A Munkád Eredménye

„Folytasd a hazatérést Önmagadhoz! Hiszen mindvégig saját magadra vártál.” (Byron Katie)

Azok, akik elkezdik végezni a Munkát, gyakran kérdezik, és annak idején bennem is felmerült az, hogy: mi fog velem történni, ha életem szerves részévé teszem az önvizsgálatot, vagyis a Munkát? Sokan attól félnek, hogy ha elveszítik a történeteiket, akkor majd semmi nem fogja tettekre ösztökélni őket. Katie, és most már saját tapasztalatom is ennek pont az ellenkezője: a Munka egy újfajta kreativitáshoz, felszabadultsághoz, magabiztossághoz, valamint emberséges, és félelem nélküli cselekvéshez vezet el Téged. A derű és a béke természetes módon, egyre mélyebben, és visszafordíthatatlanul járja át az elmédet, az összes emberi kapcsolatodat, és életed legapróbb élményét is. Ez a folyamat igen finom, nem drasztikus változást hoz, hanem szinte észrevehetetlenül zajlik le benned. Leginkább annyit észlelsz, hogy míg korábban rosszul érezted magadat a bőrödben, újabban mindennek örülsz.

Katie így ír erről A Négy Kérdés (Szeretni, ami van) című könyvében: (Én tegeződve szoktam Katie-t fordítani, ezt magázódással magyarították.)

„Ha valaki megértéssel közeledik a gondolataihoz, a teste is követni fogja. Szinte önmagától mozog, nem telnek erőfeszítésbe a cselekvései. A Munka a gondolatok felismeréséről, megvizsgálásáról, nem pedig a megváltoztatásáról szól. Aki a gondolataival dolgozik, annak a tettei erőfeszítés- és félelemmentessé válnak.

         És akkor, mi van? – kérdezhetik önök. Az ember elüldögél egy széken, majd hatalmas felismerésekre jut. Ezzel vége is a dolognak? Nem hinném. A Munka elvégzése még csak félmunka, a másik részét akkor végezzük el, amikor a felismeréseink önálló életre kelnek, és meg is valósítjuk azokat.

         A Munka ránk mutatva találja meg boldogságunkat. Amikor azt gondoljuk, például, hogy az embereknek kedvesebbnek kellene lenni velünk, végül ennek a fordítottja igazolódik be: azaz, hogy nekünk kéne kedvesebbnek lennünk velük, illetve saját magunkkal. A másokra vonatkozó ítéleteink így saját életreceptjeinkké válnak. A megfordítások megmutatják, hol keressük a boldogulásunkat.

         A tanács, melyet addig családtagjainknak és barátainknak osztogattunk, idővel saját életprogramunkká lesz. Miközben önmagunk tanítványaivá válunk, észrevétlenül bölcs mesterré lényegülünk át. Nem számít már, meghallgat-e minket bárki, mivel mi váltunk figyelmes hallgatókká. Bölcsességünket ajánljuk fel a világnak, miközben megerőltetés nélkül, könnyedén látjuk el hétköznapi teendőinket: dolgozunk, vásárolunk, vagy épp mosogatunk.

         Az önismeret a legjobb dolog a világon. Arra tanít, hogy vállaljunk teljes felelősséget önmagunkért, mert így találunk rá a szabadságunkra. Ahelyett, hogy kívül keressük az üdvösséget, magunkban leljük meg azt. Az emberek többsége nem tudja, hogyan változzon vagy bocsásson meg, hogyan legyen őszinte. Ilyenkor valamiféle mintára válnak. Nos, ön is ilyen minta lehet. Ön saját maga egyetlen reménysége, s mások csak azután változnak meg, ha önnek sikerült. Nekünk, a többi embernek, pont az a dolgunk, hogy felzaklassuk önt, hogy bedühödjön, mígnem végül megérti, miről van szó. Mérhetetlenül szeretjük önt, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Az egész világ ön körül forog.

         Váltsák tehát tettekre a Munkát! Kezdetben hallgasanak belső hangjuk útmutatásaira, mivel ez többnyire jó irányba vezet. Ha felmerül önökben, hogy valakinek mit kéne csinálnia, csinálják meg önök szeretettel. Maradjanak meg az örök, végtelen, könnyed áramlásban. Tudniuk kell, hogy egyedül a saját házuk előtt seperhetnek, önnön tudatukat tisztíthatják meg.

         Csak akkor lelhetnek békére a külvilágban, ha meglelték az adott pillanatban érvényes lelki békéjüket. Ha fel akarnak szabadulni, éljék is meg a megfordításokat! Ezt tette az összes neves és kevésbé neves tanítómester is. Bárkiből mester válhat, ha képes lesz különbséget tenni a valóság, és az arról elhitt gondolatai között.

         Eljöhet az idő, amikor mélyebbre kívánnak ásni kínjaikban, és megszabadulni tőlük egytől-egyig. Végezzék addig a Munkát, amíg fel nem fedezik saját bűnrészességüket. Azután menjenek el azokhoz, akiket megítéltek, és kérjenek tőlük bocsánatot! Mondják el, mi mindenre jöttek rá önmagukkal kapcsolatban, és hogyan dolgoznak továbbra is a tökéletesedésükön. Minden önökön múlik. Eme igazságok kimondása szabaddá teszi majd önöket.

         Talán félnek mélyebbre hatolni, mert attól tartanak, elveszítenek közben valami értékeset. Én az ellenkezőjét tapasztalom: sztorik nélkül gazdagabb az élet. Akik már egy ideje gyakorolják a Munkát, megélik, hogy az önfelfedezés nem halálosan komoly dolog, és a fájdalmas gondolatok firtatása egyre sűrűbben nevetésre is ingerelhet.

         Örömömre szolgál, hogy félelem, bánat és harag nélkül járhatok a világban, készen arra, hogy szembekerüljek bárkivel vagy bármivel, bárhol és bármikor, széttárt karral és nyitott szívvel. Az élet majd megmutatja, mi az, amit még nem dolgoztam fel önmagamban. Alig várom, hogy felismerjem.”

Az idei szezon UTOLSÓ ÖnMunka Tréningjeire még néhány hely maradt:

ÖnMunka Alaptanfolyam: november. 13. szombat (5 hely maradt)

Pénz, Munka, Üzlet Tematikus Tréning: november 14. vasárnap (2 hely maradt)

Férfi-Nő, Párkapcsolat Tematikus Tréning: november 28. vasárnap (még Koránkelő kedvezménnyel lehet jelentkezni)

További információ: http://kincsamivan.hu/programok.html