2011. május 23., hétfő

A Szeretet Hatalom, Azaz Minden Veled Kezdődik


Gyakorlatias, önállóan végezhető, átlagembereknek való, az életed problémáira nyújt rálátást és megoldást, nem pedig elvont fogalmakkal, ideákkal operál. Ezért kincs számomra Byron Katie Munkája. Átlagember alatt azt értem, hogy semmilyen előzetes önfejlesztési, spirituális, pszichológiai „előképzettséget” nem kíván meg, sőt. Tapasztalatom szerint ezek sokszor gátjai a hatékony Munkázásnak, hiszen annyi másféle koncepciót, hiedelmet raktároztak el a már „képzett elmék”, hogy még nehezebb dolguk van ezek megkérdőjelezésekor.
Ugyanakkor egy olyan irányú folyamatot is látok, hogy egyre több „túlképzett elmének” lesz elege az eddig felhalmozott, csak elmeszinten beszippantott „tudásból”, és egy pillanat alatt látják át, értik meg, hogy miről is van itt szó valójában a Munka kapcsán. Hogy a Munka nem is igazán egy módszer, hanem egy „anti-módszer”. Nem további halott tudást épít beléd, hanem lebontja azt, amire semmi szükséged, ami nem a tiéd. Nem újabb mentális terhet rak Rád, hanem elképesztő mennyiségű terhet vesz le Rólad, ami által hihetetlen mértékben megkönnyebbülsz.
A Munka egy valóban működő eszköz ahhoz, amit úgy szoktak megfogalmazni, hogy belül kell keresgélned, befelé kell fordulnod. Út Önmagadhoz, tisztán, egyértelműen. A saját bölcsességedhez, nem másokéhoz. Nem csupán elme szintjén, hanem megélésekben is. Amire rálátsz a Négy kérdés és a Megfordítások segítségével, az mind a sajátod lesz. Nem kell többé máshoz rohangálnod tanácsért, mindent tudni fogsz, amit épp tudnod kell, abban a pillanatban, amikor épp szükséged van rá. Pillanatról-pillanatra működő, alkalmazható életbölcsességet kapsz tőle, ami a tiéd, senki más nem tudja Neked odaadni, és elvenni sem többé. A héten fogalmaztam valakinek úgy, hogy a Munka rendszeres használatával a saját coach-oddá válsz, egyre nagyobb nyitottságban, megengedésben, békességben.
Elveszíteni csak a halott tudásodat vagy képes, amiért nem kár. Megnyerni pedig Önmagadat, saját teljességedben, bölcsességedben, valódban. Teljesen tiszta „üzlet”; kívánom Neked, hogy Te is kösd meg Önmagaddal életed legjobb üzletét. A honlapomon, itt a blogon, és Katie könyveiben minden segítséget megtalálsz hozzá.
Mára pedig szeretettel figyelmedbe ajánlok egy teljes fejezetet Byron Katie Az Öröm Ezer Neve című könyvéből, szokás szerint általam magyarítva. Egyértelmű útmutatás az épelméjű élethez, ha már eleged van a káoszból. Minden szavát érdemes jól megrágni, ez egy kivételesen erős fejezet – nem mintha a többi nem lenne az. :)


Öröm 29 – A világ szentség. Javítani rajta képtelenség. Ha belekontárkodsz, elrontod. Ha tárgyként kezeled, elveszíted.

