Az ÖnMagába Szerelmes Elme

„Az önfelismerés hozadéka egy állandó kegyelmi állapot. Ezt az állapotot nem lehet keresni vagy megtalálni. Más irányból érkezik, és teljesen átveszi feletted a hatalmat. A rövid verzió ennyi: „az önmagába szerelmes elme”. Önmagának teljes, totális elfogadása. Amikor erről a helyről éled az életedet, hazaérkeztél.” (Byron Katie)

Az elme a rendszeres önvizsgálat következtében egyre nagyobb barátságba kerül önmagával. Egy idő után pedig beleszerelmesedik önmagába, ami az egész Valóságodat változtatja meg. Nem marad semmi, amit ne szeretettel ölelnél át. És nem Te csinálod: az önmagába szerelmes elme így nyilvánul meg rajtad keresztül. Ez pedig már összetörhetetlen állapot, mert az elme sosem lesz képes újra elhinni azt, amit már visszacsinált.

A mai bejegyzés főként Az Öröm Ezer Neve rajongóinak szól. Jó hosszú kihagyás után fordítottam egy új fejezetet belőle. Elég rövidke, és elég misztikusnak hathat azok számára, akik még csak ismerkednek a Munkával. (Nekik ajánlom a blog korábbi bejegyzéseinek elolvasását, így beleszokhatnak ezekbe a megfogalmazásokba, élményekbe. És persze a rendszeres Munkázásról se felejtkezzetek ám el! J)

Ez a fejezet az önmagával szerelemben lévő elme megtapasztalásairól szól. Örömködjetek benne, szép hosszú-hétvégét kívánok Nektek.

80 – Ha egy országot bölcsen kormányoznak, a lakói elégedetté válnak.

Örömmel teszem a mindig éppen előttem lévő dolgomat, mivel az elmém nem ellenkezik azzal, ami van. Nincsen oka erre; nincsenek hiedelmek, melyek közbeszólnának. A világ bennem létezik, így semmit sem kívül keresek. Minden, mi kint van, bent létezik. Nincsen rá szükségem, hogy bárki mással találkozzam, mint az életembe belépő emberekkel, így az életem folyamatos meghívás. Meghívok mindent és mindenkit, hogy szabadon jöjjön és menjen; nálam minden megtapasztalás meleg fogadtatásban részesül. Az önmagával békében levő elme számára semmilyen idegenség nem létezhet. Ő a saját örömködő társasága.

            Hajnali négykor kelek, nyugtázom a melegséget, melyből kiemelkedem, a párnákat, a gyűrött lepedőt, a férjem alvó testét, ezt a felemelkedő testet, és ahogy a fürdőszoba felé sétálok, észlelem mindennek az anyagmentességét, annak az álmát, hogy most épp a mosdó előtt állok, és észreveszem, ahogy ott állok, hogy szó szerint most születek bele ebbe a nem-tudásba. Csupán azért, mert falnak, tükörnek vagy mennyezetnek nevezem, még nem válik azzá. Az egész valami sokkal gyönyörűségesebb, mint azt bármilyen szó átadni képes. A valóság a pillanatban zajló folytonos teremtés, ragyogó az ő egyszerűségében. És az örömittas szemlélő, aki én vagyok, nézi, ahogy elmegy a WC-re, megmossa a fogát, lesétál a lépcsőn, megfőzi a teáját, leül, mintha egy bábművész nélküli bábu lenne. Mit lesz vajon a következő cselekedete? Besüpped a kanapé csücskébe, és a teáját kortyolgató nővé válik, a nő pedig oly nyugalmassá csendesül, mint a fal vagy a mennyezet. És akkor észreveszi a lélegeztetett nőt, ki és be, a lágyan megmozdított ujjat, és én vagyok a csésze, a tea, a nő ajkai, én vagyok a tea a sötétségben, mely lefolyik a torkon át a hasba, átfolyik azon az oly sötét és végtelen szervezeten, és soha nem vetíti ki a folyamat végét, mindig csak csinálja a dolgát és nyitottan várja, mi lehet még ennél is jobb, és most már semmi vagyok, és most egy felhő vagyok, most pedig én vagyok az eső, most pedig már újra kertészkedem, locsolok, a paradicsommá válok, a répává, egy sejtté, ezzé az emberi testté, ezzé a nem-testté, ezzé a semmivé, melyből ered, a végévé, az örömévé.

Ha megszületett Benned a kíváncsiság, milyen is lehet az eddig megkérdőjelezetlen történeteid nélkül élni, és fokozatosan mindent és mindenkit szeretettel átölelni, várlak szeretettel egy kiscsoportos Alaptanfolyamra.

2-napos ÖnMunka Alaptanfolyam Byron Katie Munka-Módszere alapján: 2012. április 7-8.

Hétköznapi tanfolyam: április 16-17.

Jelentkezési határidő: március 20. Részleteket itt találsz: http://kincsamivan.hu/programok.html