Amit magadról elhittél, az csupán történet. Gondolatok és
érzések hosszú évek alatt összetapadt csomagja, mely egészen addig vezérli az
életedet, amíg át nem látsz ezen az illuzórikus
én-csomagon. És amíg nem látsz át rajta, addig az életed szereplőitől is
ennek a történetnek a megerősítését várod – teljesen tudattalanul. Elindulsz
szeretetet, figyelmet, megbecsülést hajszolni a külvilágban, de nem járhatsz
tartós sikerrel, mert amit önmagadról hiszel, a központi hiány-történeted megakadályoz ebben. Ha pl. nem
szerethetőnek hitted el magad, folyton a szeretetet
fogod hajszolni „odakint”, mégsem találod sehol. Még akkor sem, ha azt
kapod. Mert összeegyeztethetetlen a saját magadról szóló én-azonosulásoddal. És
a legabszurdabb az egészben, hogy sosem
„odakint” fogsz szeretetet „találni”, hanem saját magadban fogsz
kapcsolatban kerülni „vele”, amint átlátsz a történeteden. Nagyon fontos, hogy nem átírod a szeretetlenség történetedet
szeretetettség történetre, hanem átlátsz rajta, így saját magad maradsz ott
szeretetként. Ezt csak megtapasztalni lehet, a fejedben sosem fogod lejátszani ezt a játékot. Önmagadba kell
merülni hozzá, a saját történetedet összetartó gondolatokat és érzéseket kell
„szemügyre venned”. Scott Kiloby Élő Önvizsgálatai ebben tudnak segítségedre
lenni.
Kicsit részletesebben erről a hiány-működésről Scott
tollából:
Amikor azt hisszük magunkról, hogy nem vagyunk
szerethetők, akkor ennek az üzenetét
küldjük ki a világba. Tudattalanul eljátsszuk
ezt a szerepet, és egy nem szeretett ember nyelvén beszélünk és
viselkedünk, ekként viszonyulunk
másokhoz. Következetesen ebből az
önmagunkról szóló hiedelemből reagálunk másokra, és az ő tetteiket
szeretetlennek értelmezzük. Az, hogy mások tettei objektíve szeretetlenek-e,
semmit nem számít a saját történetünk szempontjából. Az értelmezés folyamatosan
megtörténik a fejünkben. Az „Én nem vagyok szeretve” bumerángját dobjuk ki a
világba – teljesen tudattalanul – újra meg újra, ami mindig visszatér hozzánk.
Amikor azt
hisszük mélyen belül, hogy nem vagyunk szerethetők, van bennünk egy tudattalan
hajtóerő, hogy olyan embereket és helyzeteket vonzzunk be, akik/amik megerősítik a történetet. Ugyanazt a
mintát ismételjük a kapcsolatainkban. Folyamatosan a szeretetlenségi történetünk
szerint értelmezzük mások tetteit. Tudattalanul még szabotálhatjuk is a
kapcsolatokat. Így újra és újra megszilárdítjuk
a történetet, amíg át nem látunk a hiány-énen. Mert soha semelyikünk sem
volt elégtelen/hiányos ember. Nincsenek
elégtelen emberek, csak régi, még futó programok.
Amikor a Megtalálhatatlan Önvizsgálat
segítségével átlátunk a hiány-történetünkön, a „Nem vagyok szerethető ember”
régi forgatókönyve már nem működik többé. Mihelyt a történetet
megtalálhatatlannak látjuk, a szeretetet
látjuk igazi természetünknek. Természetes módon abbahagyjuk a bumeráng
dobálását, mert a hiány-történet hiányzik. Mások nem tudják azt visszaküldeni,
amit mi már nem dobunk ki nekik.
Ez nem azt
jelenti, hogy benne kell maradnunk minden kapcsolatban. Vagy megyünk, vagy
maradunk. Világosabbá válik, hogy mi a megfelelő tett, amint már nem a hiány-én
lencséjén keresztül nézünk másokra.
Például ha
valaki központi története az, hogy „Nem vagyok szerethető”, tudattalanul olyan
partnert választhat, aki nem tudja viszonozni a szeretetet, aki fizikailag vagy
érzelmileg bántalmazza, vagy más szeretetlen módon cselekszik. Vagy tudattalanul szabotálhat egy egészséges
kapcsolatot, hogy a nem-szerethetőség központi történetét működésben
tartsa. Bár mindez fájdalmat eredményez, a fájdalom
legalább ismerős. Megerősíti a központi identitását. Végül is, ki lenne a központi története nélkül?
Ezzel nem az áldozatot hibáztatjuk. Mindez nem
mentség bármilyen bántalmazásra vagy problémás viselkedésre a partner
részéről. De ez a fajta belátás megnyithatja az embert arra a lehetőségre, hogy
meglássa, hogy a központi történetének valami köze lehet ahhoz, hogy kit választ partnernek, és hogyan reagál a kapcsolatokban.
Amint átlát
az önmagáról szóló hiedelmen, mindez a tudattalan elmetevékenység a tudat
napvilágára kerül, és aztán elcsendesül. Megszakad a hiány-történetén alapuló
mágneses vonzódás olyan partner felé, aki rosszul bánik vele. A szabotázs
abbamarad. Azon kaphatja magát, hogy marad a kapcsolatban, ha az egy érettebb,
elégtelenség nélküli, én-telen szeretetté mélyül. Máskülönben, úgy találhatja,
hogy már nem akar azzal a partnerrel lenni, különösen, ha a partner még mindig
a saját hiány-mintáit éli, és nem hajlandó magába nézni.
(Scott Kiloby: Élő Kapcsolat)
Ha szeretnéd megtanulni,
hogyan lehet átlátni ezeken a központi hiány-azonosulásokon, mint: nem
vagyok szerethető, értéktelen vagyok, nem vagyok fontos, nem vagyok elég, nem
vagyok tökéletes, sikertelen vagyok, vesztes vagyok, áldozat vagyok, stb.,
szeretettel látlak egy 2-napos, kiscsoportos, gyakorlati tréningen, utána egyéni konzultációkkal a csomagban:
Scott
Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag (Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás Önvizsgálat)
Részleteket, aktuális időpontokat itt találsz, gördíts lejjebb
az oldalon: Aktuális ÖnMunka Tanfolyamok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése