELŐ KEDVEZMÉNNYEL az ÖnMunka Alap Pótnap (november 27.) és a Férfi-Nő-Párkapcsolat Nap bruttó 19.900Ft. (november 19-i jelentkezés és előleg-átutalás esetén)
További részletek a tanfolyamokról a honlapon: http://kincsamivan.hu/programok.html
Lásd még a Nem Superman és Superwoman képző, a PárosMunka, a Szeret-Nem Szeret, illetve a Férfi-Nő, Egy Pár? című bejegyzéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése