Az önvizsgálat egy tudatos, kíváncsi, belső vizsgálódás, mély ön-felfedezés. A külvilágról befelé fordítod a figyelmedet, elcsendesülsz, és ebben a csendben bizonyos kérdéseket engedsz magadba, majd hagyod, hogy ebből a belső csendességből bukkanjanak fel a saját válaszaid. Olyan válaszok, melyeket eddig sosem volt alkalmad meghallani az elméd zakatolása és mindenre kész válaszai miatt. Ahogy Byron Katie mondja, kapcsolatba lépsz a szíveddel, azzal a „nem-tudással”, melynek nincsenek kész válaszai, ítéletei, elvárásai, és amely mindig is ott volt Benned, csak épp elfelejtetted, hogy van. Így pedig saját valódiságodtól vágtad el magad teljesen ártatlanul. Mindannyiunkkal ez történt, és mindannyiunk számára nyitva áll az út, hogy újra hazataláljunk önmagunkhoz. Hogy meggyógyítsuk az elménket és a szívünket. Az önvizsgálat ezen az úton vezet végig minket, ötvözve:
1. a tudatos jelenlétet (mindfulness)
2. egy konkrét probléma, téma fókuszált vizsgálatát, egy ún. megkérdőjelezést vagy keresést megfelelő kérdések segítségével.
Röviden a mindfulness meditációról: leginkább a tudatos jelenlétként szokták fordítani, buddhista tradíciókból ered. Ez egy jelenre fókuszáló állapot, amely nem értékel, nem minősít. Egy olyasféle éberség, amely nem ismer pozitív és negatív minőséget, de példás gyógyító ereje van. Általa független, elfogulatlan megfigyelőjévé válhatunk saját mentális aktivitásunknak, így a gyakorlás alatt a mentális tevékenység olyan szintre csökken, hogy a tudatunk nyitottá, befogadóvá és transzcendentálissá válik, ennek köszönhetően pedig létrejön a gyógyító erejű belső nyugalom. Jon Kabat-Zinn a 70-es években került kapcsolatba a buddhizmussal és tanulta meg a meditációt. Célja utána az lett, hogy a buddhizmus tudását a szenvedésről és ennek kezeléséről minél szélesebb körben terjessze, filozófiai és vallási tartalmaktól mentes formában. Kabat-Zinn szerint ez a fajta éberség nem más, mint a figyelem gyakorlása, oly módon, hogy az adott pillanatra figyelünk: ítéletmentesen. A „tudatos figyelem” – mindfulness – tulajdonképpen a tudatos élet művészete.
Az önvizsgálat nem gondolkodás: nem elemzünk, nem értelmezünk, nem jelentést adunk, nem következtetéseket vonunk le, nem programozunk. Pont ezekre az elme-működésekre leszünk tudatosak; felismerjük és tudatosan lelassítjuk az elme gondolat-folyamát. Szó szerint ránézünk arra, ami a pillanatban bukkan fel bennünk, mind gondolati, mind pedig érzelmi-testi szinten. Közben folyamatosan a testünk belső terében is tartjuk a figyelmünket - ez egy mély energetikai megélés és megpihenés -, illetve folyamatosan a mentális térnek is tudatában vagyunk. És ebben az állapotban tesszük fel az önvizsgálati kérdéseket, melyek így teljesen „máshova” érnek el, és rájuk teljesen másfajta válaszok bukkanhatnak el belőlünk.
Az önvizsgálat folyamata egy tudati, elmebeli és testi-érzelmi szintű tudatosulás és „visszacsinálódás”. Nem a hagyományos gondolati szinten próbálunk egy másfajta megértést elérni – ennek nem sok hatása lenne az idegrendszerbe és a testbe évtizedekkel ezelőtt mélyre bekondicionálódott, és azóta főként tudattalan automatizmusok szintjén működő minták-programok esetén.
Az önvizsgálat mély kapcsolatfelvétel önmagaddal. A rendszeres belső megpihenés már önmagában erőteljes ön-gyógyító erővel bír, mind gondolati, mind pedig érzelmi szinten. Ha semmi mást nem csinálsz, mint néhány percet naponta a belső teredben való megpihenéssel és nyugodt ön-megfigyeléssel töltesz, akkor is rengeteget teszel önmagadért.
Ha pedig ezt az energetikai–gondolati megpihenést még az ÖnMunka valamelyik önvizsgálatával is kiegészíted, akkor fokozatosan tudatosodhatsz a fájdalmat, szenvedést, stresszt okozó történeteidre, hiedelmeidre, identitásaidra. Ezeket a megfelelő kérdezési módszeren végigengedve pedig „visszacsinálhatod”, érvénytelenítheted őket.
„Amikor néhány évvel ezelőtt elkezdtem az önvizsgálatokat használni az emberekkel való munkámban, hirtelen mindennapossá váltak a valódi áttörések, melyek során az emberek átláttak azon, akinek addig hitték magukat, és megtapasztalták az elme börtönétől történő, szavakkal kifejezhetetlen megszabadulást.” (Scott Kiloby)
„Az Élő Önvizsgálatok egy folyamatos felfedezés, nem pedig egy merev módszer. Gyengéden elvonja a figyelmedet az elmédről és a gondolataidról, és finoman bevisz azokba az érzésekbe és érzetekbe, melyeket sosem akartál tudatosan megélni. Facilitátorral végezni az önvizsgálatot lenyűgözően hatékony. Megnyílunk az együtt nézésre, szeretetteljesen ránézünk arra, ami a pillanatban bukkan fel, anélkül, hogy előre meghatározott válaszokat kéne adnunk, vagy bármilyen megítélés alá esnénk. Minden pillanat egy újabb meglepetést és számtalan lehetőséget tartogat. A történeteid, a nézőpontjaid és koncepcióid, a boldogságod és a szomorúságod, a vicces és nem annyira vicces szokásaid; mindez a gazdagság felbukkan és felfedezésre kerül a pillanatban. Elképesztő látni a címkék, képek és érzetek szétesését, amint meglátod hol is tapadtak össze. Facilitátorral dolgozni értékes ajándék, mind a facilitátor, mind pedig a facilitált számára. Az egész olyan, mintha hazatérnél – önmagadhoz és a világhoz. Imádtam.” (A.)
Az önvizsgálatok az élet bármely területén, bármilyen élethelyzetben felmerülő problémák esetén alkalmazhatók. Erről itt olvashatsz nagyon részletesen: Mire használhatók, miben segítenek az önvizsgálatok?
Integrált ÖnMunka Alapcsomag (3 nap kiscsoportos tréning+1X90 perces skype-os egyéni konzultáció) 2016. november 11-13. Részletekért kattints ide.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése