Megbocsátás és Jóvátétel – Byron Katie Videó

„Nincs szükséged elengedésre, megértésre, vagy megbocsátásra. A megbocsátás annyi, hogy amiről azt gondoltad, megtörtént, valójában nem történt meg. Rájössz, hogy soha semmi sem történt, amit meg kellene bocsátani, és ezt a Munka teljesen nyilvánvalóvá teszi. Az egész csak egy félreértés volt önmagadban.” (Byron Katie)

A megbocsátás is egy jól elcsépelt koncepcióvá vált az utóbbi években. „Meg kell bocsátanod neki.” Hányszor olvasod, hallod ezt az utasítást? És hányszor merült már fel benned az a gondolat, hogy „Hogyan tudnék megbocsátani annak a szemétnek, aki tönkretette az életemet? Képtelenség megbocsátani neki.” Vagy hányszor próbáltál már megbocsátani, aztán újra meg újra felfedezted, hogy a dühöd, a haragod, az elkeseredésed, a vádjaid még mindig ott vannak veled?

A megbocsátás nem egy aktus, hanem következmény. A belső felismeréseidből származó megértés automatikus következménye.

„Pont az történt, aminek épp történnie kellett, mivel megtörtént. A tény előtt még végtelen számú a lehetőség; a tény után már csak egyetlen egy. Minél tisztábban látod meg, hogy a lett volna, lehetett volna, és a kellett volna mindössze megkérdőjelezetlen gondolatok, annál jobban tudod értékelni a látszólagos hibát, és amit az eredményezett. Ennek a megértése a megbocsátás az ő teljességében. A megértés tisztaságában a megbocsátásra semmi szükség nincsen.” (Byron Katie)

A Munkával mindez egy csodás folyamat, amikor is papírra vetem, és szép sorban megkérdőjelezem mindazt, amit a gondolataim szerint a másik tett velem. Ez sokszor akár évekig is eltart, ahogy újabb és újabb rétegeimből bukkannak fel az újabb és újabb eltemetett történeteim. És ahogy haladok látszólag a másik emberrel, úgy haladok saját magammal, úgy kerülök egyre közelebb saját magamhoz. És úgy látok rá egyre jobban, hogy tényleg mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt, és engedem vissza a másik személyt és saját magamat is a szívembe. Ha ez még számodra elképzelhetetlennek tűnik, ne aggódj, ezzel mindannyian így vagyunk, amíg meg nem tapasztaljuk a Munka gyengéd és végtelenül egyszerű csodáját.

Ma egy olyan Byron Katie videót ajánlok a figyelmedbe, melyben egy hölgy elmeséli a férjével kapcsolatos megbocsátási és jóvátételi folyamatát. Jóvátétel alatt azt értjük a Munkában, hogy egyrészt el is mondjuk a másik embernek, mi mindenre láttunk rá önvizsgálataink során, másrészt pedig konkrétan cselekedetekkel jóvá is tesszük mindazt, amivel mi bántottuk meg őt. Mert amíg őt látom a gonosz elkövetőnek, addig esélyem sincs meglátni magamban, hogyan bántom én őt és magamat szóval, tettel, vagy akár gondolattal. A Munkában minderre rálátok, és megértem, hogy mindent csupán saját magammal műveltem. A jóvátételek segítségével pedig meg is élem a megbocsátásomat. Felé is és főként saját magam felé.

Elsőre nagyon kuszának és pont fordítottnak tűnhet itt minden, mégis így működünk. Kívánom, hogy minél többen éljük meg az automatikus megbocsátás csodáját. Mert a Munkával ez (is) működik.

És akkor nézzük a videót.