Örömmel jelentem, hogy elkészült Byron Katie egyórás filmjének, a Turn It Around-nak (Fordítsd meg) magyar feliratos változata. Hatalmas köszönet Nagy Zsuzsinak. ♥ Így nem maradtok néznivaló nélkül a hétvégén. :)
2012. február 24., péntek
Turn It Around - Fordítsd Meg - Byron Katie Film
Örömmel jelentem, hogy elkészült Byron Katie egyórás filmjének, a Turn It Around-nak (Fordítsd meg) magyar feliratos változata. Hatalmas köszönet Nagy Zsuzsinak. ♥ Így nem maradtok néznivaló nélkül a hétvégén. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Na végre. Köszönöm. András
VálaszTörlésNa végre. :)
VálaszTörlésNa végre András, hogy valaki nem "csak" köszöni. :-) Köszi!
VálaszTörlésA felirat elérhető esetleg? DotSub, opensubtitles ?
TörlésEz nagyszerű, a film is, felirat is, Zsu is, Katie is .... Hálás köszönet érte! Timi
VálaszTörlésCsodálatos. Köszönöm.
VálaszTörlésEgy 2 hetes bébi
- Az anyád nem tehetett mást.
VálaszTörlés- Ja ez eddig eszembe sem jutott.
Jesszus, ezeknek nincs igazi problémájuk? Így azért könnyű!
Kedves Andi!
VálaszTörlésMi van olyankor, amikor valakivel kapcsolatban végzem a munkát, és rájövök, hogy nem az ő hibája ez és ez. Megfordítom, rájövök, hogy az én hibám, és innentől kezdve nem tudok szabadulni ettől.
Az én hibám. Igaz ez? IGEN!
Teljesen biztos? IGEN!
Ki lennék enélkül? Boldogabb, nyugodtabb. Gondolom...
Megfordítom: Nem az én hibám.
És ez pont úgy hangzik, mintha megpróbálnám magam felmenteni a hülyeségem alól azzal a kamu dumával, hogy nem az én hibám. Mert az én hibám! Elcsesztem! Igaz ez? IGEN!
Nem ereszt! :(
A felirat elérhető esetleg? DotSub, opensubtitles ?
VálaszTörlésKedves Önhibáztató, most ennyire telik tőlem, olvasd vissza ezt a bejegyzést:
VálaszTörléshttp://onmunka.blogspot.com/2011/11/mindannyian-artatlanok-vagyunk.html
Semmi különbség, hogy az elme magát vagy valaki mást hibáztat, mindkettő hazugság, hogy bűntudatban tartson, mely a fő tápláléka. Ezek azok az egós működések, melyek nem eresztenek, csak akkor, ha kinyitjuk azt a makacs elmét, és meghalljuk a valódi válaszokat.
Üdv, andi
A film feliratozását nem én készítettem, az itt is kommentelő Zsu-nál tudsz érdeklődni ez ügyben.
VálaszTörlésKedves Zsu és Andi!
VálaszTörlésKöszönöm a videót nagyon tetszik. Többször megnéztem és még egy párszor meg fogom nézni.
És szeretnék kérdezni is.
A látott, hallott történetek általában egy irányba tartanak, nem tudok másik változatot elképzelni de a 42-ik percnél lévő történet "a bátyám 31 évesen meghalt és ez azért jó mert deréktól lebénult volna és így megkímélte a feleségét....". Ha nem hal meg akkor talán azt hallanánk, hogy azért jó mert... (akármiért). Ez egy kicsit összezavar. azt az érzést kelti, hogy akármi történt valahogy mindig jó lesz a vége és ez egy kicsit olyan samsara érzés (ha jól tudom ez egy indiai fogalom ami arról szól, hogy bármi történik - a vonat levágja a lábamat, kirabolnak... széles jókedvel, hálával fogadom és persze a jó dolgokat is de azoknak nem nehéz örülni).
A töbi esetben világos ahogyan feloldódnak a történetek de erről az egyről előjött belőlem a fenti gonolat.
A gondolataim egy kicsit kócosra sikerültek de ha tudsz rá valami választ adni megköszönöm.
szerettel.
Névtelen László.
vagyis szeretettel.
VálaszTörlésBocsesz
Nekem arról a részről az jutott eszembe, hogy a hölgy valósággal ráerőszakol a halálesetre valamit, hogy ne gondoljon arra, hogy valójában rossz neki. Mert mi az hogy a feleségének nem kell gondoskodni a lebénult férjéről? Miért rosszabb az, mint hogy halott a férje?
VálaszTörlésÉn megértem, ha valaki elfogadja egy szerette halálát, és nem kínozza magát miatta, de azt a részt nem értem, hogy miért kellene ilyenekre gondolni, hogy azért jó, mert.... Az említett hölgy meg ugye szerintem kicsit erőszakosan ragaszkodik ahhoz, hogy márpedig ebben kel találnia valami jót.
Tudom, az elmém... De nekem akkor is ez jött le.
Egyébként az az érdekes, hogy általában megtalálom a megfordításokban az igazságot, és hogy ez vagy az a dolog másképp nézve jó is lehet, de ettől függetlenül az alap dolog is ottmarad.
Megláthatom a jót is egy rosszban (pl. valaki elvesztése), de ettől még rossz marad.
A saját problémámmal is az a helyzet, hogy bár megláttam benne a jót is, az alap érzés nem változott, ugyanúgy vacakul érzem magam.
Vagy pl. a hölgy, aki nem járhatott iskolába. Segített az anyjának, ez rendben van. De egy kisiskolás hogy dönthetne úgy, hogy márpedig ő iskolába jár az anyja akarata ellenére?
Néha nem értem ez az egész Munka dolgot.