A világ tökéletes. Ahogy haladsz az elméd megkérdőjelezésével, ez egyre nyilvánvalóbbá válik. Az elme változik, s ennek eredményeképpen a világ is változik. A tiszta elme mindent meggyógyít, aminek gyógyulásra van szüksége. És többé már nem lehet bemesélni neki, hogy akár egyetlen porszemmel is bármilyen rendellenesség lenne.
            Néhányan azonban, amikor már rálátnak arra, hogy a világ tökéletes, ebből gyártják a következő történetet, majd arra a következtetésre jutnak, hogy felesleges belefolyni a politikába, vagy a társadalom életébe. Ez pedig elkülönülés. Ha valaki felkeresne, és azt mondaná neked, „Szenvedek. Segíts, kérlek,” akkor azt válaszolnád neki, hogy „Tökéletes vagy úgy, ahogy vagy,” majd félrefordítanád a fejedet? A szívünk automatikusan válaszol a szükséget szenvedő emberekre és állatokra.
            A felismeréseidnek semmi értékük nincsen, amíg meg nem éled őket. Én a világ végéig elmennék egyetlen szenvedő ember kedvéért. A szenvedők a saját testem kétségbeesett, reményt vesztett, meg nem világosodott sejtjei. A saját testemről beszélek – a világ teste az én testem. Hagynám-e megfulladni magam abban a vízben, mely nem is létezik? Engedném-e magamat meghalni egy képzeletbeli kínzókamrában? Te Jó Isten, gondolom, vannak olyanok, akik valóban úgy hiszik, hogy létezik probléma. Emlékszem még azokra az időkre, amikor én is azt hittem, hogy problémák léteznek. Hogyan mondhatnék nemet, amikor egy ember segítséget kér? Ezzel saját magamnak mondanék nemet. Úgyhogy igent mondok, és megyek, ha tudok. Megtiszteltetés ez. Illetve több is annál: ez az önszeretet.
            Az emberek tökéletesek úgy, ahogy vannak, bármennyire mélyen szenvedjenek is, csak még nem jöttek erre rá. Úgyhogy, amikor találkozom egy szenvedővel, nem azt mondom, hogy, „Oh, hát nincs itt semmiféle probléma, minden tökéletes.” Igaz ugyan, hogy én sosem látok problémát semmiben, és ott vagyok számára, hogy ő is meglássa ugyanezt, de azt mondani neki, amit én látok, udvariatlanság lenne. Testemnek az a része épp szenved, és számára nem minden tökéletes, mivel elhiszi, hogy nem az. Én magam is az elme kínzókamrájának fogja voltam azelőtt. Meghallgatom, hogy szerinte mire van neki szüksége, meghallgatom a szomorúságát vagy elkeseredettségét, és rendelkezésre állok. Ez a teljesen kibontakoztatott aktivizmus. Mert egy olyan személy jelenlétében, aki sehol nem lát problémát, a probléma egyszerűen elillan – ami megmutatja nekünk, hogy probléma valójában nem is létezik.
            Sokszor kérdezik tőlem, hogyan tudok napról-napra, évről-évre ennyi problémát meghallgatni? „Nem szívja le az energiádat?” Hát, nem. Én már megkérdőjeleztem a stresszes gondolataimat, és megláttam, hogy mind egy szálig valótlanok voltak. Minden gondolat, mely valamikor mérges kígyónak látszott, végül kötéldarabkának bizonyult. Állhatnék e fölött a kötél fölött (mely kígyónak tűnt eredetileg) akár egy évezredig, akkor sem tudnék többé félni tőle. Én tisztán látom azt, amit néhányan még nem láttak meg saját maguk. Ha bárki is szembe találja magát ezzel a kötéllel, és sikoltozva elrohan az ellenkező irányba, akkor sem félteném vagy sajnálnám őt, egyáltalán nem aggódnék érte, mert tudom, hogy nincsen semmiféle veszélynek kitéve, semmi sem tud ártani neki. Amikor mások kígyót kiáltanak, én csak kötelet látok.
            Amennyiben problémád van az emberekkel vagy a világ állapotával, felkérlek, hogy írd ki magadból a stresszes gondolataidat egy papírra, majd kérdőjelezd meg őket. Mindezt pedig az igazság szeretetéért tedd, ne pedig a világ megmentéséért. Fordítsd meg: mentsd meg a saját világodat. Hiszen nem ez az, amiért leginkább szeretnéd a világot is megmenteni? Azért, hogy boldog lehessél? Nahát, akkor, ugord át a köztes szereplőt, és kezdd máris a boldogsággal, innen, ahol épp vagy! Te vagy az. Rólad van szó. Ebben a megfordításban pedig cselekvő maradsz, de már nincs benne félelem, nincs belső háború. Így többé már nem a háború próbál békét tanítani. A háború képtelen békére tanítani.
            Én nem próbálom megváltoztatni a világot – soha. A világ magától változik, és én része vagyok ennek a változásnak. Én teljesen, totálisan imádom azt, ami van. Amikor valaki segítséget kér tőlem, igent mondok. Megvizsgáljuk, aztán mindenki saját maga kezdi el abbahagyni a szenvedését, ezzel pedig a világ szenvedésének is elkezd véget vetni.
            Sosem feltételezek olyasmit, hogy mi lenne legjobb a bolygónk számára. És ha már tudod is, hogy a világ úgy tökéletes, ahogy van, ez nem jár együtt azzal, hogy felhagysz azzal, ami szerinted a számodra helyes cselekedet. Amennyiben, például, érdekel a környezetünk sorsa, arra kérlek, tárd elénk az összes ezzel kapcsolatos tényt. Részletekbe menően tanulmányozd ki, végezd el az egyetemen ezt a szakot, ha épp ezt kell tenned, ezzel segítve minket. És ha érthetően szólsz hozzánk, hátsó szándék vagy bármilyen eredményre vonatkozó elvárás nélkül, akkor meg fogunk tudni hallani, mert a mi szintünkön vagy. Nem pedig egy felsőbbrendű, én-tudom pozícióból tárgyalsz velünk. Ha tudod, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, és hogy mindannyian megtesszük a tőlünk telhető legjobbat, akkor belőled válhat a bolygó legerőteljesebb aktivistája.
            A szeretet hatalom. Én csak egyetlen módját ismerem annak, hogyan tud egy aktivista valóban az emberi fajba behatolni, mégpedig azt, hogy átnyújtod az összes tényt, őszintén elmeséled a tapasztalataidat, és feltétel nélkül szeretsz. Mert képtelenség bármiről is meggyőzni a világot, még ha az a világ saját érdekét szolgálja is, amikor előbb-utóbb kibukik az igazságért folytatott harcod, és ott állsz majd egy színpadon, vitázol egy céges környezeti szennyezővel, és elkezdesz felháborodottan ujjal mutogatni rá. Pont ezt rejtegetted, amikor elhitted azt a történetet, hogy „Tudom, mi a legjobb a bolygó számára.”
            Amikor rátámadsz egy cég vezetőjére, amiért rombolja a légkört, akármennyire helytállóak is az információid, szerinted nyitott lesz arra, amit mondasz? Viselkedéseddel fenyegeted, a tények pedig elsikkadnak, mert félelemből és önigazoló haragból cselekszel. Annyit fog az egészből meghallani, hogy szerinted helytelenül cselekszik, az egész az ő hibája, aztán pedig tagadásba és ellenállásba vonul. De ha stresszmentesen szólsz hozzá, azzal a totális bizonyossággal, hogy jelen pillanatban minden épp úgy van, ahogy lennie kell, akkor kedvesen, hatékonyan, és a jövő féltése nélkül leszel képes kifejezni magadat.
            Az erőszak kizárólag erőszakot szül. A feszültség feszültséget tanít. Ha megtisztítod a mentális környezetedet, akkor a mi fizikai környezetünk is sokkal gyorsabban fog megtisztulni. Így működik ez. És ha valódian, őszintén teszed, erőszak nélkül, harag nélkül, a vállalatokra ellenségként történő mutogatás nélkül, akkor az emberek majd elkezdenek észrevenni. Elkezdünk odafigyelni rád, és észrevesszük, hogy lehetséges a béke eszközével elérni a változást. Egyetlen emberrel kell kezdődnie. És ha nem te vagy ez az ember, akkor ki lesz az?
            A világ minden lehetséges módon próbára fog tenni téged azért, hogy ráébredhess a legutolsó icike-picike befejezetlen darabkára is magadban. Ez a tökéletes felállás. Sakk-matt.

3 megjegyzés:

  1. ez tök szar, mert akkor az összeesküvés elméletekkel foglalkozni is semmi értelme

    VálaszTörlés
  2. Kedves Névtelen! Én kb egy éven keresztül szinte kizárólag az összeesküvés elméletekkel foglalkoztam, illetve egy másik évben a 2012-es őrülettel, nem lettem boldogabb tőle, sőt. Sokaknak ma az ezekkel kapcsolatos "tudás" nagyon erős identitást ad, ezért is nehéz rávenni magunkat, hogy megvizsgáljuk ezeket a történeteket. És ugyebár nagyon könnyű gyűlölni azokat, akik eme történetek szerint manipulálják az emberiséget, és tök mindegy, hogy a szomszédomat gyűlölöm vagy "őket", saját magamat nem vagyok képes szeretni, amíg ezekben a történetekben létezem. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a dolgok nem létezhetnek, viszont nem a megoldás irányába hat a gyűlölködés, semmilyen szinten, ezt asszem, elég jól látjuk ebben az országban és az egész világon is. Szóval, érdemes a külső összeeseküvés elméletek helyett tisztába jönni azzal, milyen összeesküvéseket szőttünk saját magunkkal szemben, és ott kezdeni, mert arra van ráhatásunk. Jó Munkát ehhez!
    Szeretettel, Andrea

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm! Igen, valóban belül van a megoldás, nem tehetünk semmit a Rotschild-félék meg az Annunakik hatalma ellen, végtelen a hatalmuk felettünk.

    Lehet helyipénzekkel kimászni próbálni a globális pénzügyi rendszerből - ezért támadták meg valójában Németországot - , lehet ahogy vk nemrégiben írta, a három nagy szerzőt - visszakerestem, david icke, jordan maxwell, alex jones - , nem megyünk semmire.

    És igazad van, én sem lettem boldogabb. Úgymond nem verhetnek már át annyira, de ez az érzelmi és az üzleti manővereimre sajna még nem vonatkozik. :(

    Belül meg a családunkban meg az érzéseinkkel legalább tudunk valamit kezdeni.

    Egyébként meg van egy olyan koncentrikus körökből álló gabonakör, amit a tipikusan UFO-fejű nagyszemű, szilíciumtestű csészealjasok készítettek, bináris kódokkal, és abban az van: We oppose the decievers [annunakik, raptilians]és Believe, there is good outside.

    És ha jól megkérdőjelezem, lehet, hogy szükségünk van az általuk okozott szenvedésre, mert így kényszerül rá az emberiség a tudatossá válásra.

    Lehet, Isten azt akarja, hogy a bal agyféltekét és a jobb agyféltekét teljességében tudjuk kihasználni, ehhez pedig kellett az annunakik emberklónozása és az általuk íratott történelem. Nekik köszönhetjük, hogy ha megvilágosodott bolygóként a technikát is tudjuk majd használni. A technikát nekik - is - köszönhetjük.

    Érdekes, kevesen gondolhatnak bele, hogy amikor a semmiből kipattan egy szikra, azt isten adja (bár létezik elmehackelés is, de azt ilyenre nem igen használják). És Isten adta az atombomba képletét is, és Isten (a valóság, a végtelen tudat) adja a teret minden evil tetthez is.

    Mint ahogy Jézusnak a fára folt szüksége, hogy egy végső ellenállás után (miért hagytál el) azt mondja, legyen meg... és ezzel végtelenül elmélyült a megvilágosodottsága.

    Úgyhogy valószínű, hogy az ezotéria-spiritualitás mellett az igazi összeesküvés elméletek a világ legeslegnagyobb elterelői a valódi spiritualitástól, az önkutatástól. Devine hide and seek.

    VálaszTörlés